Januártól könnyebb Ausztriában dolgozni

Ausztria a kelet-közép-európai országok 2004-es EU-csatlakozása után - Németországgal együtt - három évig kemény ellenállást tanúsított a munkaerőpiac megnyitásának kérdésében. Míg a nyugati uniós tagállamokban sorozatban törölték el a korlátokat, addig az osztrákok ragaszkodtak a munkaerőstophoz. Munkavállalási engedélyhez kötötték a szomszédos cseh, szlovák, magyar vendégmunkások alkalmazását.

Gazdasági szükségszerűség miatt nyitnak

Az első részleges "gátszakadásra" idén májusban került sor, amikor a szomszédok három szakma esetében - esztergályos, hegesztő, marós - könnyítéseket vezettek be: e foglalkozásokban 800 fős kontingenst hoztak létre 2007-re. Öt hónap alatt közel ötszáz keleti uniós állampolgár jött az országba dolgozni. Majd október közepén Martin Bartenstein gazdasági miniszter a munkavállalói és a munkaadói szervezetek támogatásával a háta mögött ötven szakmára terjesztette ki a könnyítéseket. 2008 január elsejétől többek között szakácsként, gépészmérnökként, hentesként, villanyszerelőként, asztalosként könnyebb lesz legális munkalehetőséghez jutni a magyar dolgozóknak.

A nyitás nem a keletiek iránti szolidaritásra vezethető vissza, hanem kőkemény gazdasági érdekekre. Bartenstein miniszter a bejelentéskor hivatkozott egy német felmérésre, mely szerint a szakemberhiány miatt egy százalékkal lassabban nő az ottani gazdaság. Ausztria pedig ugyanazzal a problémával küzd, hiánycikk a szakember sok iparágban, ami fékezi a cégek teljesítményét. Jelenleg 6-7 ezerre teszik a hiányzó munkaerőt. Az utóbbi két évben Ausztriában fokozatosan nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség. A gazdasági miniszter november elején büszkén jelentette be, hogy sorozatban huszadik hónapja csökken a munkanélküliség. A jelenlegi 4,2 százalékos ráta az ötödik legjobb a 27 tagú unióban és alig több mint fele a magyarénak. A "sógorok" foglalkoztatási rátája (70,4 százalék) ugyancsak éllovas Európában, lényegesen magasabb a hazánkban mértnél (57,4 százalék).

Az 52 hetes szerződés a belépőjegy

Hogy miként történt az ötvenes lista összeállítása? Azokat a hiányszakmákat gyűjtötték össze, ahol az egy üres álláshelyre jutó álláskeresők száma 1,5 vagy annál kevesebb. Az osztrák statisztikák szerint ezekben a szakmákban 6000-7000 fős a hiány. Fontos megjegyezni, hogy továbbra is kérvényeznie kell a munkaadónak a hiányszakmába érkező külföldi munkavállaló alkalmazását, ám a folyamat gyorsabb lesz, az állami vétó lehetősége is szűkül. Az engedélyezés könnyítésénél még fontosabb változás, hogy a maximális alkalmazási hosszt 50 hétről 52 hétre emelik januártól. Eddig ugyanis Ausztria az "50 hetes" trükkel blokkolta a vendégmunkások letelepedését. Ha ugyanis valaki 52 hetet, azaz 1 évet dolgozik az unió tagállamában, akkor munkavállalás szempontjából végleg bejut az ottani álláspiacra, nem kell a jövőben munkavállalási engedély az alkalmazáshoz. Az 50 hét azonban kevés ehhez. Mostantól könnyebben adható 52 hetes szerződés, tehát egyszerűbb lesz a magyaroknak megragadniuk az osztrák álláspiacon vagy jó némettudással onnan továbblépni a ma még szigorúan korlátozó Németországba.

Főleg szakmunkásokat várnak

A listát böngészve látható, főként szakmunkások előtt nyílik az osztrák álláspiac, ugyanis az ötven szakma közül csak a gépészmérnöki foglalkozás számít diplomásnak. Bartenstein utalt arra, ha kedvezően alakulnak a gazdasági folyamatok, elképzelhető, hogy 2009-ben még szélesebbre tárul a kapu, több diplomás szakma felkerülhet a listára. A speciális szakképzettséget nem igénylő munkáknál viszont biztosnak látszik a korlátozások fenntartása a lehető legtovább, tehát egészen 2011-ig. Utána viszont Ausztria nem tehet különbséget az álláspiacon az osztrák és a magyar álláskereső között.

A további nyitás egyelőre kérdéses, ugyanis a politikai pártok megosztottak a kérdésben. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) - ennek tagja Bartenstein és Molterer alkancellár-pénzügyminiszter is - a korlátozások feloldásának híve, a koalíciós partner szocialisták viszont jóval óvatosabbak. Két hete például Molterer sürgette a korlátozások gyorsabb eltörlését, mire a koalíciós partner szocialisták (SPÖ) óvatosságra intették a pénzügyminisztert, az osztrák munkavállalók védelmét hangsúlyozva. Az ellenzéki, jobboldali-populista hírében álló FPÖ pedig még inkább elzárkózó.

A magyarok elsősorban a magasabb fizetés reményében vállalnának Ausztriában munkát. Az osztrák munkavállalói kamara közelmúltban készített felmérése alapján az osztrák átlagkereset 1910 euró (közel 500 ezer forint), ami háromszorosa a magyar átlagnak. A külföldi vendégmunkások közül az ott dolgozó magyarok átlagosan 1538 eurós (mintegy 385 ezer forintos) fizetést kapnak. A felmérés szerint a legjobban kereső külföldiek az egykori Jugoszláviából érkező munkavállalók 92 százalékos átlaggal (1749 euró), míg a török és főként a vendéglátóiparban dolgozó német vendégmunkások 86 százalékát tehetik zsebre az osztrák munkavállalók átlagos keresetének.

Az ötven szakma nagy része az építőiparhoz és a vendéglátáshoz kötődik. Egy 2005-ös hivatalos statisztika szerint az építőiparban évi 28 500 euró az átlagbér, ami egy hónapra vetítve 2375 eurónak (600 ezer forint) felel meg. A vendéglátóipar ennél rosszabbul fizet, itt 16 224 eurós éves keresetet mértek, havi 1352 eurót (340 ezer forint). A jövőben változás lesz az osztrák minimális munkabérekben, januártól bevezetik az 1000 eurós minimálbért, tehát teljes munkaidős állásért nem fizethető bruttó 255 ezer forintnál kevesebb.

Az ingázók jól járhatnak

Nem érdemes azonban az osztrák fizetéseket forintba átszámolni, ugyanis a megélhetési költségek is magasabbak a magyarországinál. A határ menti ingázók azonban kihasználhatják az ottani magasabb fizetés és a hazai alacsonyabb megélhetési költségek előnyeit. Ugyan eddig is lehetősége volt a három nyugati megye (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) lakóinak az ingázásos vendégmunkára, ám a kontingensbe bekerülni nagyon nehéz volt, mivel aki bejutott, korlátlan alkalommal hosszabbíthatta meg szerződését.

Karácsony Zoltán