Megjelent: 17 éve

Minimum-járulékalap I/II.

Az ismert hetilap különkiadásában közöltekkel szemben 2006.09.01-től nem minden foglalkoztatottra, csupán az alábbiak jelent meg a 125 eFt-os (2007.01.01-től 131 eFt-os) járulékminimum: * ˇ Munkavállaló (és a hozzá hasonló foglalkoztatottak, pl. köztisztviselő, a Tbj 5.§ (1) a) szerint) * ˇ Az egyéni vállalkozó (a sima és az Eva alá tartozó is, kivéve a "nyugdíjast") * ˇ A társas vállalkozó (az Eva alá tartozó is, de a vezető tisztségviselő és az ügyvezető nem!)

Az egyéni járuléklevonás nem változik, csak a foglalkoztató fizet többet
A járulékminimum alapötlete szerint a renitens foglalkoztatót bírná jobb belátásra azzal, hogy megemelné a foglalkoztatói járulékalapot. A járulékminimumra való emelés következménye nem érinti pl. a munkavállalót, mert számára minden levonás továbbra is a jogszabály szerint történhet. A foglalkoztató (munkáltató) azonban nemcsak a rá vonatkozó járulékokat, hanem az egyéni járulékokat is megfizeti. Ezek a járulékok azonban nem gyarapítják a magánszemély nyugdíjjárulékát, vagy egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait. Ezeket a járulékokat figyelmen kívül kell hagyni az ellátások megállapításánál, csupán a munkáltató fizeti be azokat.

Elkerülő bejelentés és pszichológiai hadviselés
A foglalkoztató bejelentés tételére 2006.10.12-ig (azt követően a jogviszony keletkezésétől számított 15 napon belül) kell sort keríteni. Az elmulasztott határidő jogvesztő hatályú. Eltérő magyarázatok látnak napvilágot a bejelentési kötelezettség értelmezéséről. Egyrészt sokan tudni vélik, hogy a bejelentést indokolni kell, holott annak adattartama erre nem térhet ki. Másrészt azt gondolhatják a járulékminimumot befizetők, hogy ezzel mentesülnek egyéb adókötelezettségeik alól, holott a törvény semmiféle adóamnesztiát nem ad, se a múltra, se az aktuális időszakra.

Az APEH bárkit ellenőrizhet, nemcsak a bejelentőket
A törvény külön említi, hogy azok esetében, akinél bejelentést tettek (a 06T1031-es nyomtatványon) ellenőrizni kell. Azt azonban semmi sem tiltja, hogy akik után nem tettek bejelentést, az adóhatóság pusztán annak okán ellenőrizzen, hogy kiderítse miért éri meg a minimum-járulékalapot megfizetni, miközben a bérek nem is érik el ezt a szintet. Az APEH akkor is ellenőrizhet, ha az érdekli, hogy mitől teremtődött meg éppen 2006.09.01-én a 125.000 Ft-os bérre való emelés fedezete. (Az adatok ugyanis az APEH birtokában vannak 2005-re vonatkozóan, így az erre rendszeresített nyilvántartásból akár mindhárom csoport mozgása nyomon követhetővé válik.)

Ki lehet gyanús?
Lényegében minden foglalkoztató gyanús:
* ˇ Az is, aki bejelent és ezért nem fizeti meg a járulékminimum utáni foglalkoztatói járulékokat,
* ˇ az is aki nem jelent be és megfizeti a járulékminimumot, de
* ˇ az is aki jelenleg éppen bért emelt.

Tömeges bejelentés, felesleges adminisztráció
Bár valamilyenfajta gazdaságot fehérítő hatást akarhatott elérni a jogalkotó, a próbálkozás akár a visszájára is elsülhet. Ha a vállalkozások tömegesen döntenek a bejelentés mellett, akkor a bejelentés nem szűrőjellegű, hanem adminisztrációs rutin elemeket vesz fel. Többszázezer bejelentés eredménye az lesz, hogy teljességgel kezelhetetlen mennyiségű ellenőrzést kell az APEH-nek végrehajtania. Egyébként az APEH 2007 januárjára már ugyanazon adatok bejelentését dolgozza fel, amelyeket minden adózótól megkap majd havi bontásban.

Bejelenteni, bejelenteni és bejelenteni
Első ránézésre bármilyen módon is taszító lehet, a legbiztosabb megoldás, ha a foglalkoztató minden dolgozóját és saját magát, mint egyéni vállalkozó és mint társas vállalkozó (legyen akár Eva alá tartozó) bejelenti. A bejelentés elvégzésével biztos lehet abban, hogy nem kell a magasabb minimum-járulékalaptól tartania, azonban az APEH vizsgálata ugyanúgy sújthatja a jövőben éppen e miatt, mint a múltban, vagy akár a bejelentés nélkül a jövőben.

Az APEH az adminisztrációs egyszerűsítés pártján
Tudomásunk szerint az APEH ezúttal éles kritika mellett tett javaslatot a Pénzügyminisztérium szakértői számára a bejelentési kötelezettség egyszerűsítése érdekében. Azt ajánlották, hogy az elektronikus bevallásban szereplő adatokat legyenek bejelentésként értelmezve. Ez azt jelenti, hogy 2007.01.01-től kezdődő időszakra vonatkozóan lényegében megszűnne a bejelentési kötelezettség. A módszer - bár egy huszárvágással látszik megoldani a bejelentés bürokráciáját - alapvetően egy elhibázott részleteket tartalmazó jogszabályra épül. Ezért nyitva hagyja a 06082-es (06582-es) bevallásból eredő összefüggéseket, vagyis a már korábban említett önellenőrzés és/vagy helyesbítés kérdését. A módszer eredményeképpen 2006.11.12-én tömegesen fognak beadni az adózók hibás bevallást, mert egyszerűen nem emlékeznek majd helyesen arra, hogy a választás végrehajtották-e vagy sem. Egyszóval az ügyben még mindig nagy a káosz. Az APEH egyszerűsítési szándéka példaértékű lehet, még akkor is, ha az eljárási módot a törvény nem "ismeri".

A mozgóbéres
A minimum-járulékalap alaposan megtréfálhatja azokat is, akik jelenleg úgy gondolják, semmi szükség a bejelentésre, hogy a bérem amúgy is 125 eFt felett van. A probléma csak akkor keletkezik, amikor a gyár leáll, vagy más okból akad el a mozgóbér. Ekkor előfordulhat, hogy 125 eFt alá esik a tárgyhavi fizetés. Ebben az esetben a foglalkoztató békésen vallaná a járulékot az APEH pedig ugyanilyen békés mozdulattal járulékhiányt állapít meg nála. Miért is? Mert csupán a bejelentés védi meg a foglalkoztatót, hogy 125 eFt-nál kevesebbet vehessen alapul a járulékfizetésekor!

A másodállású egyéni vagy társas vállalkozó
Az az egyéni vagy társas vállalkozó is pórul járhat, akinek jelenleg van máshol állása, vagyis mellékfoglalkozásúnak minősül és csak a tényleges kivétje után kell fizetni. Abban a pillanatban, hogy megszűnik a főállása az egyéni vagy társas vállalkozásában, azonnal beáll a 125eFt utáni foglalkoztatói járulékfizetési kötelezettsége, attól függetlenül, hogy a helyzet önhibáján kívül keletkezett. Miután vélhetőleg a főállás megszűnésekor egyetlen egyéni vagy társas vállalkozó sem vágyik arra, hogy magasabb járulékkötelezettséggel találja magát szemben, az ő esetükben is az egyetlen megoldás a bejelentés. Vigyázat! Az egyéni vagy társas vállalkozó rendszerint közreműködik, tehát biztosítottnak minősül (az egyéni vállalkozónál bejelentés nélkül is), a járulékfizetésénél csupán a főállására tekintettel mentesül a kötelező járulékfizetés alól. Vagyis ez a mentesülés nem azonos a biztosítási jogviszonnyal, amely pusztán attól létrejön, hogy valaki pl. egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Ebből az következik, hogyha nem keletkezik semmiféle új biztosítási jogviszony ha a főállás megszűnik, csupán a járulékfizetési kötelezettség áll be. Márpedig ha nem volt 2006.10.12-én bejelentés téve, akkor az egyéni vagy társas vállalkozó is meg kell, hogy fizesse a foglalkoztatói járulékokat 125 eFt (2007.01.01-től 131eFt) után.

A társas vállalkozónál még az átlagolással is dobálóznak
Ismét egy elírás kerülhetett a jogszabályba, mert a társas vállalkozók esetében a másik két jogviszonyi csoporttal ellentétben a következő szöveg olvasható: "A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 125 000 forint, 2007. január 1-jétől 131 000 forint minimum járulékalap után kell megfizetni." (Tbj. 27. § (1)). A jogszabály megjelenését követő 10. napon a kérdést a Tbj. kormányrendeletében szabályozták, az átlagolásra, mint részletszabály megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. E szerint a társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta kell megállapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, 125eFt-nyi minimum járulékalapot (2007.01.01-től 131 eFt-ot). A járulékokat persze a minimálbér után legalább meg kell fizetni, tehát az átlagolásnak az alsó (62.500) és a felső küszöbértéket (125eFt) is figyelnie kell. A számítási módszer bizonyára bonyolultabbá teszi a bérszámfejtő rendszerek továbbfejlesztését.


Folytatása következik
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk

Logisztika, beszerzés - mutatjuk, hogy alakulnak a fizetések és a nemek közötti bérszakadék

A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez... Teljes cikk

SZJA 2024

Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen... Teljes cikk