kapubanner for mobile
Megjelent: 17 éve

A munka szolgálatában: az érdekképviseletek

A munkavállalók hagyományos és legjelentősebb érdek-képviseleti szervezete a szakszervezet. Ennek alapvető küldetése, hogy képviselje és védje a munkavállalói érdeket, igyekezzen a munkaerő-piaci eseményeket a munkavállalók javára alakítani. Cikksorozatunkban elsőként a szakszervezetek jogait, feladatait vesszük sorra.

A szakszervezetek önkéntesen és hosszú távra létesített munkavállalói érdekszövetségek, amelyet tagjaik az egyesülési szabadság alapján, saját gazdasági és szociális helyzetük, munkafeltételeik megóvása és javítása céljából hoznak létre.

Szakszervezetek típusai
Horizontális tagozódás szerint alaptípusnak a szakmai és ágazati szerveződés tekinthető. Vertikális dimenzióban pedig országos, helyi (regionális) szövetségeket és szervezeti (üzemi) szintű szakszervezeteket különböztethetünk meg.

1. Szakmai szakszervezetek
Egy adott, azonos szakma munkavállalóit képviselik (nyomdászok, mozdonyvezetők, pékek) megfelelő vertikális tagoltságú szövetségi rendszerben (helyi, üzemi szervezetek, regionális, illetve makroszintű szakmai szövetségek). Ennek a szerveződési elvnek az az előnye, hogy viszonylag homogén tagságot tömörít, ezáltal kevesebb belső érdekkonfliktussal, egyeztetési igénnyel kell számolnia. Hátránya viszont, hogy mivel egyetlen szervezet dolgozói is sokféle szakmát képviselnek, a szervezeten belül is sokféle szakszervezetet kell működtetni, ami a munkaadónak és a szakszervezetnek is jelentős szervezési problémákat okoz. Ezek a szakszervezetek gyakran egymással is rivalizálnak, ami gyöngíti az érdekképviselet hatásosságát.

2. Ágazati szakszervezetek
Egy adott gazdasági ágazat dolgozóinak összességét tömörítik, függetlenül azok szakmai jellegétől, vállalati vagy területi elhelyezkedésétől. A szakszervezet egységesen képviseli egy adott ágazat munkavállalóit, egy szakszervezet áll szemben egy munkaadóval vagy munkaadói érdekképviselettel. Ezáltal hatékonyabbá válik a koordináció, megszűnik a megosztottság és a munkaadó számára is egyszerűbb a kapcsolattartás. Ezek azok a tényezők, amelyek miatt az utóbbi évtizedekben az ágazati szerveződés vált uralkodóvá. Hátránya, hogy a szakszervezeten belül nehezebb az egyeztetés, mert ugyanahhoz a szakszervezethez különböző foglalkozási és érdekcsoportok tartoznak. Megnő annak a veszélye, hogy az erősebb, nagyobb létszámú érdekcsoportok mögött hátérbe szorulnak a kisebb, kevésbé preferált munkavállalói rétegek.

A szakszervezet joga:
- a munkaszervezeten belül szerveket működtessen, és ezek működésébe tagjait bevonja
- a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa
- a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje
- a tagját - meghatalmazás alapján - annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselje.

Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és munkáltatók kötelesek:
- a szakszervezetekkel együttműködni
-érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni
- észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni.

A munkáltató köteles a szakszervezetekkel véleményeztetni:
- a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét
- a munkáltató átszervezésére, átalakítására
- a szervezeti egység önálló szervezetté alakulására
- privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.

Munkáltatói érdekképviseletek
A klasszikus munkaadói érdekképviselet szervezetei elsősorban a munkáltatók különböző szövetségei. Általában ágazati elven szerveződnek és erre épülhetnek ezek regionális tagozatai, illetve országos csúcsszövetségei. Van olyan szövetség, amelyik inkább csak koordináló, egyeztető, szolgáltató szerepet lát el, és van "erős", jelentős mértékben centralizált döntésekre építő szövetség is. A vállalkozások piaci-gazdasági érdekeinek képviseletét a gazdasági kamarák látják el. Az angolszász nyelvterületen általában magánjogi kamarák terjedtek el, amelyek kötelező tagsággal rendelkeznek, a gazdasági szervezetek önkormányzataiként közjogi feladatokat is ellátnak, és képviselik a vállalkozások közös gazdasági érdekeit mind a kormányzati-önkormányzati szféra előtt, mind a piaci verseny tisztaságát megsértőkkel szemben.

Országos érdekegyeztetés
A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a kormány a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Munkaügyi Tanácsban egyeztet.

A kormány az Országos Munkaügyi tanács egyetértésével:
- meghatározza a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az Mt-től eltérő szabályokat,
- dönt a kötelező legkisebb munkabér és a munkaügyi ellenőrzés tekintetében
- javaslatot tesz a napi munkaidő leghosszabb mértékének, illetve a munkaszüneti napok meghatározására.


Forrás: Pethő Róbert: Munkajog
Karoliny Mártonné-Farkas Ferenc-Poór József-László Gyula: Emberi Erőforrás menedzsment kézikönyv
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A nők által alapított startupokhoz csak a befektetések 1%-a jut el - így lehetne ezen változtatni

Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk

Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk