Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 7 éve

Főállásban is dolgoznak a diákmunkások

Manapság egyre több cégtől hallani, különösen a munkaerőhiány által egyre inkább szorongatott ágazatokban, mint a vendéglátás, a kereskedelem és az informatika, hogy tárt karokkal várják a diákmunkásokat. Ahogy a munkák, úgy a fiatalok motivációi is nagyon változatosak, hogy milyen indíttatásból és célból dolgoznak, akár szezonálisan, akár rendszeresen. Van, ahol jól jön a zsebpénz, míg másnak a megélhetés miatt kell munkát vállalnia, de olyan igen tudatos fiatal is van, aki lakástakarékba gyűjti a fizetését, nem utolsó sorban pedig egyre többen gondolnak jövendő karrierükre, ahol kulcskérdés lehet a már diákként megszerzett tapasztalat.

images

images

Jelentősen megnőtt a vállalatok munkaerőigénye a diák munkavállalókra - de még velük együtt sem tudják betölteni egyes területeken a szabad állásokat, ezért kerültek képbe most már a nyugdíjasok is, mint visszacsábítandó réteg a munkaerőpiacra -, akik közül sokan már nem csak szezonálisan dolgoznak, hanem tanulmányaik mellett is vállalják a munkát. A cégek pedig gyakran főállásban is szívesen foglalkoztatják őket, és szükséghelyzetben inkább rugalmasan kezelik a diákok egyéb elfoglaltságait. A nyár azért még mindig kiemelt időszaknak számít diákmunka szempontból, ilyenkor nagyon megugrik az érdeklődés a diákszövetkezeteknél, pláne a fiatalabb korosztály (16-18 év közöttiek) részéről.


Megtakarítás és tapasztalat



Teiner Annamária mióta elkezdte az egyetemet azóta dolgozik, kezdetben heti 20 órában vállalt munkát diákszövetkezeten keresztül. Másfél évig dolgozott egy moziban a büfében és a VIP részlegen, ahol rendezvényszervezési feladatokat is kapott a szokásos büfés munkán túl. Mint a HR Portalnak elmondta, a fizetés mindig korrekten megérkezett, a papírok is rendben voltak. A moziban a diákmunka jól integrálható volt, hiszen szinte mindenki diák volt a felsőbb menedzseri szinteken kívül. Ugyanakkor mint mondta, neki a diákmunkával elsősorban az a problémája, hogy úgy érzi a munkáltatók gyakran kihasználják őket, hiszen ugyanazokat a munkákat végeztetik el velük, mint a teljes állású munkavállalókkal, csak olcsóbban. Most már a szakmájához kapcsolódó munkahelyen dolgozik, amit az egyetemen keresztül szerzett. Egy felnőttképző cégnél volt gyakorlaton, amelynek befejezése után is maradt ezen a munkahelyen. Jól be tudott illeszkedni, a munkáltató szeretné is, ha az egyetem befejezése után is maradna, de mivel nem túl bonyolult a feladat, így nem tervez a céggel hosszú távra. Szeretné kipróbálni magát a munkaerőpiacon, ahol meglátása szerint sok lehetőség van, így nem tart attól, hogy ne találna állást.

Annamária eredeti célja az volt, hogy nem szerette volna, hogy tanulmányai alatt is a szülei finanszírozzák a szórakozását, öltözködést, így erre akart kezdetben keresni, hiszen otthon lakott, így a megélhetését nem kellett külön finanszíroznia. Viszont igen tudatos fiatalként már ekkor elkezdett lakáskasszába gyűjteni, saját lakásra megtakarítani. A másik szempont számára már az egyetem alatt is a szakmai kapcsolatok építése volt, amit például nagyban segít az egyetemi projektmunkában való részvétel.

Diákmelóból tartós megbecsült munka és előléptetés


Varga Zsolt szintén az egyetemi tanulmányok megkezdése után már néhány hónappal elkezdett dolgozni, akkor még nem tudta, hogy hosszú távon munkavállalója lesz a cégnek, és a diákmunkából akár lehetséges karriercél is lehet. Pár hónap után dőlt el, hogy ez akár így is alakulhat. Pszichológus hallgatóként callcenterben kezdett dolgozni recruiter feladatokat kapott, majd kreatív toborzási feladatokat külső helyszíneken, közösségi médiában. A diákmunkaviszony még azt is kibírta, hogy eltöltött fél évet külföldön, Erasmus-programban, majd visszatért korábbi munkahelyére, ahol most már inkább marketing területen dolgozik, kampányokban vesz részt, videókat készít, és mivel pszichológus hallgatóként elég behatóan foglalkozik kutatásmódszertannal, így piackutatásban, elemzésben, statisztikák készítésében is részt vehet, sőt önálló feladatokat, szabad kezet is kap egyes kampányok kialakításában.

Részmunkaidőben dolgozik, és az egyetemi feladatai függvényében tudja beosztani a munkáját. Hol könnyebb, hol nehezebb összehangolni a dolgokat. Most úgy látja, hogy a master képzés további két éve alatt is szeretne majd a cégnél maradni, mert abszolút a csapat tagjának érzi magát, megbecsülik a munkáját, sokat is tanult az elmúlt majdnem három évben. Ha befejezte a pszichológiát szeretne majd a szakmájában is elmélyülni, az akadémiai irány is érdekli, de így legalább több út közül is választhat, amikor elindul a munkaerőpiacon, eleve több év munkatapasztalattal a háta mögött.


Többségében korrekt munkáltatók



Több Facebook csoportban elhelyezett kérdőívünkre is érkeztek válaszok dolgozó diákoktól, amely bár nem reprezentatív igényű, változatos képet rajzol a diák munkavállalók motivációiról. Érdekes például az, hogy a 18 kitöltőből mindössze ketten írták, hogy jövendő szakmájukhoz kapcsolódóan vállaltak munkát, miközben az iskolaszövetkezetek is egyre inkább erről a tendenciáról számolnak be. Tehát ezek a munkák többnyire nem a fiatalok karrierének elindítását célozták, ugyanakkor vitán felül szolgálták a munkatapasztalat megszerzését, hogy kipróbálják magukat a munka világában. Igen sokféle pozícióban helyezkedtek el: többen, a közvetítők szerint is az egyik diákok - főleg a lányok - között legnépszerűbb, adminisztratív munkakörben vagy adatrögzítőként; a kereskedelemben: árufeltöltőként, eladóként, pénztárosként. Többeknél szerepelt a szórólapozás, a vendéglátás területéről pedig a pultos és pincér munkakör szerepelt. Szintén a vendéglátáshoz, turizmushoz kapcsolhatók az animátori illetve nyári táboroztatási feladatok. Volt olyan válaszadó is, aki egy személyben igen sokirányú tapasztalatot fedett le, mert dolgozott sportszervezésben, pultosként, rendezvényszervezésben, állami rendezvényeken dekoratőrként, munkaerő-közvetítésben és irodai adminisztrációs területen egyaránt.

A válaszadók túlnyomó többsége iskolaszövetkezeteken keresztül vállalat munkát, de olyan is volt, aki bár maga találta az állást, a munkáltató kérésére csatlakozott diákszövetkezethez, amelyen keresztül aztán foglalkoztatták. A többiek pedig ismerősön illetve közösségi oldalon keresztül találtak munkát.

A jó hír, hogy szintén a többség esetében korrekten bántak a munkáltatók a fiatalokkal, rendben megkapták a fizetésüket, pozitív tapasztalatokat szereztek: volt, aki a csapat tagjának érezhette magát, ezért idén is ugyanezt a munkáltatót választja, míg mást még inkább kíméltek, mint agyondolgoztatták. Ugyanakkor persze túl szép lenne, talán már nem is valós az összkép, ha nem „rondítana” bele egy-egy rossz tapasztalat: „a kulimunkát is velünk csináltatták, ők pedig alig dolgoztak. Fizettek, de többször is rossz összeget adtak, igaz ha szóltunk kifizették a maradékot is.”; „A büfében, konyhai kisegítőként sok rossz tapasztalatom volt. Ott nem is a munkáltató, hanem a kisfőnök próbált minket kihasználni.” Volt, aki multinacionális cégnél érezte úgy, hogy kihasználják nagyon kevés pénzért, ráadásul negatív légkörben kellett dolgoznia. Míg előfordult olyan eset is, hogy annyira siralmas volt a munka, amit a diák végzett, hogy soha nem csinálná újra. És bár a negatív véleményeket emeltem ki, azért bizakodásra ad okot, hogy a 18 kitöltőből 11-nek alapvetően jó élmény volt a munkavállalás és korrekt elbánásban részesültek.


Amit be kell tartani a diákok foglalkoztatásakor



Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a diákok még mindig nincsenek igazán tisztában a jogaikkal: nyolcan írták, hogy ismerték a jogaikat, öten nem, a többiek (öt fő) pedig hellyel-közzel voltak tudatában a dolgoknak. A többség már nem csak szezonálisan, hanem állandóra vállal munkát, míg vannak, akik ilyet is olyat is, és persze azért vannak, akik inkább a szünetben dolgoznak.

Az is látszik, hogy nem olyan könnyű manapság a diákéveket finanszírozni, nyolcan a megélhetésükre, diákhitelük törlesztésére kerestek pénzt, míg a többieknek alapvetően kiegészítésként, zsebpénzként szolgált a diákmunka, amellett, hogy tapasztalatot tudtak szerezni a munkavállalással.

Olvasóinkat is megkérdeztük, hogy szerintük miért érdemes diákmunkát vállalni. A cikk megjelenéséig beérkezett szavazatok szerint a többség úgy látja, hogy a munkatapasztalat megszerzése és a karrier elindítása az elsődleges érv, míg a válaszadók nagyjából 40 százaléka szerint az anyagiak jelentik a motivációt.



Diákszövetkezetektől egybehangzóan azt az információt kaptuk, hogy a fiatalok egyre kevésbé szívesen vállalnak fizikai munkát, így ezekre a pozíciókra egyre nehezebb vagy csak magasabb bérrel lehet jelentkezőket találni. Attól függően, hogy milyen munkáról van szó, szükséges-e hozzá szaktudás vagy sem, változik az óránként megkereshető összeg is: 750 forinttól akár 2-3 ezer forintos órabérig is el lehet jutni. A diákbérek a mindenkori minimálbérhez igazodnak, tehát legalább bruttó 733 forint/órának kell lenniük, de ez a legalacsonyabb összeg ritka az iskolaszövetkezetek szerint.

A Nemzetgazdasági Minisztérium is éppen a napokban tett közzé friss tájékoztatást arról, hogy milyen feltételekkel lehet szabályosan foglalkoztatni a diák munkavállalókat. 16 és 18 éves kor között például a munkaszerződést nem csak a diáknak, hanem a gyerek törvényes képviselőjének is alá kell írnia, mert csak így számít érvényesnek. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét, munkakörét, a munkaviszony időtartamát - határozott vagy határozatlan -, valamint a munkaviszony jellegét, hogy teljes munkaidős vagy részmunkaidős a foglalkoztatásról van szó, illetve a munkavégzés helyét. Érdemes azt is tudni, hogy a fiatalkorúak nem végezhetnek éjszakai munkát, nem rendelhető el számukra rendkívüli munkaidő, és napi munkaidejük nem haladhatja meg a 8 órát. A minisztérium tájékoztatása hangsúlyozza, hogy a diákoknak is jár a munkájukkal időarányos szabadság, valamint az egyenlő bánásmód elvének jegyében, az egyenlő munkáért egyenlő bért kell kifizetni nekik is.

A diákok kérdőíves lekérdezésében Berkes Márton segített.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Melyek a legnépszerűbb diákmunkák és mennyit lehet keresni?

60 ezer látogatóval minden rekordot megdöntött a januári Educatio oktatási kiállításon résztvevők száma. A vágyott diploma azonban rengetegbe... Teljes cikk

Felmérés: minden második fiatal külföldre menne dolgozni 10 év múlva

Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy... Teljes cikk

Milyen a tökéletes munkahely a Z-generáció szerint?

A Z-generáció az első olyan nemzedék, amelyik nem ismeri az internet előtti világot. A korszakváltó korosztály világlátása, és életcéljai is sok... Teljes cikk