Szerző: Szarka Dóra
Megjelent: 7 éve

A túlsúlyosok gyakran a felvételi beszélgetésig sem jutnak el

Utána szerettünk volna járni, mi a helyzet Magyarországon, hogy viszonyulnak a túlsúllyal küzdő álláskeresőkhöz, eljutnak-e a személyes interjúig, beleillenek-e a vállalati arculatba, hátrányt szenvednek-e, megkülönböztetik-e őket a munkahelyen, vagy ugyanannyi eséllyel indulnak egy állásinterjún, mint bárki más. Megkérdeztünk egy gyorsétteremláncot, egy wellness központot, egy fejvadász céget, egy állami vállalatot és egy multinacionális céget, de falakba ütköztünk, egyik cég sem kívánt válaszolni. A téma egy brit kutatás eredményét látva keltette fel az érdeklődésünket, amely szerint sok munkaadó úgy véli, a kövér kollégák lusták, ezért inkább nem alkalmaznák őket.

Érdekes eredményt hozott egy brit kutatás. A nemrégiben készült felmérés szerint a munkaadók nagy része úgy véli, a túlsúlyos emberek lusták és képtelenek ellátni feladataikat. A megkérdezett 1000 nagy-britanniai vállalat közel fele állította, inkább nem alkalmazna elhízott dolgozókat azzal az indokkal, hogy a kövérek „képtelenek teljes szerepet vállalni az üzleti életben”, „lusták” és „nem a kívánalmak szerint végzik el a feladataikat”. Beverley Sunderland, a kutatást megrendelő Crosslands Employment Solicitors cég ügyvezetője szerint az eredmény rámutatott arra, mennyire erős negatív előítélettel vannak a túlsúlyos munkavállalókkal szemben a nagy-britanniai foglalkoztatók - volt olvasható a Mindennapi Pszichológia Magazinban.

Néhány évvel ezelőtt a dán szakszervezetek az Európai Bírósághoz fordultak egy 160 kilós óvodai alkalmazott ügyében, aki szerint a munkáltatója, a helyi önkormányzat azért bocsátotta el állásából, mert túl kövér - írta a HR Portál. A férfi elismerte, hogy nem tudta lehajolva bekötni a gyerekek cipőjét, de ülve gond nélkül el tudott velük játszani - tehát el tudta látni a feladatát. Az ügy nyomán az Európai Bíróság kimondta, az elhízás önmagában még nem fogyatékosság, de ha valakit emiatt hátrány ér, akkor megilleti őt a fogyatékossággal élők jogai. Vagyis az elhízás abban az esetben tekinthető fogyatékosságnak, ha az akadályozza a személynek a többi alkalmazotthoz hasonló teljes mértékű és hasonló részvételét a munkavégzésben. A döntéshozók azonban felhívták a figyelmet: ez arra ösztönözheti a súlyfölösleggel rendelkező embereket, hogy ne fogyjanak le.

Egy 2011-ben készített amerikai kutatás szerint a túlsúlyos nőket többszörösen diszkriminálják a munkahelyükön. Hátrányos megkülönböztetés éri egyrészt mert nők, másrészt mert jelentős súlyfelesleg van rajtuk. A kutatásból kiderült, az átlagos testtömegű női munkatársaikhoz képest a túlsúlyos nők évente kilencezer dollárral keresnek kevesebbet, a kimondottan elhízott nőknek pedig akár tizenkilencezer dollárral is kevesebb lehet a fizetése. Az eredményeket vizsgálva az is megmutatkozott, hogy egy túlsúlyos nőnek kisebb az esélye, hogy őt választják az állásinterjún vagy az előléptetésnél. Az okokra nincs még pontos magyarázat, de a sztereotip gondolkodás nagy szerepet játszhat benne - olvasható a Pénzcentrum oldalán. USA volt az első, ahol már a kilencvenes években a cégek extra szorzóval biztosították a túlsúllyal rendelkező munkavállalóikat - tudtuk meg dr. Halmy Lászlónétól, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnökétől.


Közvetetten érhető tetten a negatív diszkrimináció



Európában nem sok kutatásról tudni a túlsúlyos munkavállalók hátrányos megkülönböztetéséről, de feltételezhető, hogy Európában is jelen van a túlsúlyosakkal szembeni negatív diszkrimináció és stigmatizáció - mondta el a HR Portálnak a témával régóta foglalkozó dr. Halmy Lászlóné, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. „Ugyan egyedi eseteket ismerünk, de többségben vannak azok, amelyek alátámasztják azt, hogy a túlsúllyal rendelkező dolgozók előnytelen megítélésben részesülnek a munkavállalásnál, előléptetésnél és a munkájuk, teljesítményük megítélésében. Sőt, a testesebb gyermekek megítélése is rosszabbnak tűnik az átlagos testalkatúakhoz képest, őket sokszor fizikai és szellemi képességeikben lassúbbnak, elmaradottabbaknak tekinti a környezetük, holott a túlsúlynak semmilyen hatása nincs a szellemi teljesítőképességre" - hívta fel a figyelmet az elnökasszony.

elhízásHalmy Lászlóné szerint gyerekkorban kezdődik a diszkrimináció

Pettkó Judit, a Túlsúllyal Élők Társaságának tagja is megerősítette a fent említetteket: „Tudomásunk van róla, hogy egyes HR toborzó munkatársak és a felvételik során döntő vezetők negatív véleménnyel vannak a túlsúlyos emberek fizikai és szellemi képességeiről, ami valószínűleg jelentősen befolyásolja egy adott állásnál a jelentkezők szűrését, akik így gyakran a felvételi beszélgetésig sem jutnak el.” Pettkó Judit már találkozott olyan esettel, amikor a munkakeresőt a súlya miatt ért hátrányos megkülönböztetés. „Társaságunknak rendszeresen tudomására jut, hogy a felvételi beszélgetés során burkolt kritikát fogalmaztak meg az álláskeresőnek a testalkatukkal kapcsolatban, még az olyan jellegű állásoknál is, ahol ez nem játszik szerepet a munkavégzés során. Konkrét eseteknél természetesen nehéz meghatározni, hogy mennyire játszott szerepet az elutasításban a túlsúly, mert más indokkal illetve indoklás nélkül szokták elutasítani a jelentkezőket” - mondta el Pettkó Judit. Dr. Halmy Lászlóné a túlsúlyosok diszkriminációjával kapcsolatban még hozzátette: „Már önmagában az, hogy létezik az Európai Betegszervezet a Túlsúlyos Betegek Tanácsa - amelynek feladata a túlsúllyal küzdők számára a megkülönböztetés mentes környezet biztosítása - jelzi, hogy igenis létező jelenséggel állunk szemben annak ellenére, hogy nem tudjuk mérni, nem beszélünk róla, és nem tudjuk, mely cégeknél fordul elő.” Az elnökasszonytól megtudtuk, hogy a 2015-ben, az Európai Betegek Tanácsa által kiadott II. Milánói Deklaráció kimondja, hogy (1) indokolatlan a túlsúlyos emberek megbélyegzése és megkülönböztetése, (2) a társadalomnak el kell fogadnia, hogy a kóros testzsírfelszaporodás egy betegség, (3) ezért a társadalomnak biztosítania kell a megkülönböztetés mentes környezetet, valamint egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.


Ki kellett bontani az ajtót, mert az egyik munkatárs nem fért be rajta



„Megtörtént már az Ön irodájában is, hogy valamelyik túlsúlyosabb munkatársa alatt eltört a széke?” - olvasható egy irodabútort forgalmazó cég hirdetésében, majd így folytatódik: „Az átlagos felhasználó súlyát alapul véve a forgószékek terhelhetősége nem érheti el a 100 kilogrammos határt. A forgószék gyártók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a különleges igényekre, így strapabíró és nagyobb teherbírású modellek kerülnek ki a gyártósorokról.” A vállalatoknak plusz költséget jelenthet elhízott alkalmazottat foglalkoztatni: edzőtermi bérleteket kell nekik adni, át kell alakítani az irodák és a gyárak berendezését, speciális bútorokat kell beszerezni - talán emiatt is ódzkodnak a munkaadók túlsúlyos embereket felvenni. Egy budapesti egészségügyi intézményben például a frissen átalakított rendelő ajtaját szélesebbre kellett cserélni, mert az egyik ott dolgozó nem fért be rajta.

A HR Portálnak interjút adott a témában Rátkai Balázs, a DELTA Csoport HR vezetője. Ő még nem találkozott testsúlyból adódó plusz beruházást igénylő esettel. Úgy tapasztalja azonban, hogy egyre több munkáltatónál van lehetőség arra, hogy irodai székből az adott kolléga egészségi/fiziológiai igényei szerint egyedi beszerzés történjen - ugyanis a munkahelyi komfortérzet és ergonómia egyre fontosabb megtartó tényezővé kezd válni. Céges gépkocsiknál is fontos szempont a kényelem, ami szintén függ a testalkati adottságoktól, ezért a munkáltatók jellemzően a céges autók esetében is törekednek a használó munkatárs személyes adottságait, preferenciáit figyelembe venni - mondta el Rátkai Balázs, HR vezető.

Dr. Halmy Lászlóné, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke úgy látja, pluszkiadást leginkább azzal okozhat egy túlsúlyos munkavállaló, hogy az elhízásból adódó szövődményes megbetegedések kockázata miatt gyakoribb lehet a munkából való távolmaradása. Pettkó Ildikó, a Túlsúllyal Élők Társaságának a tagja úgy véli, „A túlsúlyos dolgozóknak juttatott egyéni juttatás, például a plusz pihenőidő, legyen az bármennyire is kedvező egy munkavállalónak, nem lehet megoldás. Egyrészt feszültséget teremt a dolgozók között, másrészt a juttatási feltételek megállapítása is problémát jelenti. Viszont segítséget jelentene egy minden munkavállaló által, önkéntesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás, egészségügyi felmérés és felvilágosítás, illetve sportolási lehetőség biztosítása vagy annak támogatása.”

Az elhízást (obezitást) az energiaháztartás egyensúlyának módosulása okozza. Hátterében az anyagcsere-folyamatok genetikai, központi idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara áll. A testtömegindex (BMI, body mass index) a kilogrammban mért testtömeg és testmagasság méterben mért négyzetének hányadosa. Normál testsúlyú, akinek a BMI 18,5-25 kg/nm közé esik, túlsúlyos, akinek 25-30 kg/nm között mozog. Elhízottnak tekintjük azt a személyt, akinek a testtömegindexe 30 kg/nm felett van. Egy 2009-es felmérés szerint a magyar lakosság 62 %-a túlsúlyos, 27 %-a pedig elhízott. (Forrás: Wikipédia)



A külső igenis sokat számít



Ideális esetben a képességei alapján ítélik meg az álláskeresőt, és nem az számít, van-e rajta pluszkiló. Valójában hogy milyen vélemény, benyomás alakul ki első találkozáskor valakiről, nagyban befolyásolja a kinézete, amibe beletartozik a ruházata, a haja, a kezei, az arca, az ápoltsága - és a testalkata is. Rátkai Balázs, a DELTA Csoport HR vezetője a következőképpen fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Általános véleményem az, hogy az emberi külső a szükséges és indokolt mértéknél nagyobb befolyást gyakorol az egyéni megítélésre a társadalomban, így a munka világában is. A külső iránti túldimenzionált társadalmi érdeklődés következménye, hogy az átlagostól eltérő külső gyakran válik előítéletek, illetve pozitív vagy negatív diszkrimináció tárgyává.” A HR vezető elmondta, a testsúly, a testalkat egyes pozíciókban lehet kiválasztási szempont, ahol a munkavégzés feladatai vagy feltételei miatt ez releváns - például fizikai munkafolyamatoknál, szűk helyen való mozgást megkövetelő munkakör esetén, rendvédelmi szerveknél, polgári repülésben, emelőgépeken- és függesztett berendezéseken, alpintechnikával végzett munkánál. A HR vezető hozzátette, ahol ügyfelekkel kell dolgozni, ott a személyes megjelenés társadalmilag általános esztétikai felfogása nem kerülhető meg. A cégek jellemzően munkaerő terén sem mennek szembe a működési környezetüket jelentő társadalmi szféra értékítéletével, hiszen a dolgozó ugyanúgy része a vállalati arculatnak, - főleg a front office területen. Az ügyféloldalon dolgozó munkakörökben - mint amilyen a recepciós, az ügyfélmenedzser, az eladó, stb. - az extrém külső, ide értve akár az adott társadalomra jellemző megjelenési normától jelentősen eltérő, „szembetűnő” testsúlytöbbletet, soványságot, öltözködést vagy akár nem elfedhető tetovált testfelületet, hatással van az ügyfélre, így a munkakör üzletileg sikeres ellátására is. Ezért nincs munkáltató, aki ügyféloldali munkakörökben a külső megjelenést figyelmen kívül hagyná, de tág határok között mozog, hogy ezt az összefüggést a munkáltatók mennyire érvényesítik a kiválasztásban, mivel a beválás szempontjából az adottságok és kompetenciák együtthatása számít. Számos példa akad külső jegyeket is szigorú szempontként kezelő felvételi politikára, ugyanakkor arra is, amikor egy munkáltató kifejezetten az átlagostól eltérő külső megjelenés pozitív diszkriminációra épít marketing, vagy employer branding kampányt - mondta el a Rátkai Balázs, a DELTA Csoport HR vezetője.

Kép forrása: CareerDiva
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Bérverseny és alternatív munkaidő-beosztás

A reálbérek megtartása idén is kihívás lesz, de az év második felében már várható mérsékelt gazdasági növekedés, ami a toborzás... Teljes cikk

A vezetők majdnem fele aggódik vállalkozása hosszú távú fennmaradása miatt

Az előző évhez képest több mint kétszeresére (18%-ról 38%-ra) nőtt azon vezérigazgatók aránya, akik úgy vélik, hogy a globális gazdasági... Teljes cikk

"Ne kívülről hozzuk be a tudást, hanem belül építsük ki a kompetenciákat." - interjú Urbán Anitával

“Ne kívülről hozzuk be a tudást, hanem belül építsük ki a kompetenciákat, belső erőforrásokkal oktassuk, mert csak így fenntartható a... Teljes cikk