Szerző: Kertész Dalma
Megjelent: 6 éve

Fokozódó munkaerő-válság - lesz-e rá megoldás?

Minden jel arra mutat, hogy a jövőben sem lesz könnyebb munkaerőt szerezni a magyar munkaerőpiacon, sőt a probléma mélyülni fog még a robotmunkatársak megjelenésének ellenére is. Egy friss elemzés szerint 2035-re Magyarországon 900 ezer fővel leszünk kevesebben, mint ahányan most vagyunk. A gazdaságilag aktív állomány 650 ezer fővel lesz kevesebb. A munkáltatóknak a piacon maradás érdekében új módszerekkel kell toborozni, illetve minél jobb stratégiával munkaerőt megtartani. A megoldás kulcsa az oktatás átalakításában és a tudatos szervezeti működésben van, a humán vonal szerepe felértékelődik. Sokkoló adatok, új trendek, best practise-ek és jó tanácsok hangzottak el a témában a Piac & Profit által megrendezett Munkaerőhiány 2018 című konferencián.

images

images

A legfrissebb adatok szerint 4 millió 447 ezres foglalkoztatottsági létszámmal és 3,8 százalékos munkanélküliségi rátával élünk együtt ma Magyarországon - ezzel a két fontos számmal kezdte meg a konferencia első előadását dr. Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. A magyar és az európai uniós munkanélküliségi ráta is meredeket zuhant az utóbbi években. A jó eredmények árnyoldala az egyre növekvő munkaerőhiány, melytől mára már jobban félnek a cégek, mint a tőkehiánytól vagy más egyéb tényezőtől. A helyettes államtitkár kormányzati oldalról mutatta be a munkaerő-piaci problémákra adott eddigi válaszokat és azokat a lehetőségeket, melyek a hallgatóság soraiban nagy számban ülő kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek segítségére lehetnek. Cikkünkben a kormányzati megszólalók után a teljesség igénye nélkül foglaljuk össze a konferencia szakmai előadóinak helyzetértékelését és meglátásait.

A munkaerő-piaci programok sikere

A helyettes államtitkár még két értéket tartott fontosnak kiemelni, melyek a jelen és a jövő kihívásaira mutatnak rá a kormányzat és az egész társadalom számára. Az egyik, hogy a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatottsági rátáját nemenkénti bontásban nézve 15 százalékpont különbség van a férfiak javára. Mivel a legnagyobb különbség a 29 és 45 év közötti nők esetében látszik, egyértelmű, hogy az anyák munkaerő-piaci visszatéréséhez továbbra sem elég rugalmas a munkaerőpiac. A változás érdekében fellazították a bölcsődék létrehozásának szabályait, és próbálnak minden segítséget megadni abban a munkáltatóknak, hogy munkahelyi bölcsődéket hozzanak létre. A másik a pályakezdők problémáját jelzi: 2012-ben 28,2 százalékon állt a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája. Ezt napjainkra 11 százalékra sikerült letornázni, de van még teendő. A sikeresnek mondható gyakornoki programba további forrásokat csoportosítanak át.

A megrendítő számok ezzel nem értek véget: egy friss elemzés szerint 2035-re Magyarországon 900 ezer fővel leszünk kevesebben, mint ahányan most vagyunk. A gazdaságilag aktív állomány 650 ezer fővel lesz kevesebb, tehát körülbelül 3 millió 800 ezer fő lesz a foglalkoztatottak létszáma. „Ez az egyik legnagyobb kihívás, ami előttünk áll” - zárta le a számolgatásokat a helyettes államtitkár, hogy áttérjen azokra a kormányzati intézkedésekre, melyek hozzájárultak a munkaerő-piaci helyzet javulásához.

A 2013-ban induló Munkahelyvédelmi Akciótervet (melynek köszönhetően 500 milliárd forint szociális hozzájárulási adó maradt foglalkoztatóknál), illetve a 2016-os bérmegállapodást emelte ki, mint komoly lépést és fontos eredményt. A közfoglalkoztatásról szólva megjegyezte, hogy a jövőben a legnagyobb hangsúly a közfoglalkoztatottak versenyszférába való átvezetésén lesz. A munkásszállások kialakítása kapcsán elmondta, eddig 11 olyan pályázat érkezett az ország különböző pontjairól, melyet pozitívan tudnak elbírálni. Az uniós finanszírozású GINOP 5. prioritás projektben 500 milliárd forintnyi euró áll rendelkezésre, ennek keretében valósul meg az Út a munkaerőpiacra, és az Ifjúsági Garancia program.

A két program körülbelül félidőnél tart, és jelenleg 170 ezer ember van ma Magyarországon, akik ennek köszönhetően kerültek a munkaerőpiacra bértámogatással, képzési támogatással, vagy a kettőnek valamiféle ötvözetével. Bértámogatást kétharmad, képzési támogatást egyharmad arányban adnak jelenleg, de a trendek szerint ez a következő években meg fog fordulni - emelte ki a helyettes államtitkár. A foglalkoztatóktól egyre több olyan visszajelzést kapnak, hogy a bér kifizetését megoldják, csak képzett munkaerőre lenne szükségük. Az eredmények szempontjából fontos az utókövetés: a program lejárta után fél évvel megnézik, hogy az adott ember be van-e jelentve az adóhatóságnál, mint foglalkoztatott. Az Út a munkaerőpiacra programban résztvevők közel 60 százaléka aktív a munkaerőpiacon hat hónap elmúltával. A 170 ezer munkaerőpiacra vezetett ember mögött 56 ezer olyan konkrét támogatás van, mely foglalkoztatói oldalról érkezett. Az átfutási idő pedig 1-3 hét alatt lezajlik - ezzel hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár arra, hogy a foglalkoztatók bátran merjenek érdeklődni és segítséget kérni.

Bérjellegű támogatás és munkavállalói aranytartalék

Kibővítve a helyettes államtitkár által mondottakat, dr. Varga Katalin, a Pest Megyei Kormányhivatal projektvezetője a VEKOP-8.1.1-15 Út a munkaerőpiacra kiemelt projekt részleteit fejtette ki, mely hátrányos helyzetű emberek elhelyezkedéséhez nyújt többféle támogatást. A projekt célcsoportjai között vannak a 25-30 év közötti pályakezdők, alacsony iskolai végzettségűek, tartós álláskeresők, 50 év felettiek, közfoglalkoztatottak, gyesről visszatérők. Dr. Varga Katalin kiemelte az 50 év feletti célcsoportot, tapasztalatai alapján bennük látja a munkaadók aranytartalékát. A projektvezető nagy problémaként említette, hogy az álláskeresői nyilvántartás nem tükrözi az álláskeresésre valóban elszántak számát. A foglalkoztatóknak jó hír lehet viszont, hogy egy friss kormányzati intézkedésből eredően szakképzett embereket közfoglalkoztatásba mostantól nem közvetíthet a foglalkoztatási ágazat.

Tehát felszabadul egy olyan szakképzett közfoglalkoztatotti kör, akikre lehet, hogy érdemes lecsapni, illetve akik után támogatást lehet igényelni - hívta fel a figyelmet a projektvezető. A foglalkoztatók bértámogatást, illetve három különböző típusú bérköltség támogatást kaphatnak, ha a programba bevont álláskeresők támogatását vállalják. Továbbá a projekt az önfoglalkoztatást is támogatja. Az 5 és fél éves lefutású projektbe Pest megyében 7050 ember bevonása a cél. Így a foglalkoztatóknak nagyságrendileg adható 7 milliárd forintból egy munkavállalóra átlagosan 1 millió forint támogatás juthat. A projektvezető arra bátorította a munkaadókat, hogy keressék fel a járási hivatalok foglalkoztatási osztályait, mert ha belépnek ezen a kapun, mindenben gyors és hatékony segítséget kaphatnak.

A jövőkép nem rózsás: rosszabb lesz a helyzet a munkaerőpiacon

A közelmúltban elért eredmények és a jelen pillanatnyi helyzete kedvezőnek tűnik az eddig felsorolt statisztikai adatok és segítő programok nyomán. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a jövő lehetséges forgatókönyveit vázolta fel, ez a kép azonban már nem ad okot bizakodásra. Mielőtt a jövő kilátásaira rátért volna a múltat egyetlen adattal fontosnak tartotta még árnyalni: a munkanélküliség ráta 6,5 százalékon állna, ha a közmunkásokat a munkanélküliekhez sorolnánk. Ezt pedig azért indokolt megjegyezni, mert a közmunka messze nem GDP termelő tevékenység - hangsúlyozta. A jövőt illetően a helyzet nem fog javulni, nem lesz könnyebb munkaerőt szerezni, sőt hosszú távon a probléma mélyülni fog - jelentette ki kérdést nem tűrően a gazdasági szakember, utalva a helyettes államtitkár által is említett demográfiai prognózisra. Ehhez véleménye szerint hozzátartozik még, hogy Magyarországon nagy probléma a tisztes piaci verseny hiánya, a gyenge versenyképesség, a jogbizonytalanság, a kiszámíthatatlanság és a korrupció, a lemaradás a közép-európai régiótól.

Kinek kell munkaerő, ha a robotok átveszik a munkát?

Vértes András egy érdekes paradoxonra hívta fel a figyelmet: mitől féljünk jobban, a munkaerőhiánytól, vagy attól, hogy nem lesz munkánk? A Wall Street Journal közelmúltbeli publikációját idézte, mely szerint a robotizáció és a mesterséges intelligencia elterjedése miatt Ázsiában 60 millió divatipari állás szűnik meg a következő években. A szakember szerint mégsem kell megijedni. A munkaerőhiány arra ösztönzi a cégeket, hogy gépesítsenek. Ehhez beruházás kell. Magyarországon kevés a magánberuházás, pedig ez a versenyképesség-javulás kulcsa. A fejlesztést, gépesítést jelentő magánberuházások csökkentik majd a munkaerőhiányt. A másik nélkülözhetetlen túlélési út pedig az oktatás reformja, ezzel Magyarországon csehül állunk - hangsúlyozta. „Nem a mai technológiák megtanítása a fő feladat, hanem a jövőbelieké. Mivel nem látunk a jövőbe, ezért az oktatásnak a fő feladata a folyamatos tanulás megtanítása” - tette hozzá Vértes András. A gépesítéstől, robotizációtól való stratégiai félelem szerinte indokolatlan. A termelésből a munkaerő egy része a szolgáltatóiparba vándorol majd át, az üzleti környezet a magas hozzáadott értékű munkát fogja díjazni. Oktatás, egészségügy, kereskedelem, szórakoztatóipar, turizmus - ezek lesznek a munkaerő-növekedést bíró ágazatok.

Hozzátette még, hogy a jelenlegi rendszerben lehet találni felesleges munkaerőt is. Hatékonytalanul dolgozik például a magyar állam. Az államháztartásban foglalkoztatott 700 ezer ember sokkal több, mint bármelyik szomszédos országban. Óriási terhet jelent ez a költségvetésnek. „Összességében túladóztatunk, mert nem modernizáltuk sem az egészségügyet, sem az oktatást.” A közmunkából is át kell hozni embereket a piaci foglalkoztatásba. A reálbérekről szólva elmondta, hosszú távon reálbér-emelkedéssel számolni lehetetlen, mivel a GDP növekedési üteme lassulni fog. A kormányoldali számításokkal szemben a Portfolio és a GKI számításai alapján jóval lassabban közelítünk a nyugat-európai bérszínvonalhoz, pedig a külföldön dolgozó magyar munkaerő hazacsábítása is fontos lenne.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Fokozódó munkaerő-válság - lesz-e rá megoldás?
2. oldal - Munkaerő-megtartás - az új stratégia
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Bérverseny és alternatív munkaidő-beosztás

A reálbérek megtartása idén is kihívás lesz, de az év második felében már várható mérsékelt gazdasági növekedés, ami a toborzás... Teljes cikk

A vezetők majdnem fele aggódik vállalkozása hosszú távú fennmaradása miatt

Az előző évhez képest több mint kétszeresére (18%-ról 38%-ra) nőtt azon vezérigazgatók aránya, akik úgy vélik, hogy a globális gazdasági... Teljes cikk

"Ne kívülről hozzuk be a tudást, hanem belül építsük ki a kompetenciákat." - interjú Urbán Anitával

“Ne kívülről hozzuk be a tudást, hanem belül építsük ki a kompetenciákat, belső erőforrásokkal oktassuk, mert csak így fenntartható a... Teljes cikk