Adjunk esélyt a romáknak!
Megállapodást kötött az FMM és az OCÖ, hogy közös erőfeszítéssel segítsék a romák foglalkoztatását.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) megállapodást kötött 2005. április 29-én, amelynek célja, hogy a romákat érintő munkaerő-piaci feszültségeket kezeljék, erőfeszítéseket tegyenek a romák foglalkoztatási szintjének emelésére, az inaktivitás csökkentésére, a felnőttképzésben való részvételük elősegítésére.
A tárca tájékoztatja az OCÖ-t és véleményezésre megküldi a roma integrációt segítő éves foglalkoztatáspolitikai irányelveket, a roma munkavállalókat közvetlenül érintő jogszabályváltozások tervezetét, OCÖ-szakértők delegálását támogatja a döntés-előkészítő tárcaszintű, régiós és uniós ügyekkel foglalkozó bizottságokban.
Az FMM szorgalmazza, hogy a megyei munkaügyi központokban roma foglalkoztatás-szervező koordinátorok segítsék a megyei roma foglalkoztatási projekteket, támogatja a roma civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzatok munkaerő-piaci integrációjával foglalkozó szakembereinek képzését, az OCÖ foglalkoztatást, felnőttképzést érintő programjaihoz továbbképzést, szakmai felkészítést szervez.
Az FMM kezdeményezi az Oktatási Minisztériumnál az OKJ-s szakmák belépési szintjeinek felülvizsgálatát és azt, hogy a hátrányos helyzetű romák nagyobb arányban szerezzenek általános iskolai végzettséget, annak érdekében, hogy a roma munkanélküliek - akár hosszabb gyakorlati időre alapozva - piacképes szakmát szerezhessenek.
Az OCÖ országos módszertani irodái 2005 végéig a megyei munkaügyi központokkal szakmai együttműködési megállapodást kötnek, az elvégzett munkáról negyedévenként írásos tájékoztatást küldenek a Foglalkoztatási Hivatalnak. A kistérségekben folyó, a romák foglalkoztatását, felnőttképzését érintő központi és területi programok tervezésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesz, a roma munkavállalók foglalkoztatásának előmozdítása érdekében lakossági fórumokat, régiós szintű szakmai rendezvényeket szervez.
A kormány célja, hogy a romák boldoguljanak, legyen esélyük a munkaerőpiacon. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 2004-ben a 1021/2004. kormányhatározatban, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben foglaltak szerint végezte feladatát. A kormányhatározat értelmében a megyei munkaügyi központok félévente értékelik a munkanélküli romák foglalkoztatási helyzetének javítását, úgy, hogy ebben az értékelésben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Roma Programok Titkársága képviselteti magát.
A legfontosabb cél a romák foglalkoztatási helyzetének javítása. Ez hosszabb távú cél, és elsősorban a roma emberek képzettségének fejlesztésével valósítható meg. Örvendetes tény, hogy egyre kiterjedtebb, összehangoltabb a kapcsolat a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a roma civil szervezetekkel, hiszen nem lehet képzésükről, munkába helyezésükről az ő megkérdezésük, beleegyezésük nélkül, "a fejük fölött" dönteni. Jól mutatja a szépen fejlődő kapcsolatokat, hogy 2003-ban a munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal 437, a civil szervezetekkel 30 megállapodása volt érvényben. 2004-ben a megkötött megállapodások száma 540, illetve 104 volt. 2004 szeptemberétől a munkaügyi központokban diplomás roma foglalkoztatás-szervezők dolgoznak, ők segítik a területen végzett munkát.
A munkaerőpiacon értékesíthető szakképzettség megszerzése érdekében számtalan felzárkóztató (itt általános iskolai végbizonyítványt szerezhettek a résztvevők), valamint szakképesítést nyújtó programot szerveztek a romáknak országszerte. Baranya, Békés, Borsod, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Tolna megyékben folytak ilyen jellegű képzések. Több helyen indult olyan képzési, foglalkoztatási program, amelynek során a résztvevők képzés és gyakorlatszerző foglalkoztatás keretében szakmai végzettséget és gyakorlatot szereznek. 2004-ben a megyei munkaügyi központok a romák munkaerő-piaci helyzetének javítására mintegy 4,4 milliárd forintot használtak fel, becslések szerint az érintett létszám 22.500 fő. A munkaügyi központok adatai szerint a romák a képzést követő hat hónap utáni elhelyezkedési aránya 40 százalékra tehető.
A romák esélyeit növeli az EQUAL, az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht., a PHARE, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program is, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány öt programcsomagja is. A felsorolt programok pályázatok formájában teszik lehetővé a romáknak, hogy képzettséget szerezzenek, jártasak legyenek az informatikában, hogy közösségi vállalkozások szervezésével adjanak munkalehetőséget a roma embereknek, hogy eredményesen küzdhessenek a kirekesztés ellen. (A mellékelt táblázat pontos áttekintést mutat arról, mekkora összegek jutottak a felsorolt célokra.)
A cél az, hogy a romák tartósan megtarthassák megszerzett munkahelyüket. Átmeneti, mégis fontos lehetőség a közmunka. 2004-ben a közmunka programokban országszerte körülbelül 4500 roma munkanélküli vett részt, a rájuk eső forrás megközelítőleg 2 milliárd forint volt. A közmunka nemcsak átmenetileg - hat-hét hónapra - segített a résztvevőknek, de közmegítélésüket is javította az a tény, hogy a településeken mindenki szeme láttára tették rendbe a környezetet. A Közmunka Tanács ülésein mindig részt vesz az ÖCO képviselője, a közmunka programokat a helyszínen monitorozza.
Sokat tettünk eddig a romák foglalkoztatásának javításáért, így adódott néhány fontos tanulság. A roma programok sikerének egyik kulcsa, hogy kiket választunk be a programokba és hogyan tudjuk fenntartani motivációjukat. Figyelembe kell venni azt az alapvető tényt, hogy a tanulással kapcsolatban a többségnek csak rossz élményei, emlékei vannak. Ezért a romák a tanulási folyamat során több személyes odafigyelést, törődést igényelnek, az elméleti tudnivalók mellett jelentősége van a pszichés és szociális segítségnek is. Éppen ezért, ezekben az ügyekben elengedhetetlen, hogy a kapcsolat minél élőbb legyen az OCÖ-vel, a romák civil szervezeteivel.
A kormány célja, hogy a romák boldoguljanak, legyen esélyük a munkaerőpiacon. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 2004-ben a 1021/2004. kormányhatározatban, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben foglaltak szerint végezte feladatát. A kormányhatározat értelmében a megyei munkaügyi központok félévente értékelik a munkanélküli romák foglalkoztatási helyzetének javítását, úgy, hogy ebben az értékelésben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Roma Programok Titkársága képviselteti magát.
A legfontosabb cél a romák foglalkoztatási helyzetének javítása. Ez hosszabb távú cél, és elsősorban a roma emberek képzettségének fejlesztésével valósítható meg. Örvendetes tény, hogy egyre kiterjedtebb, összehangoltabb a kapcsolat a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a roma civil szervezetekkel, hiszen nem lehet képzésükről, munkába helyezésükről az ő megkérdezésük, beleegyezésük nélkül, "a fejük fölött" dönteni. Jól mutatja a szépen fejlődő kapcsolatokat, hogy 2003-ban a munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal 437, a civil szervezetekkel 30 megállapodása volt érvényben. 2004-ben a megkötött megállapodások száma 540, illetve 104 volt. 2004 szeptemberétől a munkaügyi központokban diplomás roma foglalkoztatás-szervezők dolgoznak, ők segítik a területen végzett munkát.
A munkaerőpiacon értékesíthető szakképzettség megszerzése érdekében számtalan felzárkóztató (itt általános iskolai végbizonyítványt szerezhettek a résztvevők), valamint szakképesítést nyújtó programot szerveztek a romáknak országszerte. Baranya, Békés, Borsod, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Tolna megyékben folytak ilyen jellegű képzések. Több helyen indult olyan képzési, foglalkoztatási program, amelynek során a résztvevők képzés és gyakorlatszerző foglalkoztatás keretében szakmai végzettséget és gyakorlatot szereznek. 2004-ben a megyei munkaügyi központok a romák munkaerő-piaci helyzetének javítására mintegy 4,4 milliárd forintot használtak fel, becslések szerint az érintett létszám 22.500 fő. A munkaügyi központok adatai szerint a romák a képzést követő hat hónap utáni elhelyezkedési aránya 40 százalékra tehető.
A romák esélyeit növeli az EQUAL, az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht., a PHARE, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program is, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány öt programcsomagja is. A felsorolt programok pályázatok formájában teszik lehetővé a romáknak, hogy képzettséget szerezzenek, jártasak legyenek az informatikában, hogy közösségi vállalkozások szervezésével adjanak munkalehetőséget a roma embereknek, hogy eredményesen küzdhessenek a kirekesztés ellen. (A mellékelt táblázat pontos áttekintést mutat arról, mekkora összegek jutottak a felsorolt célokra.)
A cél az, hogy a romák tartósan megtarthassák megszerzett munkahelyüket. Átmeneti, mégis fontos lehetőség a közmunka. 2004-ben a közmunka programokban országszerte körülbelül 4500 roma munkanélküli vett részt, a rájuk eső forrás megközelítőleg 2 milliárd forint volt. A közmunka nemcsak átmenetileg - hat-hét hónapra - segített a résztvevőknek, de közmegítélésüket is javította az a tény, hogy a településeken mindenki szeme láttára tették rendbe a környezetet. A Közmunka Tanács ülésein mindig részt vesz az ÖCO képviselője, a közmunka programokat a helyszínen monitorozza.
Sokat tettünk eddig a romák foglalkoztatásának javításáért, így adódott néhány fontos tanulság. A roma programok sikerének egyik kulcsa, hogy kiket választunk be a programokba és hogyan tudjuk fenntartani motivációjukat. Figyelembe kell venni azt az alapvető tényt, hogy a tanulással kapcsolatban a többségnek csak rossz élményei, emlékei vannak. Ezért a romák a tanulási folyamat során több személyes odafigyelést, törődést igényelnek, az elméleti tudnivalók mellett jelentősége van a pszichés és szociális segítségnek is. Éppen ezért, ezekben az ügyekben elengedhetetlen, hogy a kapcsolat minél élőbb legyen az OCÖ-vel, a romák civil szervezeteivel.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!
Részletek 
Jegyek - 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult
Jövőre újraindul a gazdasági növekedés: az idei 2,5 százalék után 2025-ben 4,1 százalékos bővülést várnak - mondta a nemzetgazdasági miniszter... Teljes cikk
Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés
A 21. századi szakképzőintézmény-fejlesztési program beruházásai, korszerű eszközbeszerzései a minőségi oktatást segítik, és hozzájárulnak... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
Kapcsolódó tartalmaink Bezár
Heti ajánló
- Úton a felsővezetői lét felé - hogyan segíthet egy mentor a cél elérésben? TIPP
- Megtartott munkáltatói ígéretek TIPP
- Csodálatos panoráma - végtelen látvány Ez a Hotel Ózon és a hamarosan nyíló Infinity étterem a Mátra szívében! TIPP
- Cégvezetők Csúcstalálkozója - 2024. Könnyebb vagy nehezebb lesz a pálya? TIPP
Állások
- Takarítónő/Házvezetőnő
- Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
- Nemzetközi kamionsofőr
- Kertigép Értékesítő
- Árúterítő, gépkocsivezető
- Műszaki mérnök, technikus
- Bolti eladó
- Tengeri telepítési technikus szakember (2024. 04. 17)
- Analyst Team Trainee (2024. 04. 18)
- Mercedes-Benz Személygépjármű Értékesítési Tanácsadó (2024. 04. 18)
- Gépkezelő (Debrecen) (2024. 04. 18)
- Járványvédelmi felelős (2024. 04. 18)
- Raktáros-targoncás (2024. 04. 18)
Partnereink hírei
- Babarózsa metszése tavasszal: így rengeteg virágot hoz
- Hogyan terem rengeteget a borsó? Mutatjuk a trükköket
- Beltéri és kültéri élő növényfal: Természetes megoldás modern terekbe, irodákba
HR Blog oldalak
-
JobAngel
Karrierváltás másképp: állásváltás házon belül
Amikor a specialisták csapdája találkozik az átszervezéssel, abból házon belüli karrierváltás lesz.
-
karriertrend.hu
A jövő munkahelye: Milyen új szakmák és szakterületek ígérnek magas jövedelmet a közeljövőben?
A gyorsan változó világ nem hagyja ki a változásból a munka területét sem. A hihetetlen léptékű technikai fejlődés, a...
-
Borealis
7 vezetői rutin az eredményorientált szervezetért
Az áprilisi Borealis Inspirációkól megtudhatod, hogy mit jelent a “High Performing”, azaz eredményorientált működés. Ezen...
-
Munkajog
Elrendelhető kötelező túlóra a munkáltató által?
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe?...
-
Borealis
Céloktól az eredményekig: Az OKR-ok fontossága a stratégiai végrehajtásban
Március környékén általában már a legtöbb cég túl van az éves stratégia megalkotásán. Megtörtént a tervezés és az...
HR Szavazás
Volt része onboarding folyamatban, amikor belépett egy új munkahelyre?
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók