Vita volt a parlamentben az uniós bérkülönbségekről
A parlamenti pártok igen különbözően ítélik meg, hogy hol is tart Magyarország a többi tagállamhoz képest a bérek terén, sikerült-e előrelépést elérni ezen a területen. Összehasonlító európai statisztikákból azért általában kiderül, hogy lista vége felé foglalunk helyet, minimálbér és átlagbérek tekintetében is. Nem véletlen, hogy sokak számára vonzást jelent a külföldi munkavállalás gyakran a hazai bérek többszöröséért.
A bruttó bérekben 90-112 százalékát érték el a magyar bérek a visegrádi országokénak, ez nettóban 77-83 százalékot jelent - ismertette a képviselőnő. Megemlítette emellett, hogy a 2016-os, erőteljes bérdinamika meghaladta a többi visegrádi országban mért növekedési ütemet.
A szintén fideszes Dunai Mónika szerint a magyarországi bérek felzárkóznak a nyugatihoz, és az adóban is jelentősen kedvezőbb a helyzet, mint az unió átlagában. Szólt arról: tovább bővítik a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeit.
Az OECD felmérése szerint Magyarország az élre került a nők és férfiak közötti bérkülönbséget vizsgálva, 3,8 százalékra csökkent a különbség - mutatott rá.
Az uniós rangsor végén vagyunk
Az MSZP-s Gúr Nándor ezzel szemben úgy látja, hogy az unióban azon országok közé tartozunk, ahol 500 euró alatti a minimálbér, és az utolsók között is a középmezőnyben van Magyarország. Elmondása szerint a bruttó órabérek is alacsonyak, míg Dániában 25 euró, addig Magyarországon 3,5-4 euró, ez a különbség vásárlóerő-paritáson számolva sem indokolható - tette hozzá.
Ismertette továbbá, hogy az egy főre jutó gazdasági növekedés és a bruttó bérek tekintetében is az uniós rangsor végén vagy az ország.
Teleki László (MSZP) azt nehezményezte, hogy a romáknak "semmi közük nincs" ehhez a vitanaphoz, mert nem adták meg nekik a lehetőséget arra, hogy bérből és fizetésből tudjanak megélni.
Mint kifejtette: az elszegényedett településszerkezet azt vetíti előre, hogy a fiatalok nem tudnak továbbtanulni, 16 évesen, a tankötelezettség lejárta után segélyért fognak sorba állni. Emellett a szakképzési rendszer hiányosságai miatt nem tudnak versenyképes szakmát szerezni.
Megemlítette azt is, hogy a felsőoktatásból kikerült roma fiataloknál sem látni, hogy diplomával a kezükben el tudnának helyezkedni, mert nem tudta a kormány csökkenteni az előítéleteket.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Vita volt a parlamentben az uniós bérkülönbségekről
2. oldal - Fidesz: Időarányosan jól áll az 1 millió munkahely megteremtése
3. oldal - KDNP: a különbség csökkentése a kormány célja
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók