Mikor és mennyi bérpótlék jár?

Pontosan melyek azok az időtartamok, illetve időszakok, amelyekben történő munkavégzés esetén bérpótlék jár és hogyan alakul az egyes esetekben a bérpótlékok mértéke?

Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkaért 50 százalék bérpótlék jár. Emellett a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a vasárnap, a munkaszüneti napon, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés (műszakpótlék) és éjszakai munkavégzés esetén jár bérpótlék. A bérpótlékok mértéke az utóbbi esetek sorrendjében 50, 100, 30 és 15 százalék.

„Feltétlenül meg kell azonban jegyeznem, hogy a munkavállaló által végzett többletmunkáért a munkáltató a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel bérpótlék helyett szabadidőt is biztosíthat a munkavállaló részére” - mondta a szakértő.

Alapesetben hogyan történik a bérpótlékok elszámolása?

Fontos kiemelni, hogy az egyetlen kógens, tehát eltérést nem engedő törvényi szabály a bérpótlékokkal kapcsolatban, hogy bérpótlékok a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illetik meg. Ennek megfelelően érvénytelen az a megállapodás, amely a pótlékköteles időtartamra vagy időszakra kizárólag (alapbér nélkül) pótlékfizetési kötelezettséget ír elő. Az Mt. bérpótlékokra vonatkozó további rendelkezéseitől kollektív szerződés a munkavállaló előnyére és hátrányára is eltérhet, vagyis a kollektív szerződésben a bérpótlékra való jogosultság kizárható vagy más jogcímen járó bérpótlék is megállapítható, a bérpótlék mértéke csökkenthető vagy a számítási alapja a törvényben foglaltakhoz képest másként is meghatározható.

Emellett a felek megállapodása főszabály szerint a munkavállaló előnyére térhet el a bérpótlékokra vonatkozó törvényi rendelkezésektől azzal, hogy az Mt. 136. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől, miszerint a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére, a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára is eltérhet.

Visszatérve a kérdésre, a fentiek szerinti eltérő megállapodás hiányában a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani. E számítási szabály egységes és könnyen alkalmazható a munkáltató által, hiszen a havi alapbér összegét kötelezően tartalmazza a munkaszerződés, amely minden esetben időbér, így csak az osztószámmal történő egyszerű osztási műveletet kell elvégezni, amelynek eredménye a pótlékszámítás alapjául szolgáló egy órára eső bér összege.

Melyek azok a módszerek, amelyek még ennél is egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé?

Alapvetően két egyszerűsítési lehetőség van, a bérpótlékok beépítése az alapbérbe vagy havi átalánydíjazás megállapítása. Fontos kiemelni, hogy ezeket az egyszerűbb elszámolási módokat a munkáltató csak abban az esetben alkalmazhatja, ha a munkaszerződésben vagy annak módosításában kifejezetten megállapodott erről a munkavállalóval. A munkáltató egyoldalúan a munkavállaló egyetértése hiányában az Mt. általános pótlékszámításra vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.

Mit kell tudni az alapbérbe foglalt bérpótlékról?

Abban az esetben, ha a felek a munkavállaló alapbérét azokra a különös körülményekre figyelemmel állapították meg, amelyek egyébként a bérpótlék fizetési kötelezettséget megalapozzák, az Mt. megengedi, hogy a felek megállapodjanak abban, hogy a munkáltató nem köteles külön bérpótlékot fizetni a munkavállaló részére, hanem a munkavállaló részére csak az alapbére jár, amely a bérpótlékokat is magában foglalja (például, ha az éjszakai portás alapbérét az éjszakai munkavégzésre figyelemmel magasabb összegben állapították meg, akkor csak alapbérére jogosult és bérpótlékra nem).

Az alapbér a pótlékok közül a vasárnapi, a munkaszüneti napi munkaidőben való munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot foglalhatja magában, az alapbérbe nem építhetőek tehát be a rendkívüli munkavégzésre, a készenlétre és ügyeletre járó bérpótlékok - tudtuk meg az ügyvédtől. A felek erre vonatkozó megállapodásának pedig kifejezetten tartalmaznia kell azt, hogy az alapbért mely pótlékokat magába foglalóan állapították meg, ennek elmaradása esetén ugyanis a munkavállaló az Mt. szerinti pótlékokra jogosult.

Melyek a pótlékátalányban való megállapodás főbb szabályai?

A pótlékátalánnyal kapcsolatos megállapodás megkötése esetén is követelmény, hogy a feleknek pontosan meg kell jelölni a megállapodásukban, hogy a pótlékátalány mely pótlékokat foglalja magában, ennek elmaradása esetén a munkavállaló szintén az Mt. szerinti pótlékokra jogosult. A különbség az alapbérbe foglalt bérpótlékoktól az, hogy az átalány magában foglalhatja a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is. Az egyértelműség érdekében érdemes az egyes pótlékokat kiváltó átalány összegét külön-külön meghatározni.

Kiemelendő, hogy sem az alapbérbe foglalt bérpótlék, sem a pótlékátalány megállapítása során nem kerülhet a munkavállaló lényegesen vagy aránytalanul hátrányosabb helyzetbe a tételes elszámoláshoz képest. Mindkét egyszerűbb elszámolási módban történő megállapodás esetén előfordulhat, hogy a munkavállalót összességében kevesebb bérpótlék illeti meg, mint az Mt. szerint számolt bérpótlékok összege, de a Munkáltató ezen elszámolással sem élhet vissza, mert ha a munkavállaló lényegesen vagy aránytalanul hátrányosabb helyzetbe kerül, akkor a felek erre vonatkozó megállapodása érvénytelen és a törvény szerinti tételes elszámolást kell alkalmazni.