kapubanner for mobile
Megjelent: 16 éve

Átmeneti időszak a mesterképzések területén

A bolognai felsőoktatási rendszer bevezetése következtében 2008-ban és 2009-ben gyakorlatilag ideiglenesen megszűnik a mesterszakképzés: a hagyományos, ötéves képzést végzők ugyanis az egyetemi diploma birtokában már nem mennek mesterképzésre, az alapszakosok meg még nem tudnak.

Az új felsőoktatási rendszer hazai bevezetésének újabb ütemeként 2008-ban indulnak majd az első mesterképzések. Ezek viszont azokra a bolognai rendszer szerinti - általában 3-4 éves - alapképzésekre épülnének, amik széles körben csak 2006-ban indultak. Mindez azt jelenti, hogy az első nagyobb hullámban végző alapszakos hallgatók majd csak 2010-2011 körül lépnek tovább a mesterképzésekre. 2008-ban és 2009-ben tehát átmenti időszak következik: az ötéves hagyományos képzést végzők már nem mennek mesterszakokra (legfeljebb másoddiplomás képzésként), az alapszakosok meg még nem.

Maradnak tehát a hagyományos rendszer szerint főiskolai diplomával rendelkezők (és persze az újabb egyetemi végzettséget megcélzók), a korábban, illetve a 2008-ban vagy 2009-ben diplomázók. A hazai mesterképzések két évig tehát leginkább nekik kínálják az újfajta egyetemi szintű végzettség megszerzésének lehetőségét.

A főiskolai végzettséggel rendelkezők természetesen később is beiratkozhatnak a mesterképzésekre, ennek a jogi lehetősége tartósan fennáll, viszont várhatóan az elkövetkező két év körüli időszakban lesznek a legjobb bejutási esélyiek. Az egyetemekre érkező alapszakos hallgatók jelentős része, felmérések alapján nagyjából 80-90 százalékuk, azzal az elképzeléssel iratkozott be az egyetemek alapszakjaira, hogy mindenképpen tovább kíván menni majd az ottani valamelyik mesterképzésre. Ez a 2010 felé végzős réteg minden bizonnyal némi előnnyel is indul majd az intézmények által nagy önállóság mellett szervezett felvételi eljárásokon, így őket "kívülről" kiszorítani a mesterképzések igen szűk felvehető létszámkereteiből, bizonyára igencsak nehéz lesz.

Jogszabály tiltja ugyan, hogy felvételnél diszkriminálni lehessen az alapdiploma szerint, tehát például a Műegyetem nem mondhatja az, hogy csak műegyetemi alapképzést végzett hallgatókat vesz föl, de annyi előnyük bizonyára lesz a "háziaknak", hogy könnyebben felkészülhetnek a valószínűleg az ő alapszakos ismereteikre (például azokra a tankönyvekre) építő felvételikre. A felvételkor szerezhető összesen 100 pontból egyébként 55 az intézmények kereteink belül dől el, a fennmaradó 45 pont pedig a korábbi tanulmányi eredmények átlagából adódik.

A főiskolások esélyei tehát valószínűleg a következő egy-két évben a legjobbak. Sokuk számára ez a lehetőség minden bizonnyal az "égből pottyant" most le, hiszen a korábbi jogszabályok szerint főiskolai végzettségük csak igen nehézkesen volt egyetemi szintre emelhető, ráadásul e lehetőség szigorúan csak alapdiplomájuk területén nyílt meg számukra, azaz például egy mérnöknek a mérnöki, egy közgazdásznak a közgazdaságtudományi területeken. A mostani felsőoktatási reformokkal ez az eddigi merevség is fellazult, az egyes területek között - legfeljebb néhány tantárgy kiegészítő letétele mellett - megnyílt az út.

Ha az elvégzett szak és az elvégezni kívánt mesterszak nagyon különbözik egymástól, vagyis a nagyobb szaktávolság, az értelemszerűen nehezíti a továbbtanuló dolgát. Persze kérdés, hogy mit tekintünk nehéznek. Az, hogy valaki egy szociológusi vagy külkeres végzettséggel úgy tud csak közgazdász vagy MBA végzettséget szerezni, hogy különbözeti tárgyként esetleg el kell végeznie néhány tantárgyat, nem összehasonlítható azzal, hogy az eddigi struktúrában milyen kompromisszumokat kellett kötnie. Ezek a tárgyak ráadásul azért kellenek, hogy utána a mesterképzési tárgyakat értse, és el tudja végezni, tehát, ha ezeket a tárgyakat nem kellene teljesítenie, a hozzájuk tartozó tudást valahogy akkor is meg kellene szereznie.

Sok helyen a világban egyébként nincsenek ilyen áthidaló kurzusok, hanem lényegében bárki bárhova beiratkozhat, csak éppen senki nem ígéri a hallgatónak, hogy képes azt elvégezni, hanem ha el tudja, akkor végezni, ha nem, akkor majd kibukik. Magyarországon köztes megoldás született. Vannak áthidaló képzési elemek, de ezek azért nem vesznek el túl sok időt a hallgatóktól.

A jelenlegi körülbelül száz mesterképzési szak mindegyiknek egyedi felvételi, belépési követelményei vannak, de nagyjából általánosnak mondható, hogy megjelölnek nagyjából hatvan kreditnyi ismeretanyagot, azaz törzsanyagot, és az a feltétel, hogy ebből legalább harminc kreditet teljesíteni kell a felvételhez. Megnézik, hogy a felvételiző korábban elvégzett tárgyaiból, mit lehet ide ehhez elfogadni, és a maradékot – maximum harminc kreditnyit – kell csak külön teljesíteni. Ötkredites tantárgyakkal számolva ez maximum hat tárgy, tehát maximum ennyit kell teljesíteni a "szakterület-váltáshoz". Ezeket az "áthidaló" tantárgyakat a hallgató egyébként a mesterképzéssel párhuzamosan végezheti el.

A vitt tantárgyak elismerése természetesen erősen függ a befogadó az intézmény lojalitásától, hozzáállásától, hiszen ha valaki tanult például közgazdasági jellegű tantárgyakat 1990 előtt, amit akkoriban még éppenséggel politikai gazdaságtannak is hívhattak, akkor megítélés tárgya lehet, hogy ezt most mennyiben fogadják el, és mennyiben nem. Várhatóan gyakori lesz az a hozzáállás is, hogy megfelelő alap esetén is engedik a hallgatót bejutni, mondván majd később egyénileg pótolja azt.

Forrás: dr. Andor György, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének vezetõje
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár

Az 50 éves pedagógust azonnal elbocsátották, miután kiderült az eset. Teljes cikk

Lázár János: megépítjük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának megépítését jelentette be az építési és közlekedési miniszter a Facebook-oldalán. Teljes cikk

Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén

A három napig tartó eseményt csütörtökön a pénzügyi és számviteli karon zárják. Teljes cikk