Krízisben van? Ez nagyszerű!
Ki szereti a kríziseket? Talán csak a PR- és kommunikációs szakemberek, amikor látványosan megmutathatják, mit tudnak. Rendkívül lendületes és pozitív az elsőkönyves Bőhm Kornél most megjelent „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” című kríziskommunikációs kézikönyve is - Dr. Schlemmer Éva Rita szociológus recenziója.
A szerző Churchillt idézi, aki a második világháborút követően állítólag így fogalmazott: „Sose hagyjuk, hogy egy jó krízis pocsékba menjen!”. Hiszen minden krízis egy valóságos aranybánya, mely során esélyt és lehetőséget kapunk a fejlődésre, tanulásra, s amit ki kell használni, nemcsak a hétköznapokban, hanem a nagyvállalatok életében is. A Bőhm Kornél által képviselt pozitív esélyteremtési politika elvei szerint, ha egy vállalat hibázik, tartson önvizsgálatot, álljon az elbaltázott ügy élére, indítson pozitív programokat, s legyen a legelkötelezettebb abban, hogy ilyen hiba soha többé ne fordulhasson elő.
A címbéli közhely blikkfangos, ám az alcím - „Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kommunikációval!” - fogalmazza meg igazán a kötet céljait: szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a kríziskezelésben kerülendők a közhelyek, és azok használata helyett szeretne konkrét segítséget nyújtani a hatékony kommunikációhoz. Egyedül a rendőrségi, ügyészségi ügyek esetében fogadható el az efféle klisé, de ezekben is kizárólag azzal a magyarázó kiegészítéssel, miszerint a nyomozást hátráltatná bizonyos információk nyilvánosságra hozása. Minden egyéb esetben csakis a tiszta, transzparens és átlátható nyilatkozat a kifizetődő - vallja a kríziskommunikátor.
Mi a krízis és mit csinál egy kríziskommunikátor?
A krízis a szervezet működési zavara során előállt nehéz helyzet tetőpontja, amely után vagy teljes összeomlás következhet, vagy jobbra fordul a helyzet. Már Hippokratész is használta orvosi kontextusban, fordulópont értelemben, de nemcsak arra, amikor rosszra fordul a beteg állapota, hanem arra is, amikor jóra. A mindennapi életben azonban elveszítette eredeti, fajsúlyos jelentését, kissé felhígult. Korábban olyasféle jelenségre vonatkozott, amely válságos állapotot, a túlélés és az elpusztulás közötti vékony mezsgyén való egyensúlyozást feltételez, a későbbiekben már a piaci működés körülményeire is kiterjedt. Ebben a tágabb értelemben a krízis kifejezés egy személy vagy csoport életében megnyilvánuló nehéz helyzetet jelent, működési zavart, a konfliktusos, válságos, katasztrofális helyzetek átfogó megnevezését.
A kríziskommunikáció pedig olyan szaktevékenység, amely válsághelyzetben a szervezet működési zavarainak leküzdését szolgálja, és amelynek során hírek és információk továbbítása, a válságesemény értelmezése, körül határolása zajlik. A kríziskommunikáció törekszik a kölcsönösen előnyös megoldásokra, értékteremtésre, valamint a felelősségteljes és etikus problémamegoldásra. Fő céljai a reputáció- és imázsvédelem, a kárenyhítés, a biztonság visszaállítása, és hiteles információk átadása a média és a célcsoport, közvélemény számára.
Az első és legfontosabb a válságérzékeny hozzáállás, a megelőzés, a kockázatelemzés, a felkészülés, mert így jelentősen csökkenthető a krízisek kialakulásának veszélye, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képesek vagyunk mérsékelni. Azonban, ha már beütött a mennykő, fontos a gyors, felelősségteljes reakció és viselkedés, ami azonban nem jelenti azt, hogy mindig mindenért magunkra kell vállalni a felelősséget. Érdemes elismerni az érintettséget, cselekedni, és kompenzálni, ha kell. A reputáció megőrzése szempontjából az első 24 óra kritikus, ezért életmentő, ha tisztában vagyunk a válsághelyzetben érvényesíthető kommunikációs alapelvekkel. Legvégül elengedhetetlen a tanulságok elemzése, a kiváltó okok mélyebb vizsgálata is, orvosi hasonlattal élve a betegség okainak megértése, fontos felderíteni, hogy valódi és hosszú távú kommunikációs és menedzsmentmegoldások születhessenek.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Krízisben van? Ez nagyszerű!
2. oldal - Hiánypótló kötet
A címbéli közhely blikkfangos, ám az alcím - „Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kommunikációval!” - fogalmazza meg igazán a kötet céljait: szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a kríziskezelésben kerülendők a közhelyek, és azok használata helyett szeretne konkrét segítséget nyújtani a hatékony kommunikációhoz. Egyedül a rendőrségi, ügyészségi ügyek esetében fogadható el az efféle klisé, de ezekben is kizárólag azzal a magyarázó kiegészítéssel, miszerint a nyomozást hátráltatná bizonyos információk nyilvánosságra hozása. Minden egyéb esetben csakis a tiszta, transzparens és átlátható nyilatkozat a kifizetődő - vallja a kríziskommunikátor.
BŐHM KORNÉL kommunikációs szakértő, stratégiai tanácsadó, a Spindoc Kommunikációs Hálózat alapítója. A Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs tagozatának elnöke. Fő szakterülete a kríziskommunikáció, hírnévmenedzsment, személyes márkaépítés, a vezetői kommunikáció. Rendszeresen publikál hazai és nemzetközi szakmai folyóiratokba, magazinokba, illetve gyakori előadója konferenciáknak, szakmai workshopoknak, üzleti eseményeknek. Jelenleg négy hazai egyetemen tart rendszeresen órákat. Népszerű kríziskommunikációs szakblogot és hírlevelet ír.
Mi a krízis és mit csinál egy kríziskommunikátor?
A krízis a szervezet működési zavara során előállt nehéz helyzet tetőpontja, amely után vagy teljes összeomlás következhet, vagy jobbra fordul a helyzet. Már Hippokratész is használta orvosi kontextusban, fordulópont értelemben, de nemcsak arra, amikor rosszra fordul a beteg állapota, hanem arra is, amikor jóra. A mindennapi életben azonban elveszítette eredeti, fajsúlyos jelentését, kissé felhígult. Korábban olyasféle jelenségre vonatkozott, amely válságos állapotot, a túlélés és az elpusztulás közötti vékony mezsgyén való egyensúlyozást feltételez, a későbbiekben már a piaci működés körülményeire is kiterjedt. Ebben a tágabb értelemben a krízis kifejezés egy személy vagy csoport életében megnyilvánuló nehéz helyzetet jelent, működési zavart, a konfliktusos, válságos, katasztrofális helyzetek átfogó megnevezését.
A kríziskommunikáció pedig olyan szaktevékenység, amely válsághelyzetben a szervezet működési zavarainak leküzdését szolgálja, és amelynek során hírek és információk továbbítása, a válságesemény értelmezése, körül határolása zajlik. A kríziskommunikáció törekszik a kölcsönösen előnyös megoldásokra, értékteremtésre, valamint a felelősségteljes és etikus problémamegoldásra. Fő céljai a reputáció- és imázsvédelem, a kárenyhítés, a biztonság visszaállítása, és hiteles információk átadása a média és a célcsoport, közvélemény számára.
Melyek a krízismenedzsment lépései?
Az első és legfontosabb a válságérzékeny hozzáállás, a megelőzés, a kockázatelemzés, a felkészülés, mert így jelentősen csökkenthető a krízisek kialakulásának veszélye, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képesek vagyunk mérsékelni. Azonban, ha már beütött a mennykő, fontos a gyors, felelősségteljes reakció és viselkedés, ami azonban nem jelenti azt, hogy mindig mindenért magunkra kell vállalni a felelősséget. Érdemes elismerni az érintettséget, cselekedni, és kompenzálni, ha kell. A reputáció megőrzése szempontjából az első 24 óra kritikus, ezért életmentő, ha tisztában vagyunk a válsághelyzetben érvényesíthető kommunikációs alapelvekkel. Legvégül elengedhetetlen a tanulságok elemzése, a kiváltó okok mélyebb vizsgálata is, orvosi hasonlattal élve a betegség okainak megértése, fontos felderíteni, hogy valódi és hosszú távú kommunikációs és menedzsmentmegoldások születhessenek.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Krízisben van? Ez nagyszerű!
2. oldal - Hiánypótló kötet
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók