Mészáros Etelka cikkei 1. oldal

Sokáig fejtörést okozott a HR-es szakembereknek, hogy minek alapján döntsék el valakiről, megfelelő-e egy adott pozícióra vagy sem. Éppen ezért többféle viselkedéskutató módszert dolgoztak ki, melyekben az alapvető viselkedési jegyek alapján vizsgálták a személyeket. Az egyik legelterjedtebb felmérő eszköz a DISC teszt, amely a személyek négy fajta viselkedési stílusára irányul. A mozaikszó a domináns, befolyásoló, stabil és szabálykövető szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből született és kizárólag a látható, megfigyelhető jegyek alapján segít beazonosítani, tudatosítani, hogy ki melyik kategóriába tartozik. Teljes cikk...

A team az együttműködés szervezeti egysége, a kommunikáció pedig a funkcionális kohéziót biztosítja. Ha ezt a szerepét nem tölti be, az egyértelműen megjelenik a csapat teljesítményében, az együttműködés minőségében, és ez előbb-utóbb kihat a hangulatra, ami visszafogja a kreativitást és rombolja a motivációt. Egy hatékony team együttműködő, a tagok kiegészítik, támogatják egymást, így a folyamat végén értéktöbblet áll elő. Világosak a szerepek, a döntési hierarchia, és a jogosultságok. Van visszacsatolás, és ideális esetben öntanulóvá válik a csapat: elemzi, értékeli és fejleszti önmagát. Azonban tudjuk-e, hogy milyen jelei és veszélyei lehetnek, ha a kommunikáció helytelen a team tagok között? Mit okozhat a rossz kommunikáció? Teljes cikk...

Új kormánytervezet látott napvilágot, de nem ez az első, ápolókat érintő meglepő ötlet. Egy korábbi tervezet szerint nyolc általános végzettségű, munkanélküli embereket tanfolyamon képeznék ki kórházi ápolóasszisztensnek, velük szeretnék pótolni a magasan képzett, országot elhagyó nővéreket, ápolókat. Az új elképzelés szerint diplomás ápolók bizonyos feladatokat átvennének az orvosoktól. Kórházi szakápolókat, nővéreket kérdeztünk meg arról, hogy mennyire helytállóak és elfogadhatók ezek az ordító orvos- és nővérhiányt megoldani kívánó tervezetek. Teljes cikk...

Idén először hirdették meg az Év Fiatal Vezetője díjat a 35 év alatti vezetőknek. A pályázaton arra keresték a választ, hogy ki, illetve mi segítette a jelentkezőket a vezetői pozíció elérésében, mit tesznek a saját vezetői fejlesztésük érdekében és miben látják a sikeresség kulcsát. Az 50 pályázó közül Szabó András, az IDATA Kft. tulajdonosa és stratégiai igazgatója érdemelte ki a neves szakértőkből álló zsűri első díját. Teljes cikk...

Előfordul, hogy egy vállalkozásnak nem egy, hanem két vezetője van. Ebben az esetben hogyan oszlanak meg a szerepek, ki mit csinál, hogyan alakul ki közöttük a sikeres vállalkozáshoz nélkülözhetetlen bizalom? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ a „Döntéshozók Fóruma–Másként vezetők” őszi programsorozatának novemberi reggelijén. Teljes cikk...

A szakirodalom szerint a probléma a célhoz vezető ismeretlen út és az út megtalálása a megoldás. A probléma megoldása egy felismerési folyamat, ami többször egy korábban már alkalmazott technikára épül, ilyen például a SWOT analízis, vagy a Bono féle hat kalap módszer. Minek köszönhető, hogy a problémamegoldás képessége egyre nagyobb hangsúllyal van jelen mind a köz- mind a felsőoktatásban és az egyetemeken már külön tárgyként szerepel? Erre kerestük a választ Ábrahám Zsolttal és Juhász Istvánnal, a Case Solvers startup vállalkozás alapítóival, akik a tréningjeiken elsődlegesen végzős középiskolásokkal az esettanulmány alapú problémamegoldásra koncentrálnak. Teljes cikk...

A Germanwings légi katasztrófa kapcsán mi is kíváncsiak lettünk, hogy létezik-e megoldás az ilyen tragédiák elkerülésére. A válasz egyértelműen nem - mondta Anthony Strittholt amerikai pilóta, akit a pilóták tulajdonságairól, a repülés feltételeiről faggattunk. Megkérdeztük továbbá Zerkovitz Dávid repülés pszichológust, hogy milyen személyiség jegyek szükségesek a pilótáknak és melyek a pilóta alkalmasság pszichológiai kritériumai. Teljes cikk...

Mit tehet egy cég, hogy megtartsa a dolgozóit és vajon mennyire sikeres ebben? Különösen hangsúlyos ez a kérdés az SSC-knél (Shared Service Centre), ahol köztudottan nagy a fluktuáció. Mi okozza az elvándorlást és mit kellene tenni, hogy ottmaradjanak a dolgozók, ne lehessen elcsábítani őket akár pár ezer forinttal több fizetésért? Ennek jártunk utána Szabó Tímeával a Partnering Central Europe tanácsadó partnerével. Teljes cikk...

A nemek közötti munkamegosztás hagyományos modellje általánosságban úgy írható le, hogy a nők az otthoni, illetve a ház körüli tevékenységeket, valamint a gyermekek és az idősek gondozását végezték, míg a férfiak feladata a „kenyérkeresés” volt. Ez a megfogalmazás korlátozott mértékben, de a hazai viszonyokra is igaz volt: ugyanis a nők kisebb hányada a XX. század második felét megelőzően is vállalt fizetett munkát, ugyanakkor a nagyarányú („tömeges”) munkaerő-piaci belépésükre csak az 1950-es évektől került sor. Hogyan alakult az elmúlt fél évszázadban munkaidő, mely tényezők alakítják a munkavégzés idejét, a munkaórák számát és hol tartunk ma? Kérdésünkre Sebők Csilla, a Budapesti Corvinus Egyetem e témával foglalkozó doktorjelöltje válaszolt. Teljes cikk...

Ma már az agykutatás is bebizonyította, amit az emberiség évezredek óta szabadon megfigyelhetett, hogy az agy akkor fejlődik a legjobban, amikor azt lelkesedéssel, motivációval használják. Egyre kevésbé használjuk a klasszikus kommunikációs, probléma-megoldási és tanulási formákat. Hogyan hat ez a gyermekek agyi fejlődésére és hogyan működik a motiváció? Erről kérdeztük Dr. Gerald Hüther nemzetközileg elismert professzort, aki szívügyének tekinti, hogy több évtizedes agykutatói munkáját a laikusok számára is érthető és a mindennapokban hasznosítható módon elérhetővé tegye. Teljes cikk...

Az agykutatás bebizonyította, hogy az iskolában tanított tananyag mintegy 80 százaléka feledésbe merül. A pályaválasztást a természetes adottságok és az ebből kibontakozó lelkesedés, tehetségek helyett a gazdasági szempontok (tandíjak, remélt fizetések) és a szakmák közötti mesterséges hierarchiák diktálják. Az oktatási rendszer feltartóztathatatlanul változás előtt áll, vallja André Stern zenész, zeneszerző, gitárkészítő, újságíró és író a HR Portálnak adott interjúban. André soha nem járt iskolába. Teljes cikk...

Humánerőforrás hosszú évek óta van és lesz is, csak a társadalmi, gazdasági elvárások miatt a trendek változnak. Nem hasonlítható össze a mai és az ötven évvel ezelőtti elvárás: az a HR tevékenység, ami korábban megfelelő eredményességet hozott egy vállalatnak, mára elképzelhetetlen. Teljes cikk...

Tudásunk 10 százalékát szerezzük formális képzésekben, 20 százalékát személyes kapcsolatainkban, 70 százalékát pedig munkavégzés közben sajátítjuk el – átalakulóban a tanulási stratégiák. De pontosan mi lesz az, ami megváltozik a képzéssel kapcsolatban az elkövetkező 5-10 évben? – ezzel a kérdéssel kezdte előadását a HR ’n’ Rool legutóbbi találkozóján Koltányi Gergely, a Digitális Átállás a Tanulásban kezdeményezés egyik alapítója. Teljes cikk...

Az innováció napjait éljük, több szervezet kiemelten támogatja az ötletes vállalkozókat, startupokat, a kormány pedig uniós forrásból csaknem 140 milliárd forintot bocsát a rendelkezésükre. Számtalan bemutatkozási lehetőséget, versenyt szerveznek számukra. Az egyik ilyen verseny volt az októberben megrendezésre került Get in the Ring. A verseny célja az volt, hogy a startupok elkötelezett követőkre, befektetőkre találjanak, akik forrásaikkal támogatják a megvalósítást. Idén 64 országból több mint 2000 startup cég vett részt a versenyben. Teljes cikk...

Immár 23. éve minden évben elkészül a HR-tevékenységet végző cégek listája. Az angol nyelvű gazdasági lap, a Budapest Business Journal szokás szerint minden tavasszal megjelentet egy HR-tematikájú lapszámot, amiben a munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek listáit teszi közzé, majd ezek további listákkal kiegészítve (executive search cégek, vállalatitréning-cégek, iskolaszövetkezetek, tanácsadók) képezik az év végén megjelenő Listák könyvének HR-fejezetét. Nemzetközi és magyar szolgáltatókat kérdeztünk a szolgáltatásaikról, hogy mi segítette őket a Listák könyvében TOP 3-ba való bekerüléshez. Teljes cikk...

A jövő munkahelyeinek alakulását a robottechnika bemutatásával folytatjuk. Az életünkbe egyre jobban beépülő automatizáltság az egyik oldalon kényelmet nyújt, a másik oldalon elveszi azon tevékenységek körét, amit korábban emberek végeztek. Monda Eszter gazdaságinformatikai jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék doktorjelöltje a jövőbeni munkahelyeket egyre jobban kiváltó robotokról mesélt a HR Portalnak. Teljes cikk...

Nagyon nehéz előre megjósolni, hogy akár egy-két év múlva, nem hogy 10-20 év múlva mi fog történni. Külföldi egyetemeken, kutatóintézetekben azért több év tendenciáját figyelve, elemezve kísérletet tesznek erre. Cikkünkben egy angliai kutatóintézet kissé utópisztikus kutatásait mutatjuk be a jövő munkahelyeiről, valamint Arató Márkot, az SAP Magyarország kommunikációs vezetőjét és Szende Csabát a Vodafone HR SSC vezetőjét faggattuk, hogy ők mit gondolnak a távoli jövőről. Teljes cikk...

Az Y-generáció munkaerő-piaci megjelenésével igen sok fiatal kerül vezetői pozícióba, akik az általános fejlődéspszichológiai jellemzőik miatt a vezetői szerep kapcsán is számtalan nehézséggel szembesülnek, ugyanakkor a munkaerőpiac és a szervezetek aktuális elvárásait tekintve sok szempontból fokozottan alkalmasak vezetői pozíciók betöltésére. Ez az érdekes jelenség volt az, ami a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék Team Interakció és Kommunikáció Kutatócsoport munkatársát, Répáczki Ritát az elmúlt évek tapasztalatai során megragadta, és amivel kapcsolatban számtalan kérdés fogalmazódott meg benne, amit egy kutatás keretei között próbált megválaszolni. Teljes cikk...

Senki sem! Azonban egy állás, vagy jobb állás elnyerésének elkerülhetetlen velejárója az állásinterjú. Jelentős megmérettetés elé néz egy jelölt, stresszhelyzetben van és ilyenkor szükséges még a stresszinterjú is? Vajon az igazi arcát mutatja a jelentkező a felvételi beszélgetésnél? Csak abból lehet jó szakember, aki az állásleírási kritériumoknak mindenben megfelel? Miért tabu a fizetés kérdése az első interjúnál? A kérdéseket vállalati HR-szakemberrel, személyzeti tanácsadókkal és coach-csal boncolgattuk. Teljes cikk...

A Nemzetgazdasági Minisztérium évente közzéteszi a hiányszakmákat. Ilyen például az orvos, nővér, ács, CNC-gépkezelő, hegesztő, ipari gépész, szerszámkészítő. A helyzet évről évre változatlan, ráadásul egyre több szakember külföldön próbál munkát vállalni. A szakiskolák bezárásával csökkent ugyan a szakemberképzés, de aki tényleg ezeket a szakmákat szeretné tanulni, számtalan egyéb oktatási intézmény áll a rendelkezésére. Cikkünkben három szakképző intézményt kérdeztünk a hiányszakmákról. Teljes cikk...