Felkészültebbek a magyar diákok a hazai, mint a külföldi munkavállalásra?
A magyar hallgatók sokkal felkészültebbnek érzik magukat a hazai, mint a nemzetközi munkaerőpiacon való munkavállalásra. A hallgatói élet szociális és gazdasági sajátosságait célzó felmérés eredménye szerint az itthoni munkaerőpiacon 53,8 százalék ítéli magát jól vagy nagyon jól felkészültnek, míg a nemzetközi munkaerőpiac esetében ez az arány csak 22 százalék volt - derül ki az az Eurostudent felméréséből.
A hallgatók 37 százaléka a szüleivel él, a kollégisták aránya 18, százalék, az egyéb formában élők - egyedül, barátokkal, saját családdal - aránya 43, 7 százalék. Elsősorban a kevésbé tehetősek számára nyújt fontos lakhatási lehetőséget a kollégium, az átlagosnál rosszabb helyzetűeknek mintegy negyede lakik itt. A hallgatók 69,7 százaléka teljesen vagy inkább elégedett a lakhatási költségek mértékével, 11,4 százalék mondta azt, hogy nem tartja megfelelőnek lakhatási ráfordításait.
Családi anyagi hátterük alapján a hallgatók 44,7 százaléka átlagosnak sorolta be magát, 33,5 százalék ennél jobbnak, 20 százalék pedig az átlagosnál rosszabbnak tartja otthoni körülményeit. A szülők végzettségéről elmondható, hogy a hallgatók 39,4 százalékának az édesanyja, 34,3 százalékának az édesapja szerzett felsőfokú végzettséget. Összességében a hallgatók 54,4 százaléka esetén legalább az egyik szülő felsőfokú végzettségű.
A hallgatók 95 százaléka Magyarországon végezte középfokú tanulmányait, 62, 5 százaléka 18-19 éves korában kezdte felsőfokú tanulmányait, 22,3 százaléka 20-21 éves, 5,1 százaléka 22-25 éves volt a beiratkozáskor. A közvetlenül az érettségi utáni továbbtanulás mondható tipikusnak, a hallgatók 72,2 százaléka a középiskola befejezése után kevesebb mint egy évvel megkezdte felsőoktatási tanulmányait.
A hallgatók legnagyobb része széles képzési profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemen, illetve klasszikus nagy egyetemen, tudományegyetemen tanul.
A vizsgált hallgatók mintegy fele (47,5 százalék) Budapesten, 27,4 százaléka a Dunántúlon, 25,1 százaléka a Dunától keletre eső országrészben végzi tanulmányait. A legnagyobb részük gazdaságtudományok (20 százalék), műszaki (17,7 százalék) vagy orvos- és egészségtudományi (10,2 százalék) képzésben vesz részt. A nők leginkább a pedagógusképzés (80,9 százalék), az orvos- és egészségtudomány (77,3 százalék) és a művészetközvetítés (72,3 százalék) területén felülreprezentáltak, a férfiak az informatika (85,9 százalék), a műszaki (73,2 százalék) és a természettudományos képzésben (60,3 százalék).
A felmérés szerint csaknem minden második, az alapképzésben részt vevő hallgató tervezi a továbbtanulást a képzés befejezése után, 14,5 százalék később. Az alapképzés utáni továbbtanulást legkevesebben az informatika, az államtudományi, az orvos- és egészségtudományi képzésben tervezik. A hallgatók 39,8 százalékára a közepes tanulmányi intenzitás a jellemző, azaz egy héten 20-40 órát szánnak tanulással kapcsolatos tevékenységre, 24,5 százalékuk 20 óránál kevesebbet, 25,7 százalékuk 40 óránál többet.
A hallgatók havi összbevétele 150 818 forint; a szülőkkel együtt élőké 127 104 forint, a nem szüleikkel élőké 163 590 forint. Költségeik fedezésére 118 770 forintot fordítanak átlagosan, ennek nagy része a megélhetési költség, illetve a tanulmányi költség.
A külföldi tanulmányok hossza átlagosan 6 hónap, a leggyakoribb célország Németország, Franciaország, Ausztria és Hollandia volt. A résztvevők 75 százaléka EU-s, 10,3 százaléka egyéb ösztöndíjprogram keretében tanult, 14,7 százalék maga szervezte meg.
Fotó: Pixabay
MTI
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
- 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába. Részletek Jegyek
Az idei évben a munkavállalók gépkocsihasználatát továbbra is az útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján számolják el. Az... Teljes cikk
Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk
- Elstartolt a nyári diákmunka-szezon: ennyit kereshetnek a fiatalok 1 hete
- "Mutassuk meg, milyen a magyar virtus" - így újul meg a felsőoktatás 2 hete
- Fájdalmas menstruációval és menopauzával kapcsolatos női munkavállalói jóllétet támogató program indult 2 hete
- Több munkalehetőséget és magasabb bért ér az AI-tudás 2 hete
- A vezetők sürgetik az AI bevezetését, a munkavállalók nem örülnek 3 hete
- A brit munkáltatók 57%-a idén kevesebb diplomást vesz fel 3 hete
- Ezeket a legvonzóbb pályák az egyetemisták szerint 3 hete
- Zalaegerszegen tart pályaorientációs napot a HUMDA 3 hete
- Visszajelzéssel a megtartásért 3 hete
- Plusz juttatások, home office és kis távolság - Ilyen elvárásokkal vállalnak munkát a diákok 2024-ben 3 hete
- Nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon (2021-2024. április) 3 hete