Növelték taglétszámukat a nyugdíjpénztárak, de kihívások elé néz a szektor
Az elmúlt egy év során mind a nyugdíj, mind az egészségpénztárak növelni tudták taglétszámukat, ami igazolja, hogy a lakosság továbbra is fontosnak tartja a nyugdíj és egészségügyi célú öngondoskodást. Ugyanakkor a további növekedés és a jelenlegi tagok bizalmának megőrzése érdekében szükség lesz a szektor minden szakértelmére, valamint a szektor, a jogszabályalkotók és a munkáltatók együttműködésére – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) éves konferenciáján.
Az idei év első félévében az ÖPOSZ által képviselt nyugdíjpénztárak taglétszáma mintegy 1,069 millió főre emelkedett, míg a tagdíjbevételek összege meghaladta az 54 milliárd forintot. Előbbi 0,5%-os, utóbbi 8,88%-os bővülést jelent 2021 azonos időszakához képest. Az egészségpénztárak esetében 2022 első félévének végére a taglétszám meghaladta a 964 000 főt, a tagdíjbevételek összege pedig átlépte a 22 milliárd forintos határt, ami 2,91%-os illetve 16,59%-os bővülést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
Ugyanakkor Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy bár a lakosság továbbra is bízik a pénztárakban, kihívásokkal teli időszak elé néz a szektor:
„Az elmúlt egy év eredményei megmutatták, hogy a pénztárszektor stabil, a mintegy 2 millió pénztártagunk is megmutatta, hogy kitart az egészség és nyugdíjcélú megtakarításai mellett. Ám a következő, előttünk álló évben a környezeti bizonytalanság, valamint az ebből következő, kedvezőtlenebb hozamok, elbizonytalaníthatják a meglévő tagokat, és megnehezíthetik az újak toborzását. Ezért, az eddigieknél is fontosabb lesz, hogy a szektor, a munkáltatók és a jogszabályalkotók is együtt dolgozzanak az edukáció, a tájékoztatás, és a bizalomerősítés területén”
A lakosság hozzáállásának megismerése érdekében az ÖPOSZ reprezentatív kutatást készített, melynek eredményei kapcsán Nagy Csaba hozzátette:
„A járványhelyzet láthatóan megnövelte például az egészségügyi célú megtakarítások iránti érdeklődést, ugyanakkor a tetteket illetően, továbbra is azt látjuk, hogy 44 százalék semmilyen módon nem tesz félre a váratlan egészségügyi költségekre, míg a nyugdíjcélokra is csak 43 százalék tesz félre valamilyen formában. Ennek feloldásában a munkáltatóknak lehet kulcsszerepük. Ezért is tartottuk örömtelinek, hogy mind az egészség, mind a nyugdíjpénztárak esetében emelkedett a munkáltatói hozzájárulások összege”
Az ÖPOSZ megbízásából készült, több mint 1 000, 18 év feletti magyar lakos válaszai alapján készült reprezentatív kutatás eredményei alapján a lakosság az előre nem látható helyzetekre való tartalék felhalmozását tartja a legfontosabb megtakarítási célnak, ezt követi az egészségügyi kiadások céljából történő takarékoskodás. A nyugdíj a negyedik legfontosabb a felsoroltak közül.
A kutatás eredményei szerint bár mind az egészség, mind a nyugdíjcélokat fontosnak tartják, A felnőtt lakosság kétharmada nem rendelkezik sem egészségpénztári, sem nyugdíjpénztári megtakarítással. A válaszadók közül egészségpénztári megtakarítása 21 százaléknak, nyugdíjpénztári megtakarítása 23 százalék rendelkezik.
A konferencián Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában jelezte: a pénztári szektort stabil helyzetben érte a COVID, majd az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló kedvezőtlen világpiaci környezet hatásai. Fontos azonban, hogy az MNB mellett a szektor is azonosítsa a főbb kockázatokat, hogy azokat megfelelően tudja kezelni.
A jegybank alelnöke hangsúlyozta: „2022-ben a szektor fő kockázata, hogy a befektetett eszközök leértékelődése csökkenti a tagi megtakarításokat. Emiatt, valamint a megélhetési költségek fedezése következtében tovább emelkedhetnek a pénztári kifizetések és elmaradhat a befizetések egy részre. Ezért van szükség a megfelelő és hatékony kommunikációra a tagok felé, amelyben felhívják a figyelmet a pénztári megtakarítások fontosságára, hosszútávú jellemzőire, illetve a nem fizető tagság aktivizálására is. A magas nem fizetői arány ugyanis jelentős mértékben rontja az intézmények működési hatékonyságát”
Dr. Kandrács Csaba MNB alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a szektor tagjainak átlagéletkora 48,4 év, amely folyamatos növekedést mutat. A tagi korfa kedvezőtlen szerkezetének megváltoztatásához, ezáltal az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer hosszabb távon való fenntartásához a fiatal generációk beléptetésére van szükség. Ebben a digitalizáció (digitális platformok, applikációk, pénztári folyamatok digitálissá tétele) játszhat jelentős szerepet.
- 2024.05.16Atipikus foglalkoztatási formák – Dr. Bankó Zoltán Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint különösen időszerű a kérdés, miért van szüksége mindenképp egy átfogó reformra a magyar... Teljes cikk
A szakértő szerint a kényelmes, modern nyugdíjas évekhez a megoldás a fiatalabb életkorban kezdődő erőteljes befektetés és a 65 éves koron túli... Teljes cikk
- Fedezze fel a munkaerőpiac digitális lehetőségeit és jogait! 1 hete
- Nyugdíjmatek: egymillióval kevesebb adófizetővel nem lehet majd biztosítani 200 ezerrel több nyugdíjas ellátmányát 2 hete
- Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve? 2 hete
- Varga Mihály: az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent 2 hete
- A nyugdíjak és a keresetek értékalakulása 3 hete
- Az öregségi nyugdíj egy főre jutó átlagos összege teljes ellátás szerint járásonként 3 hete
- A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők megoszlása az ellátás típusa szerint - grafikon 3 hete
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 3 hete
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 3 hete
- A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon 3 hete
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 1 hónapja