Úton a modern szakképzés felé
Az új szakmák megszerzése, az átképzés és a továbbképzés része az egész életen át tartó tanulási folyamatnak. Az ismeretek megújítására, új ismeretek szerzésére számos lehetőség adódik. Az OKJ-s szakképesítés megszerezhető a hagyományos, iskolarendszerű képzés során, a felnőttképzésben vagy a munkahely által szervezett továbbképzés keretében is.
Két évtizeddel ezelőtt az érettségit és a szakképesítést egyszerre megszerző diákok rendszerint 4 évet töltöttek középiskolában. Az érettségit nem szerző szakmunkástanulók átlagosan 17 éves korukban szereztek piacképes szakképesítést, majd ezt követően 2-4 év múlva, rendszerint munka mellett szerezhették meg az érettségihez szükséges alapműveltséget a dolgozók gimnáziumában vagy valamelyik kétszintű képzést nyújtó szakközépiskolában. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők további 1-3 éven belül szerezhettek középfokú szakképesítést. Akkoriban a munkaerőpiac nyertesei egyértelműen az érettségit és a szakképzettséget egyidejűleg megszerző középfokú végzettségűek voltak.
Jellemzően ők néhány év munkatapasztalat után kezdték meg főiskolai, egyetemi tanulmányaikat, ugyanakkor rájuk a legkevésbé jellemző, hogy a szakirányú érettségi vagy a diploma megszerzése után további középfokú szakképesítések megszerzésére törekedjenek iskolarendszerű képzés keretében. Ennek oka, hogy a diplomás és szakképzett, a szakmájában több éve dolgozó munkavállalók többnyire a gyakorlat során fejlesztik ki magukban azokat a képességeket és készségeket, amelyek alapján munkaterületük elismert szakértőivé válhatnak.
A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek) megalakításával a törvényalkotó szándéka szerint új fejezet kezdődik a magyar szakképzés történetében. A törvénymódosítások célja az volt, hogy az iskolák uniós és hazai forrásokhoz jussanak, a diákok pedig piacképes, korszerű szaktudást szerezzenek. A törvény értelmében a központokhoz valamennyi középfokú szakképzést nyújtó intézmény csatlakozik, és a jövőben közösen pályázhatnak a fejlesztési forrásokra. A tervek szerint a szakmai kamarák és a nagyobb munkáltatók a központokkal tartják a kapcsolatot, ezáltal biztosíthatóvá válik, hogy a képzés a munkaerőpiac követelményeihez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodjon. A TISZK-hez csatlakozott szakképző iskolák között az átjárhatóság biztosított, a továbbiakban nem lesz szükség különbözeti szakmai vizsgára, ha a tanulók a központ egyik iskolájából a másikba iratkoznak át. A szakmai alapképzés, az érettségi és a felsőfokú szakképzés ingyenes.
Az elképzelés hasonló, mint ami a felsőoktatási intézmények integrációja során részben már megvalósult. Az azonos profilú, hasonló szakmacsoportokban oktató iskolák esetén - mint például az Építőipari TISZK-be társult intézmények vagy a kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolákat magába foglaló Belvárosi TISZK - minden bizonnyal megvalósítható az átjárás. Alakultak azonban kifejezetten vegyes profilú TISZK-ek is. Például Petrik TISZK diákjai megkezdhetik a tanulmányaikat az egészségügyi szakképző iskolában, utána esetleg átjelentkezhetnek informatikai vagy humán szakképzésre.
Vajon mennyiben felel meg az új struktúra a munkaerőpiac elvárásainak?
A munkaerőpiacon alapvetően kétféle szempont érvényesül. A mennyiségi szempontok határozzák meg, hogy az adott pillanatban a gazdaság hány újonnan belépő munkavállaló számára képes rendszeres jövedelemszerző tevékenységet biztosítani. A minőségi szempontok arra vonatkoznak, hogy a rendelkezésre álló frissen végzett "szabad kapacitás" mennyi idő alatt, milyen jellegű betanító képzést követően válik alkalmassá az önálló munkavégzésre. Mivel a gazdasági növekedés világszerte lassuló tendenciát mutat, ami a munkaerő iránti kereslet csökkenését eredményezi, ezért a fejlett országokban a munkába lépés időpontja kitolódik. Az oktatási rendszer kétféleképpen reagálhat erre a jelenségre:
Munkaerőpiaci képzések
Modern szakképesítésre azonban nemcsak a pályakezdőknek van szükségük, hanem a munkában állóknak és a munkaerőpiacról ideiglenesen kiszorulóknak is. A munkában állók számára is biztosított az új szakma megszerzésének lehetősége. Erre a munkáltatók többnyire az iskolarendszeren kívüli képzés lehetőségét választják. A legtöbb oktatásszervezéssel és felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozás számos akkreditált, OKJ-s képzést indít, elsősorban azok számára, akik szakmai ismereteiket korábban szerezték, és a technológiai fejlődés következtében eredeti szakmájuk folytatásához új ismeretek váltak szükségessé. 10-15 évvel ezelőtt a "slágerképzés" az ECDL-tanfolyam volt, amit mindenkinek célszerű volt elvégezni, aki a mechanikus vagy az elektromos írógépet személyi számítógépre cserélte. Ma már elképzelhetetlen, hogy egy irodai munkára jelentkező fiatal ne rendelkezzen alapfokú számítástechnikai, szövegszerkesztési, táblázatkezelési és internetes ismeretekkel.
A középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók részére szervezett tanfolyamok közül jelenleg azok a legnépszerűbbek, amelyek valamelyik főiskola vagy egyetem felsőfokú szakképzési tananyagában önálló tárgyként szerepelnek, és a felsőfokú tanulmányok megkezdése esetén tanulmányi eredményeik beszámíthatóak. Ezek a képzések azok számára is előnyösek, akik nem törekszenek arra, hogy diplomát szerezzenek. Például egy külkereskedelmi területen dolgozó adminisztrátor számára szakmai előrelépést jelenthet a külkereskedelmi ügyintéző szakképesítés megszerzése. Egy munkaügyi és tb-ügyintéző versenyképessé válhat a felsőfokú végzettséget igénylő HR-szakmában, ha például személyügyi gazdálkodó, humán controlling ügyintéző vagy oktatásszervező szakképesítéseket szerez. A mérlegképes könyvelő OKJ-s szakképesítést sok munkahelyen kifejezetten előnyben részesítik az általános pénzügyi-számviteli főiskolai diplomával vagy a hároméves gazdasági főiskolai oklevéllel szemben. Ezek a képzések elsősorban a jelenleg munkában állók továbbképzése szempontjából fontosak.
A munkáltatók szemszögéből a legkeresettebb képzések azok, amelyek a hiányszakmákban nyújtanak gyors és hatékony betanulási lehetőséget. Ilyenek például az NC- és CNC-gépkezelő képzések, a dekoratőr képzés, az Auto CAD 2D-3D képzés vagy a weblapkészítés. Ezeket a tanfolyamokat az oktatási vállalkozások rendszerint a megrendelő igényeihez igazítják. Akkor érdemes ilyen jellegű képzéseket szervezni, ha a megrendelő munkáltató a tanfolyam elvégzését követően azonnal munkába tudja állítani a jelöltet. A regisztrált álláskeresők részére szervezett munkaerőpiaci képzések esetén mindenképpen azokat a szakmákat ajánlatos támogatott formában oktatni, amelyekre a tényleges munkáltatók részéről kifejezett kereslet mutatkozik. Minden egyéb esetben az elhelyezkedési arány 50 százalék körüli - vagy el tud helyezkedni az új képesítésének megfelelő munkakörben az álláskereső vagy nem... El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy egy új szakképesítés megszerzése automatikusan új munkalehetőséget jelent! Ez legfeljebb akkor igaz, ha az álláskereső a képesítés megszerzése után egyéni vállalkozóvá vagy önfoglalkoztatóvá válik.
Felsőfokú szakképzés és továbbképzés
A felsőfokú végzettséget igazoló diploma egyúttal felsőfokú szakképzettséget is jelent. A bolognai képzési rendszer keretében megvalósuló alap- és mesterképzések során a hallgató olyan szakmai ismeretek birtokába kerül, amelyek a konkrét munkaköri feladatainak azonnali, magas szintű elvégzését teszik lehetővé. Elméletileg. Sok fiatal gondolja úgy, hogy a diploma megszerzésével, mindenfajta gyakorlati tapasztalat nélkül azonnal vezető beosztásba kerülhet. Erre többnyire esély sincs, ha például csoportos felvétel történik, és a pályázók valamennyien pályakezdő diplomások. Napjainkban az is ritkán fordul elő, hogy egy frissen végzett diplomást helyeznek vezető beosztásba olyan területen, ahol többsébében középfokú végzettségű munkatársak dolgoznak.
A gyakorlatban a legtöbb pályakezdő diplomás munkavállaló státusza nem különbözik a "vállalati mindenes"-étől. Sok esetben a diploma megléte csak azért szükséges, hogy a kiválasztással foglalkozó HR-munkatárs választási bázisát szűkítse, valójában az adott munkakörhöz az érettségi bizonyítvány és a középfokú OKJ-s képesítés bőven elegendő lenne! Nagyon kevés olyan munkakör létezik, amelyhez ténylegesen szükséges a felsőfokú végzettség és a szakképesítés. Ennek ellenére a diplomának jelentős társadalmi presztízsértéke van, és a fizetésekben is lényeges - bár egyre inkább csökkenő - különbségek mutatkoznak a diplomások javára. A legnagyobb jövedelemkülönbségek azokon a munkahelyeken mutatkoznak, ahol valóban csak a vezető beosztású munkatársak esetén követelmény a felsőfokú végzettség. Általános tapasztalat, hogy a termelő tevékenységet folytató üzemekben a szakmunkások díjazása a minimálbér körül alakul, míg a középvezetőké ennek akár tízszerese is lehet.
Hosszabb távon a diplomás munkatársak továbbképzésének megszervezése is szükségszerű - és nem csak a vezetőké vagy a vezetési utánpótlási tervekben érintetteké. Míg a doktori iskolákban folyó tudományos képzések csak kevesek számára vonzóak és hozzáférhetőek, a mesterkurzusok várhatóan egyre népszerűbbek lesznek a BA vagy BSc-fokozattal pályára lépők számára. Azt sem nehéz megjósolni, hogy a munkaerőpiacon kevésbé versenyképes diplomák tulajdonosai - például bölcsészek - nem egy újabb diploma megszerzésével, hanem egy OKJ-s képzés elvégzésével javíthatják sikeresen az elhelyezkedési és az előmeneteli esélyeiket.
Ma már általános gyakorlat, hogy a felsőfokú szakképesítés megszerzésének nem kizárólagos színtere az egyetem. Egyes szakok kitelepülhetnek a munkahelyekre vagy pedig meghatározott munkavállalói kör számára az egyetemen belül indulnak speciális szakirányú továbbképzések. Emellett felsőfokú szakképesítést adó tanfolyamot a főiskolák, egyetemek mellett a TISZK-ek is szervezhetnek. Valószínűtlen azonban, hogy a diplomás fiatalok előnyben részesítik a szakközépiskolákban folyó képzéseket az egyetemi szakirányú továbbképzésekkel szemben. A választásnál az időtényező és az ár meghatározó szempont. Egy 4 félév alatt megszerezhető új OKJ-s szakképesítés a tanuló szemszögéből nem versenyképes egy hasonló áron és ugyanannyi idő alatt megszerezhető másoddiploma értékével. Ez azonban szubjektív megközelítés. A megszerzett szakképesítés munkaerőpiaci értékét leginkább az határozza meg, hogy ki volt a megrendelő. Amennyiben a munkáltató iskolázta be a munkavállalót, az újonnan megszerzett szakképesítés értéke magas. Amennyiben egy álláskereső egyéni döntése volt ugyanennek az új szakmának az elsajátítása, a megszerzett képesítés piaci értékét továbbra is a potenciális kereslet határozza meg.
Visegrádi Ildikó, HR Portal
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Rengeteg érzelem, meggyőződés, konfliktus és öröm, egymástól tanulás és összefeszülés övezi az interkulturális szervezetek működését. A... Teljes cikk
A generatív mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével a munkavégzéshez szükséges készségek 2030-ra várhatóan 68%-kal változnak majd... Teljes cikk
Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk
- Pölöskei Gáborné: harminc százalékkal nőtt a szakképzésbe jelentkezők száma 2 napja
- Hankó Balázs: a térségfejlesztés modellje a szakképzés 1 hete
- Fedezze fel a munkaerőpiac digitális lehetőségeit és jogait! 1 hete
- Több mint 27 éves HR vezetői tapasztalatát viszi be a Corvinus képzésébe 1 hete
- Tízből hat fiatal döntött a szakképzés mellett 2 hete
- Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés 1 hónapja
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 1 hónapja
- Szakképzés: kiemelt ösztöndíjat kaphat, aki sikeresen leteszi a szakmai vizsgáját 1 hónapja
- Százmilliárd forintos felújítási program indul a szakképzésben 2 hónapja
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 2 hónapja
- Pölöskei Gáborné: az idei év a látványos fejlesztések éve lesz a szakképzésben 2 hónapja