Így lépnének fel az EP-képviselők a munkahelyek algoritmikus irányításával szemben

Szerdán a Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő szabályozást az európai munkahelyeken használt algoritmikus irányítás alkalmazására vonatkozóan - írja az Európai Parlament sajtóközleménye. 

A 451 szavazattal, 45 ellenében, és 153 tartózkodás mellett elfogadott saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésben az EP-képviselők egy sor ajánlást terjesztenek elő egy új uniós javaslatra vonatkozóan, amelynek célja az automatizált megfigyelési és döntéshozatali rendszerek átlátható, tisztességes és biztonságos használatának biztosítása a munkahelyeken. A képviselők hangsúlyozzák, hogy az algoritmikus irányítási (AM) rendszerek használata lehetőséget kínálhat a munka optimalizálására, ugyanakkor biztosítani kívánják az emberi felügyeletet, a munkavállalók alapvető jogainak védelmét és személyes adataik védelmét a munkahelyeken.

Az emberek irányítsanak

Az EP-képviselők által kért új javaslat értelmében az AM-rendszerek által hozott vagy támogatott valamennyi döntést ember felügyelné. A munkavállalók számára biztosítani kellene a jogot arra, hogy magyarázatot kérjenek az algoritmikus irányítás által hozott vagy az algoritmus által támogatott döntésekről. Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy a rendszer által támogatott döntés megsértette a jogait, biztosítani kell számára a jogot, hogy felülvizsgálatot kérjen, és a szóban forgó AM-rendszer módosítható vagy megszüntethető lenne.

Az EP-képviselők azt akarják, hogy a foglalkoztatás megkezdésére vagy megszüntetésére, a szerződés megújítására vagy meg nem hosszabbítására, a javadalmazás megváltoztatására vagy a fegyelmi eljárásra vonatkozó döntéseket mindig ember hozza meg, és azokat emberi felülvizsgálatnak vessék alá.

Átláthatóság és a tájékoztatáshoz való jog

A munkavállalókat tájékoztatni kell arról, hogy ezek a rendszerek hogyan befolyásolják a munkakörülményeket, mikor használják őket automatizált döntések meghozatalára, milyen típusú adatokat gyűjtenek vagy dolgoznak fel, és hogyan biztosítják az emberi felügyeletet. A képviselők hozzáteszik, hogy a javadalmazást, az értékelést, a feladatok kiosztását vagy a munkaidőt érintő döntések meghozatalakor konzultálni kell a munkavállalókkal, és a javadalmazási rendszerek alkalmazásának tiszteletben kell tartania a jóllétet, és nem veszélyeztetheti biztonságukat, illetve fizikai vagy mentális egészségüket.

A munkavállalók adatainak védelme

A munkavállalók magánéletének és adatainak védelme érdekében az európai parlamenti képviselők által javasolt szabályok megtiltanák a munkavállalók érzelmi, pszichológiai vagy neurológiai állapotára, magánkommunikációjára, munkaidőn kívüli földrajzi helymeghatározására, adataik szolgálaton kívüli felhasználására, valamint az egyesülési szabadságra és a kollektív tárgyalásokra vonatkozó adatok felhasználását.

A jelentéstevő szerint

Andrzej Buła (EPP, Lengyelország) jelentésvető elmondta: „Ez az ügy mind a munkáltatókat, mind az Európai Unió 200 millió munkavállalóját érinti. Az emberközpontú megközelítés kulcsfontosságú, és szigorúan tiszteletben kell tartani a munkáltatók és munkavállalók jogait, biztonságát és méltóságát. Ez egy erős jelzés: Európa képes ötvözni a versenyképességet a társadalmi felelősségvállalással. Támogathatja az innovatív vállalkozásokat anélkül, hogy feláldozná a magas színvonalú normákat és a munkavállalók védelmét.”

A következő lépések

A saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés elfogadása után az Európai Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Parlament kezdeményezésére, és tájékoztatja a Parlamentet a tervezett lépésekről, vagy megindokolja a Parlament kérésének megfelelő javaslat elutasítását.

Háttér

Már léteznek uniós szintű jogszabályok a mesterséges intelligenciáról és az adatvédelemről, például a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és az általános adatvédelmi rendelet. A kifejezetten a mesterséges intelligencia munkahelyi használatára összpontosító szabályokat a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv határozza meg.