Tovább nőtt a szegénység Magyarországon

Az Európai Unió népességének 24,8 százaléka volt szegény, vagy volt kitéve társadalmi kirekesztettség kockázatának 2012-ben. 124,5 millió emberről beszélünk. A helyzet 2011-hez képest valamelyest romlott, akkor 24,3 százalék volt szegénység kockázatának kitett, súlyos anyagi nélkülözésben élő, vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő ember.

Magyarországban 2008 óta több mint négy százalékkal nőtt a szegények aránya: öt éve 28,2 százalék, 2011-ben 31 százalék, tavaly 32,4 százalék tartozott ebbe a csoportba – derül ki az Eurostat adataiból.

A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya Bulgáriában (49 százalék), Romániában (42 százalék), Lettországban (37 százalék) és Görögországban (35 százalék) a legnagyobb - Magyarország az említett értékkel a 6. legrosszabb helyen áll Litvánia után -, míg a legalacsonyabb Hollandiában, Csehországban (15-15 százalék), Finnországban (17 százalék), Svédországban és Luxembourgban (18-18 százalék).

Az elkölthető jövedelem alapján az európai népesség 17 százaléka volt szegény 2012-ben, a legrosszabb a helyzet Görögországban és Romániában volt 23 százalékkal.

Anyagilag nélkülöz a magyarok 26 százaléka, vagyis a háztartásra igaz a következők közül legalább három elem: gondja van a hiteltörlesztéssel, anyagi okokból nincs telefonja, színes tévéje, mosógépe, autója, nem tudna váratlan kiadást fedezni, nem tud évente egyhetes üdülésre menni, nem tud kétnaponta húst enni vagy nem tudja fűteni a lakását.

Ha legalább négy tétel vonatkozik rá, akkor súlyosan depriváltnak tekintjük. Az unióban a lakosság 10 százalékára igaz ez.

2012-ben az EU 28 tagállamában a 0-59 éves korosztálynak 10 százaléka élt olyan alacsony munkaintenzitású háztartásban, ahol a felnőttek a teljes potenciális munkaidejüknek kevesebb mint 20 százalékában dolgoztak.

Napi.hu