5,5 százalékos minimálbér-emelést javasol a Liga

A Liga által javasolt emeléssel a minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 103 390, a garantált bérminimum pedig 114 ezer forintról 120 270 forintra nőne 2014-ben.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a reálbér-növekedés idei beindulását követően már érzékelhető reálbér emelést szeretnének elérni a munkavállalók számára.

Szólt arról is, hogy a Liga ősszel szeretne tárgyalni a kormánnyal a Munka törvénykönyvének módosításáról, emellett pedig kiemelten kezeli a rend- és honvédelmi dolgozók jövő évi béremelését, mivel ezen ágazatokban nagyon rossz a munkavállalók helyzete, és évek óta nem volt emelés.

Gaskó István a jövő évi béremelésekkel kapcsolatban elmondta: az érzékelhető reálbéremelést az jelentené, ha a várt, körülbelül 2,5 százalékos infláció mellett a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének megfelelő, további 2 százalékos béremelést kapnának a munkavállalók, vagyis ha a bérek bruttó 4,5 százalékkal emelkednének; ez 2 százalékos reálbér-növekedésnek felel meg.

Magyarországon a minimálbér alacsony, nem felel meg annak az európai uniós álláspontnak, hogy a legalacsonyabb bér nettója érje el az átlagkereset nettó értékének 60 százalékát. Emiatt a minimálbér további egy, vagyis összesen 5,5 százalékos emelését szeretné elérni a Liga 2014-ben - hangsúlyozta Gaskó István.

Emlékeztetett arra is, hogy a Liga május elsején egy 250 pontos javaslatcsomagot állított össze a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítására. Ebből most 25 pontot kiemel a Liga, és szeretne ezekről tárgyalni a kormánnyal annak érdekében, hogy az Mt. 2014. január 1-jétől e szerint módosuljon - jelezte a Liga elnöke.

Gaskó István hangsúlyozta: vissza szeretnének térni a sztrájktörvény módosítására is. Kifejtette: a kormány 2011 decemberében két fontos ponton is módosította a sztrájktörvényt, így kötelező lett megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról, és a módosítás azt is kimondta, jogellenes a sztrájk, ha a sztrájkolók visszaélnek a sztrájkjoggal. Az utóbbi Gaskó István szerint "gumiszabály", így vagy definiálni kell a visszaélés fogalmát, vagy ki kell venni a sztrájktörvényből ezt a szigorító tételt.

A Liga elnöke szerint tovább kell fejleszteni a társadalmi párbeszéd rendszerét, ezért a Liga azt javasolja, hogy Munkaügyi Tanács néven létre kell hozni egy verseny- és közszférás egyeztetési fórumot.

Gaskó István szólt arról is, hogy szeretnék visszaállítani a korábban eltörölt korengedményes nyugdíjat, a kormány tervei szerint 2014 végéig fennálló korkedvezményes nyugdíjat pedig még tovább fenntartani.

A Liga elnöke kifejtette: a munkavállalók jelentős részének a társadalombiztosítás által nyújtható nyugdíj nem elegendő az időskori biztonság megteremtéséhez. Egy 2010-es kormányhatározatban rögzítették, hogy fenntartják és erősítik az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat. A Liga azt javasolja, hogy a kormány jelentős adókedvezményekkel segítse az öngondoskodás elterjedését.

Gaskó István felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában évek óta nem volt béremelés, a Liga úgy döntött, kiemelten kezeli a köztisztviselők, azon belül a hon- és rendvédelmisek bérének kérdését.

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésein eredménytelenül kértek béremelést. Úgy vélte, elfogadhatatlan, hogy a közszférát nem kezeli egységesen a kormány; a szakszervezet egységes béremelést szeretne a közszférában. Elmondta: legutóbb azt javasolták a kormánynak, hogy ha bért nem is tudnak egységesen emelni, akkor más módon kompenzálják a munkavállalókat, például 2013 januárig visszamenőleg havi 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal, ezt ugyanakkor az OKÉT munkaadói oldala nem támogatta.

A főtitkár jelezte, hogy a kormány 2014-ben sem tervez béremelést a közszolgálati ágazatban, ami szerintük elfogadhatatlan, egyben felháborító. Pongó Géza hozzáfűzte: bár vannak olyan szektorok - oktatás, egészségügy - ahol volt bérrendezés, életpályamodell, de gondoskodni kellene a többi ágazatról is; a rendőrség, a honvédség is ígéretet kapott korábban az életpályamodellre.

Kiemelte: sok beosztásban, például egy közalkalmazotti besorolású álláshelyen olyan alacsonyak a bérek, hogy a mindennapi megélhetés is gondot okoz a munkavállalóknak.

Czövek János, a honvédszakszervezet elnöke is jelezte: a honvédségnél az utóbbi 11 évben nem volt béremelés, megfeledkezett róluk a mindenkori kormány. Ezzel szemben a katonák nemcsak a természeti katasztrófáknál álltak helyt, de sok extrém feladatot végrehajtanak, életük árán is védik a hazát. Ennek fényében 2014-ben elkerülhetetlen, hogy a honvédek is fizetés-, illetve illetményemelést kapjanak, hiszen az utóbbi több mint egy évtizedben körülbelül 44-45 százalékát veszítették el reálkeresetüknek a katonák.