Hamarabb kerülnek belső állományba a dolgozók

2016 decemberében lépett életbe a törvény, amely a munkaerő kölcsönözhetőségének maximális időtartamot szabott. Ennek értelmében egy munkavállaló adott kölcsönvevőnél legfeljebb öt évig maradhat alkalmazásban kölcsönzött alkalmazottként. Akik határozatlan idejű munkaviszonyban dolgoztak, azoknál kezdő dátumnak 2011. december 1-jét kellett tekinteni.

Bozsikné Gregor Krisztina megvilágította a jogszabályi háttér gyakorlati hatását: „a munkaerő-kölcsönző cégek jogszabályi kötelessége lett ezen jogviszonyok rendezése, ennek hatására a kölcsönzött munkavállalók száma is csökkent. A legtöbb kölcsönvevőnek volt lehetősége saját állományban tovább foglalkoztatni az érintett munkavállalókat.
A tapasztalatok alapján ezen túlmenően is általános tendencia, hogy a vállalatok igyekeznek mielőbb saját állományba venni a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat, nagyon kevés esetben várják meg az 5 éves foglalkoztatási határ lejártát. Az európai uniós irányelveknek köszönhetően az egyenlő bánásmód követelménye és a saját állományba vétel megtartó ereje miatt, az 5 éves korlát nem jelentett tömeges létszámcsökkentést, maga a kölcsönzésben történő foglalkoztatási igény is átalakult az utóbbi időben és nem a hosszú távú költségcsökkentés, hanem a rövidebb távon, nagyobb létszámigény pótlása (akár speciális forrásokból), majd a saját állományba vétel lesz várhatóan a tendencia.”

Tóth Kinga marketingvezető szerint sem jelentett különösebben komoly problémát ennek a szabályozásnak a betartása, a magas fluktuáció miatt. Hoffmann Gábor Csaba okleveles HR közgazdász is viszonylag könnyen leküzdhető problémának ítélte meg az egyébként már régen ismert változást. Mint mondta, maga a munkaerő-kölcsönzés - mint atipikus foglalkoztatási forma - nem a tartós foglalkoztatás céljából jött létre, így az 5 éves korlát érdemben a munkaerő-kölcsönzők munkáját nem befolyásolja.

Hadházy Tamás a német szabályozást hozta példaként, ahol a kölcsönzés maximális ideje ennél sokkal rövidebb. „Ez nem öröm a kölcsönzőknek, de van benne igazság, mert például Németországban 18 hónap a kölcsönzött munkavállalóként eltölthető idő” - mondta a Pensum Group tulajdonostársa. Szerinte erre a változtatásra lehet üzleti tervet építeni, mert a munkáltatók igénye mellett a munkavállalók körében egyre nagyobb lesz a kölcsönzés iránti igény, ugyanis jelentős részük szereti saját magának beosztani az idejét, több munkahelyen dolgozni, sőt, a fizetése magasabb lesz annál, mint ha belső alkalmazott lenne.

Hadházy hangsúlyozta, hogy a kölcsönzők feladata és költsége egyaránt növekedni fog ezzel a változtatással. A létszám mozgás dinamikusabbá válása miatt gyarapodni fognak a toborzási feladatok (nagyobb belső erőforrásra - több HR-esre - lehet szükség, emelkednek a hirdetési összegek stb.), a több be- és kilépő miatt pedig nőni fog a feldolgozandó adatmennyiség, ami szintén pénzbe kerül. Minderre azonban lesz idejük felkészülni a cégeknek. Hadházy Tamás szerint nem egyértelmű, hogy mindezek miatt emelkedni fog a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatói díja, amit a partnercégek állnak, hiszen a szociális hozzájárulás adó 5%-os csökkentése (2017. január 1. óta 22%) lefelé, míg a béremelések felfelé nyomják ezt a szorzót, amit minden kölcsönző saját maga határoz meg, és persze minden egyes üzletkötés kockázatának mérlegelésekor eltérhet attól.

Már nem csak az ár számít

A NAV évek óta kiemelt figyelmet fordít ellenőrzési terveiben a munkaerő-kölcsönző szektorra. Tóth Kinga, a Man at Work marketingvezetője szerint a piac valamelyest fehéredett, de alapvetően inkább a fordított áfának köszönhetően. Utóbbi szerepében az euCSOPORT képviseletében, Hoffman Gábor Csaba is egyetértett. Hozzátette a NAV kitüntetett figyelme jótékony hatást gyakorolt a kölcsönzési piacra. A szabályok változása miatt a jogszabályokat kreatívan értelmező, esetleg nem megfelelő jogi háttérrel működő munkaerő-kölcsönző vállalkozások érezhetően kiszorultak a piacról, ami jót tett a munkaerő-kölcsönzés megítélésének és piacának.
Ugyanakkor azért még mindig vannak feketén és szürkén dolgozó cégek a szektorban, amelyek szolgáltatásainak árazásával nem könnyű versenyezni, jelezte Bozsikné Gregor Krisztina, a Pannonjob Kft. kölcsönzési üzletágvezető helyettese, aki arról is beszélt, hogy jelen piaci körülmények között a gyorsaság gyakran felülírja az árat a megrendelőknél. „Az a tendencia, hogy az újonnan megszerezni kívánt üzletek esetében elsősorban az ár a döntő, már nem feltétlenül igaz minden projektre. Az utóbbi időben a versenyelőnyt az is nagymértékben növelte, hogy melyik az a szolgáltató, amely elsőként tudja a kért létszámot biztosítani a partnerek számára. Mivel a versenytársainkkal ugyanarról a területről toborzunk, ez 2017-ben még nehezebb feladat. Nagyobb hangsúly helyeződik az innovatív ötletekre, a szakmai tapasztalat beépítésére, illetve olyan plusz szolgáltatások nyújtására, amely a megtartást és hatékony, tanácsadói szemlélet kialakítását segíti elő.”

Hadházy Tamás, Pensum Group tulajdonostársa a piac további fehéredésére számít, elsősorban a számlák NAV-hoz való lejelentésének bevezetésével: „Persze, a digitalizáció önmagában nem elég, a gyanús ügyeket akkor tudja hatékonyan felgöngyölíteni az adóhivatal, ha elegendő erőforrás áll ehhez a rendelkezésére” - mondta.

A nyugdíjas munkavállalók közvetítése és kölcsönzése következő cikkünk témája lesz.

Fotó: firstpersonnel.tumblr.com

Barna Eszter
Berta László

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A kölcsönzés célja nem a tartós foglalkoztatás
2. oldal - Hamarabb kerülnek belső állományba a dolgozók