Vállalás és ellentételezés

A törvény szerint a tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,
b) öregségi nyugdíjban részesül-e,
c) az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d) a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
e) vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és
f) vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését (ez utóbbitól nem kell a nyugdíjas jelentkezőnek megijednie: a belépéskor fizetendő vagyoni hozzájárulás mértéke jellemzően ezer Ft körüli összeg lehet).

A belépés után a knysz-tag a személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel. Ennek egyik alapelve, hogy az őt megillető ellentételezésnek arányos kell lennie személyes közreműködésének mértékével.

A személyes közreműködés tekintetében a legfontosabb szabály, hogy a törvény szerint a knysz öregségi nyugdíjban részesülő tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (azaz külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Ebben rejlik a nyugdíjas szövetkezetek működésének lényege, hiszen e szabály alapján szerződhet a szövetkezet a nyugdíjasokat alkalmazni kívánó foglalkoztatókkal (vállalkozásokkal, intézményekkel).

A törvény szerint a külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. (Munka Törvénykönyve) a knysz-törvényben hivatkozott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A tagnak nem lehet éhbért fizetni

Ez utóbbi tekintetében a nyugdíjas knysz-tag érdekeit különösen védő rendelkezés: a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg. Ez a hivatkozás a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra (a “szakmunkás bérminimumra”) utal, vagyis a nyugdíjas knysz-tag munkáját a megrendelő cég nem fizetheti a szövetkezet számára alacsonyabb tételeken, mint amit a jogszabály minimumként meghatároz. A nyugdíjas knysz-tag munkájáért nem lehet éhbért fizetni…

A szövetkezet és a nyugdíjas knysz-tag között a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodásnak a törvény szerint tartalmaznia kell

a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
c) a nyugdíjas szövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

További feltétel a küldő megrendelőnél (a “szolgáltatás fogadójánál”) történő munkakezdéshez, hogy a knysz és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának (azaz a munkát kínáló megrendelőnek) személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.

Törvényi védelem a nyugdíjas tagoknak

Az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében (például azért, hogy ne fordulhasson elő a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek működése során olyan, a tagok érdekeit sértő esemény, mint amely néhány diákszövetkezetet sújtott az utóbbi időben) a törvény részletesen szabályozza a munkaügyi ellenőrzés lehetőségét a küldő szolgáltatás keretében dolgozó nyugdíjas knysz tagok érdekeinek védelmében.

Egyrészt a szolgáltatás fogadója (a megrendelő foglalkoztató) köteles együttműködni a nyugdíjas szövetkezettel, így különösen köteles biztosítani a nyugdíjas szövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, emellett köteles tájékoztatni a nyugdíjas szövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.

Másrészt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatályát kiterjesztik a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által nyújtott szolgáltatás esetén a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára is, annak ellenére, hogy a törvényi definíció szerint a külső szolgáltatás keretében végzett személyes közreműködés nem minősül munkaviszonynak vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak.

Harmadrészt a külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő knysz-tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel, miközben az esetleg a nyugdíjas knysz-tag által másnak okozott kárért vagy személyiségijog-sértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.

Negyedrészt a knysz öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Ezek a rendelkezések a knysz tagok érdekeit hatékonyan védelmezhetik

A nyugdíjas szövetkezetek működését egy különleges elem még vonzóbbá teheti. A törvény rendelkezése szerint ugyanis az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat. Bár konkrét kifejtést e rendelkezés kapcsán még nem olvashattunk, remélhetőleg a nyugdíjas szövetkezetek hatékony működését jelentős mértékben elősegítheti ez az egyedülálló támogató rendelkezés, különösen, ha arra utal ez a kitétel, hogy a knysz egyfajta államilag támogatott nyugdíjas munkaközvetítő szolgálatként működhet, minden más formánál előnyösebb feltételekkel mind a kölcsönzött nyugdíjas munkaerő, mind a kölcsönbe vevő foglalkoztató, mind a kölcsönző knysz szempontjából. Az állami támogatás kiterjedhet akár a tag kötelező vagyoni hozzájárulása fedezetének megteremtésére is.

Több hiányszakmában segíthetnek

Érdemes azt is megvizsgálnunk, hogy vajon hány nyugdíjast érinthet ez az új foglalkoztatási forma. A KSH interaktív korfákat tartalmazó adatbázisa szerint jelenleg 960 ezer olyan ember él Magyarországon, akiknek az életkora 63 és 70 év közé esik, közülük 64 és 68 éves kor közötti nyugdíjas 616 ezer fő. Ők lehetnek leginkább érdekeltek a nyugdíj melletti munkavégzésben a közel 200 ezer olyan hölgy mellett, akik a nők kedvezményes nyugdíjában részesülnek.

Vagyis a lehetséges nyugdíjas munkavállalói bázis nagyon széles, miközben a munkaerőhiány egyre égetőbb. Számos ágazaton segíthetnek a képzett és tapasztalt nyugdíjasok, különösen az egészségügy, az oktatás, a kereskedelem, a vendéglátás, az építőipar, a turizmus, a kultúra területén.

Őszintén remélem, hogy nyugdíjasok tízezreinek nyújthatnak kielégítő foglalkoztatási lehetőséget a hatálybalépés napját követően valószínűleg gombamód szaporodó közérdekű nyugdíjas szövetkezetek.


Dr.Farkas András
NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztő
www.nyugdijguru.hu


Fotó: Szilágyi Ádám

A HR Portal nyugdíjas szövetkezetekkel foglalkozó sorozatot indított. A következő részben arról írunk, hogyan szerveződnek az első közérdekű nyugdíjas szövetkezetek.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A közérdekű nyugdíjas szövetkezet működésének legfontosabb szabályai
2. oldal - Vállalás és ellentételezés