Az X generáció a saját lábán akar állni

Ami az X-esek továbbra is magas cégalapítási kedvét illeti, a kutatók szerint ennek egyik magyarázata lehet a 2008-as gazdasági válság, és az a keserű tapasztalat, hogy a nagyvállalatok a válság idején egyáltalán nem díjazták az X-esek lojalitását, a nagy leépítési hullámban nemhogy alul, de inkább felül voltak reprezentálva, a mindent átfogó költségcsökkentés jegyében ugyanis a cégek a jól terhelhető fiatalokat választották. „A csak magadra számíthatsz” érzése erősödött meg ezáltal az X-esekben, ezért mind többen szeretnének közülük a saját lábukra állni aktív pályaszakaszuk utolsó éveire” - mondja az EM igazgatója.

Az X-esek önállósodási vágyának másik összetevője, hogy a munkáltatók manapság rengeteg energiát ölnek abba, hogy megértsék, és kielégítsék az Y-os és a munkaképes korba lépő Z-s munkavállalók igényeit. Ez az útkeresés azonban elveszi az energiát az X-esekkel való törődés elől, sőt, kontraproduktív is az esetükben, mert azt látják, hogy a fiatal munkavállalók az „első szóra” megkapják azokat a juttatásokat, amikért ők korábban éveket dolgoztak. Ez érthetően csökkenti az X-esek lojalitását, ezért is láthatják őket sokan kiégettnek, kedvetlennek. Eközben maguk az érintettek azt érzik, hogy többre képesek, mint amit elvárnak tőlük, vagy amit rájuk bíznak, és ez arra sarkallja őket, hogy „megmutassák”, mit tudnak.

Az utóbbi időben egyre többet lehet olvasni arról, hogy a digitalizáció és a robotizáció munkahelyek tömegeit fogja megszüntetni, ami megint elbizonytalanítja az X-eseket, és keresik annak lehetőségét, hogy megelőzzék ezeket a nem kívánatos eseményeket. „Generációs fluktuációs tréningeket tartva egyre inkább azt látom, hogy a cégek nem aknázzák ki a náluk dolgozó X-esekben rejlő lehetőségeket. A fiatal vezetők lassúnak, régi tudásúnak, motiválatlannak tekintik őket, holott a generációs jegyeket elfogadva sokkal jobb teljesítményt tudnának nyújtani, mint amennyit most kihoznak belőlük.

A kutatók szerint az Y-osok viszonylag alacsony szintű képviselete a vállalkozói körben részben az elvándorlásra vezethető vissza. A külföldön dolgozó 650 ezer magyar állampolgár pontos korösszetétele nem ismert, de okkal feltételezhetjük, hogy több, mint a felük Y-os. 400 ezer fővel számolva távollétük már elég erős magyarázó erővel bír, hiszen ez a generáció csaknem egyötöde, amivel korrigálva a 2017-es cégalapítási arányukat már 38 százalék feletti részarány jönne ki, ami talán már elég lenne a vállalkozói társadalom elöregedésének megállításához.

„Ráadásul nyilvánvaló az is, hogy a külföldi munkavállalás lehetőségével leginkább azok élnek, akik versenyképes tudás birtokában vannak, és van elég önbizalmuk a nagy változások véghezvitelére, vagyis pont azok, akik generációjukon belül a leginkább alkalmasak lennének a vállalkozói létre” - mondja Steigervald Krisztián. Ha ez a hipotézis megállja a helyét, akkor sajnos ki kell jelenteni, hogy vállalkozói társadalom fokozatosan elöregedik, és egyre kevesebb lesz benne a modern cégvezetéshez nélkülözhetetlen ismeretanyag, legfőbbképpen a digitális „tettrekészség”, ez pedig hosszabb távon a magyar gazdaság versenyképességének romlásához vezet.

Fotó: Pixabay.com
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Az X-esek viszik a hátukon a cégvilágot
2. oldal - Az X generáció a saját lábán akar állni