Legális kémkedés

A Kutatás című fejezet az álláskereső helyes viselkedéséről szól. Olyan alap dolgok is ide kerültek, hogy miről szól egy állásbörze, viszont a zöme érdekes és hasznos, sőt néhol nekünk futurisztikus, ami Becknek normális. Például hasznos, hogy megvilágíthatja, milyen rossz berögződések ragadnak meg az emberben, pl. a protekció nem kapcsolatépítés, az ajánlás viszont igen. (Tényleg.) Kell a LinkedIn és a Facebook, de hiba volna összekeverni a kettőt. Olyanról mi is hallottunk, hogy szorgalmasan és kellő tudással épített LinkedIn profillal nyitott pozíció nélkül is behívnak interjúra, de az már ismeretlen szint, aki megfigyeli interjúra menet, hogy vidám vagy gondterhelt arcok jönnek ki a kapun, leül egy kávéra a büfében, kémleli az embereket, sőt, mindent tud a cégről, ami kitúrható róla földön és neten. Azt írja, hogy az ilyen módszerek alkalmazása - amiben segít a könyv - legális kémkedésnek tűnik, amiből kiderül, hogy valójában milyen a cég, és „a befektetett munka a tisztelet és az elszántság jele” egyben. Na, ehhez tényleg több mint elszántnak kell lenni, de aki megbízik Beck módszerében, képes lesz rá. Párszor azért megjegyzi a szerző, hogy az álláskereséses munkás részét megcsináltathatjuk egy fejvadásszal is, hiszen az a dolga. Ebben nem az üzletet látom, itt arról van szó, hogy ennek a kemény melónak - amiből mi most pár részletet ragadunk ki - nehéz egyedül nekifogni, még súlyosabb egyedül végig vinni, szóval nem kizárt, hogy segítség kell hozzá.



A fejvadász tudja, az álláskereső nem

Az egyik legmeglepőbb hiba, hogy sok állásra jelentkező nem ír be semmit az e-mail tárgymegjelölésébe, márpedig a napi több száz önéletrajzzal dolgozó fejvadászoknál egyből zuhannak ki a rostán. Friss tudás lesz sok álláskeresőnek és karrieristának (ez pozitív és nem pejoratív kifejezés), hogyan nevezzék el a csatolmányukat, amiben az önéletrajzuk van; milyen önéletrajzokat nem szabad elküldeni, nagyságrendileg hány céggel vegyék fel a kapcsolatot stb.

Egy darab fél perc, gyakran 10 másodperc. Ennyi idő jut a fejvadásznak egy önéletrajzra, ami Beck Zsolt szerint nem túlzás, hanem tény. De nem csak a fejvadász és a HR-es dolgozik sokat, ugyanis egy álláskereső akár 30 önéletrajz változatot készíthet, amit az egyes állásokra optimalizál. Ez nagy munka, de megéri, és főként úgy, ha informatív és nincs benne csúsztatás, mert a hazugság előbb-utóbb kiderül. Nem kevés rögtön kiszúrható naiv és otromba hibát sorol fel Beck. Alaposan kiszálazza, milyennek kell lennie a HR-es elé 4-5 lélegzetvételnyi időre bevillanó önéletrajznak. Ez az idézet érthetővé teszi, hogy van mit tanulni: „Az önéletrajzok gyakori hibája a szubjektív önítélet. Szeretem a kihívásokat! Kiemelkedő problémamegoldó képességgel rendelkezem!” Tehát nem hatékony állítani valamit magunkról, ehelyett meg kell mutatni, és ez lehetséges egy önéletrajzban is, nem csak a filmvásznon.

Az önéletrajz mellett a levelezésekre és a motivációs levélre is találunk mintákat a könyvben. Az interjúra várakozó álláskereső telefonon érdeklődik a munkáltatónál, hogy mi a helyzet, ezt a szituációt egy párbeszéd leírásával próbálja ügyesen kezelhetővé tenni.

Akit állásinterjúra hívnak, azt jelenti, hogy a célegyenesben van. Itt a viselkedés és a megjelenés döntő lesz a felkészülés mellett, mert vannak olyan kérdések, amikre érdemes felkészülni és átgondolt választ adni. Nagyon meglepő, hogyan feleljünk okosan arra, ha megkérnek rá, hogy mondjuk el 3 jó és 3 rossz tulajdonságunkat. A könyvben ott van a meglepő és hasznos válasz, sok más válasz mellett.

A „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv ITT elérhető.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Érdemes megtanulni állást keresni
2. oldal - Legális kémkedés