Feldolgozóipar: nagy a potenciál

A szektorok közül a mindegyik európai gazdaságban jelentős mérettel megmutatkozó feldolgozóipart vette górcső alá Galgóczi Béla, hogy megmutassa, felmerülhet-e egyáltalán a versenyképességi probléma a KKE országokban, azon belül is Magyarországon. Jól látható, hogy az egységnyi költséggel történő termék-előállítás Magyarországon nincs megfizetve, hiszen, ha a látszólagos munkatermelékenységet és az átlagos személyzeti költségeket egymáshoz arányosítjuk, Németországban a bérrel korrigált termelékenység 132 százalékos. Nálunk ez 211,7(!) százalék. Nem is kicsit éri meg jobban a termeltetés nálunk, mint a nyugati országokban. Ha a feldolgozóipar bérei másfélszeresére nőnének, akkor kezdhetnénk el termelékenységi problémáról beszélni. Addig nem.

Fordulat éve a 2017-es!

Aktuális kérdést is felvetett a kutató. A 2017 szeptemberi EUROSTAT jelentés szerint a „semmiből” egy bérfejlesztési fordulat következett be KKE országokban. Az év első felében mindenhol megugrottak a bérek. Az egy munkaórára vetített bérköltségek éves nominális növekedése Magyarországon +13 százalékot mutatott. „Ez egy üdvözlendő, de megkésett korrekció” - mondta Galgóczi. Nem változtat alapjában véve a trendeken, a bérek a KKE régióban továbbra is nyomottak, és ez a 13 százalék bőven nem veszélyezteti a versenyképességet. Ez az éppen csak kétszámjegyű emelés háttere is kikényszerített: az idei évben realizált minimálbéremelések, illetve az alacsony színvonalú nominális bérszínt alatt elhelyezkedő, közszolgálati béremelések is megmutatkoznak benne. A migrációs hatás ebben az esetben - azaz nálunk - az elvándorlást és az általánossá vált munkaerőhiányt jelenti.

Megérdemeljük a fizetésemelést

Elmondható, hogy a nyomott bérek és a jelentős gazdasági potenciál miatt termelékenységi tartalékunk keletkezett! Ez így azonban nemcsak igazságtalan helyzetet teremt, hanem jelentősen fékezi a belső keresletet, ami kártékony hatású. Az egyszeri bérkorrekcióval rövid távon lehet ezt a helyzetet javítani. Hosszútávon azonban, a kutató szerint az a megoldás, hogy a közép- és alacsonyjövedelmű, bedolgozó-beszállító pozíción túl kell lépni. Innovációra, hozzáadott érték növelésre lenne szükség, ami egy lassú, nehéz folyamat eredménye lehet.

Addig is, meg kellene fizetni a szakképzett munkaerőt, mert bizton állítható, hogy nem csak abszolút értékben maradnak el jócskán a régiós - és ennek részeként - a magyar bérek az EU15 átlagától. „A bérszínvonal elmarad attól is, amit egyébként a gazdaságfejlettségi szintje megengedne.”

Azt, hogy mennyire egész Európa érdeke az emelkedő KKE régiós bérszínvonallal, mi sem fejezi ki jobban annál, ahogy Galgóczi Béla zárta az előadását: A régió béremelése felér egy minimálbéremeléssel Európa fejlettebb országaiban, és ez mindenkinek a közös érdeke - foglalta össze Kelet és Nyugat együttes erőfeszítésének a fontosságát.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Indokolt csökkenteni a kelet-nyugati bérszakadékot
2. oldal - Feldolgozóipar: nagy a potenciál