Karrier ÉS család

Az önbizalom fontosságát emelte ki Felvinczy Zita ékszerkészítő is, aki a Dobbantó képzése után, kisgyermekes anyaként vágott bele saját vállalkozásának indításába. Elmondta, hogy a tréningen a tárgyi tudás mellett baráti támogatást is kapott, ami segített neki abban, hogy egy korábbi álom kézzelfogható valósággá váljon egy olyan vállalkozói környezetben, ahol nem egyszerű helyt állni új vállalkozást indító, három évig otthon maradó édesanyaként.

A szintén volt Dobbantós Paizs Dóra coach, az Anyacsavar alapítója arról az időszakról beszélt, ami az anyaságban megelőzi azt a periódust, amivel a Dobbantó foglalkozik. „Ez előtt ugyanis a legtöbb édesanya átél egy normatív krízis, ami abból a dichotóm kérdésből indul ki, vajon a karriert vagy a családot válassza-e az anya”. Paizs Dóra szerint a „karrier vagy család” egy nagyon jellemző kérdés, sőt implicit elvárás a társadalomban, amit a nők belsővé tettek. Az Anyacsavar blog célja épp az, hogy megkeresse azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel sikerül összeegyeztetni a különféle női szerepeket, és megoldásközpontú tréningjei során hozzásegíti a nőket ahhoz, hogy kitalálják saját, minden családtagjuk számára legoptimálisabb megoldásaikat.

Család vagy karrier? - nem kell, hogy ez legyen a kérdés
Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője videó üzenetében mutatta be az alapítvány 15 éves munkáját. Az alapítvány elsősorban tanácsadói tevékenységet folytat, fő kezdeményezése a nők gazdasági autonómiájának megerősítése, ám emellett foglalkozik a férfiak érzékenyítésével a szülői szerepmegosztás kapcsán, és ösztönzi a job-sharing munkavégzési formát, mely még nem vert gyökeret a társadalomban. Az alapítvány anyabarát munkaközvetítőként vált ismertté, hiszen családbarát munkalehetőségek iránt érdeklődő nőknek segített, illetve érzékenyítő tevékenységet, szolgáltatási csomagot dolgozott ki vállalatok számára. 2013-ban lehetőségük adódott a Norvég Civil alap támogatásával a Nóra Pontok létrehozására, amelyek segítettek az érintett anyáknak munkát, az erre nyitott cégeknek pedig munkaerőt találni. Keveházi Katalin elmondta, hogy a Nóra Hálózat fenntarthatóságát nem sikerült biztosítaniuk a civil szervezetek helyzete miatt, de a hálózati szemléletük tovább él, és a jövőben a nők által létrehozott, nőket támogató vállalkozásokat szeretnék ösztönözni egy Európai Uniós pályázat keretében. Az alapítvány vezetője eredményként könyveli el, hogy láthatóvá vált a társadalomban a nők munkaerő-piaci helyzetének problémája, ami sajnos még ugyanúgy létezik, mint 15 évvel ezelőtt, hiszen semmivel sem könnyebb ma helytállni, továbbra is létezik a kisgyermekes nők diszkriminációja a munkaerőpiacon.

Egy ország gazdasági helyzete nincs befolyással az esélyegyenlősségre
Prof. Nagy Beáta a konferencia konklúziójaként elmondta, hogy a Global Gender Gap Report legutolsó adatai szerint 144 ország közül Izland áll az első helyen, míg Magyarország csupán a 103. helyen a nők munkaerőpiaci helyzetét tekintve. Szerinte Izlandon teljesen eltérő a gender rezsim, melynek része a családpolitika, a munkaerőpiaci politika és a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűd. Míg Magyarországon az anyaság lelassítja, vagy akár félbe is törheti a karriert, Izlandon az apák is otthon maradhatnak a gyerekekkel, sőt 90 százalékuk ki is veszi a törvény által biztosított apasági hónapokat. A gyakorlat 1975 óta létezik, amikor az izlandi nők 90 százaléka hagyta abba a munkát egy napra, hogy egységesen fellépjen a női munka elismerésért. Ehhez hasonló összefogásra itthon még nincs példa Nagy Beáta szerint.

A másik nagy különbség a két ország között, hogyIzlandon a vidéki vagy alacsonyabban képzett nők is be tudnak kapcsolódni a munkaerőpiacra, sőt saját vállalkozást is létre tudnak hozni a támogatásukból, míg Magyarországon ezek a nők kiszorulnak, marginalizálódnak. A harmadik különbség a két ország között, hogy Izlandon innovatívabbak a nőknek nyújtott képzések. A professzor asszony elmondta, hogy bár fontos a személyes találkozás élménye, amelyre például a Dobbantó program lehetőséget nyújt, az izlandi képzések online moduljai lehetővé teszik, hogy azok is bekapcsolódhassanak a képzésbe, akik távolabb élnek, így sokkal szélesebb rétegek kapnak esélyt a tanulásra.

Természetesen hasonlóságok is vannak a két ország gyakorlatai között: az egyik az a felismerés, hogy képzéssel tudnak a nők munkaerő-piaci helyzetén javítani. A másik hasonló pont a női szolidaritás fontossága; Nagy Beáta szerint azok a programok működnek jól, ahol tudják egymást a nők támogatni. Mindkét ország jó gyakorlatai nemcsak a vállalkozást és az üzleti jelenlétet erősítik meg, hanem a nők személyiségének egészét, beleértve a függetlenséget, önállóságot és önértékelést.

Dr. Primecz Henriett, Budapesti Corvinus EgyetemDr. Primecz Henriett, a Budapest Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének oktatója kiemelte, hogy ha megnézzük a Gender Gap Report eredményeit, az első 10 ország között a skandináv országok mellett ott találhatjuk Ruandát, Nicaraguát és a Fülöp szigeteket is, azaz a gazdasági helyzet nincsen korrelációban az esélyegyenlősséggel, ám az egyenlőtlenség gazdasági veszteséget is jelent. Kiemelte azt is, hogy Izlandon viszonylag magas, Magyarországon pedig alacsony a részmunkaidős foglalkoztatottság, ami azért lényeges, mert rámutat arra, mennyire engedi meg a munkaerőpiac a rugalmasságot, a kreatív megoldásokat a gyerekek és idősebb családtagok gondozása esetén.

Dr. Soltész Anikó, esélyegyenlőségi és vállalkozási szakértőDr. Soltész Anikó, esélyegyenlőségi és vállalkozási szakértő kihangsúlyozta, hogy egy dologban jól áll Magyarország is: a nők iskolai végzettsége évtizedek óta jobb, mint a férfiaké, ugyanakkor a magasabb végzettség nem konvertálódik magasabb foglalkoztatottsággá, se vezetői pozíciókban való magasabb részvétellé. Groo Dóra, A Nők a Tudományban Egyesület elnöke alátámasztotta ezt azzal, hogy elmondta, a nők aránya tudományos pályán is alacsony, mindössze 30 százalékos, de a vezető pozíciók tekintetében még tovább csökken ez az arány. A Magyar Tudományos Akadémia tagságának csupán 10 százaléka nő.

Prof. Nagy Beáta a rendezvény zárásaként elmondta, hogy Magyarországon a rosszul értelmezett családközpontúság, a rengeteg társadalmi sztereotípia gátolja leginkább a fiatal nőket karrierjük elindításában. A konferencia üzenete nem az, hogy a nőknek még többet kell tenniük munkaerőpiaci helyzetük javításáért, hanem a férfiakkal közösen kell lebontaniuk a rossz beidegződéseket, a nők munkahelyi érvényesülését gátló sztereotípiákat.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Jó gyakorlatok a női esélyegyenlőség terén Magyarországról és Izlandról
2. oldal - Karrier ÉS család