Véleménynyilvánítás, titoktartás - ezek a magatartási korlátozások érvényesülhetnek

A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Ezek a magatartások a munkaszerződésben meg is tilthatóak. Ez alapján a munkáltató bizonyos munkakörben megtilthatja azt, hogy a munkavállaló politikai tüntetéseken részt vegyen, mivel ez a munkáltató semlegességi politikájával szemben áll (lsd. Európai Unió Bíróságának gyakorlata). Megtiltható továbbá az is, hogy a munkavállaló a munkáltató tevékenységével összefüggésben a sajtónak nyilatkozzon. A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon sem gyakorolhatja. Nem hozhatja így a nyilvánosság tudomására azt, hogy a munkáltató terméke rossz minőségű, de azt sem közölheti illetéktelen személyekkel, hogy a munkáltató egy közbeszerzési eljáráson milyen árat ajánl. A munkavállaló köteles egyebekben a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - külön megállapodás hiányában is - megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. Fontos, hogy a titoktartási kötelezettség a munkaviszony fennállását követően is megmarad.

Ne használjunk külföldi mintaszerződéseket, fenyegető kikötéseket

Multinacionális társaságok, illetve nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező ügyvédi irodák esetében is bevett gyakorlat, hogy spórolási célból azonos szerződés mintákat alkalmaznak több országban. Arra is látni bőségesen példát, hogy az egyes szerződéseket más nyelvről fordítják le. Az egyes jogrendszerek azonban jelentősen eltérnek egymástól, így jogvita esetén a feleket nagy meglepetések érhetik. Kiderülhet például az, hogy az olyan kikötések, miszerint a munkavállaló a keresőképtelensége 16. napjától nem jogosult díjazásra, nem csupán értelmetlenek, hanem akár rosszhiszeműnek is minősülhetnek Magyarországon annak ellenére, hogy a német társadalombiztosítási jog alapján megfelelőnek minősülhet. A munkavállalókat sem érdemes lenézni, nem fognak visszatartó erővel bírni az érvénytelen vagy kikényszeríthetetlen rendelkezések.

Ilyen lehet például az, amikor kötbér fizetési kötelezettséget telepítenek az ügyfelek vagy kollégák elcsábításában közreműködő munkavállalóra. Ezen esetek jó része bizonyíthatatlan is, a kötelezettségek pedig gyakran elmosódottak. Ehelyett javasolom, hogy minden esetben támaszkodjanak megfelelő jogtudással rendelkező ügyvédre, és így biztos alapokon álló, kikényszeríthető feltételrendszert hozhatnak létre. A megfelelő minták mellett pedig minden esetben javasolt a szakemberrel történő konzultáció is.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője





Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Jogszerű és jogellenes kikötések a munkaviszony létesítésekor
2. oldal - Véleménynyilvánítás, titoktartás - ezek a magatartási korlátozások érvényesülhetnek