Kata-szigorítás: van-e fény az alagút végén?
Több mint 6 ezer vállalkozás válaszolt a BKIK és két egyetem kata szigorítással kapcsolatos kérdéseire. Többségük arra számít, hogy az új szabályozás hátrányosan érinti majd, a válaszadók harmada szerint pedig valamilyen szankcióra lenne inkább szükség a visszaélések kiszűréséhez.
A BKIK a Budapesti Gazdasági Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel együttműködve készítette felmérést a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) jövőre tervezett szigorításával kapcsolatban, a kérdésekre 6042 cég válaszolt.
Többségük úgy véli, hogy a vállalkozásokat hátrányosan érintik a jövő évtől hatályba lépő új kata-szabályok, főként a szellemi területeken aktív cégek tartanak ezektől. Nagyon sok válaszadó szerint az evához hasonlóan a kata is meg fog szűnni.
A kata eredeti célkitűzése a kisvállalkozók adminisztrációs terheinek mérséklése volt, emellett fontos szempont volt a gazdaság fehérítése. A tapasztalatok szerint azonban előfordultak visszaélések is, ráadásul ezt csak tetézte a koronavírushelyzet, amely költségcsökkentési láncreakciót indított el számos cégnél, ahol az alkalmazottak egy részének katás vállalkozóvá kiszervezésével csökkentették a közterheket.
Nagy Elek, a BKIK elnöke szerint problematikus ugyanakkor az a fűnyíróelv-szerű megoldás, ami Parragh László, a a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslata alapján született. Eszerint az egy ügyfélnek egy éven belül számlázott összeg 3 millió forint feletti részét terhelő 40 százalékos pluszadó ugyanis olyanokat is hátrányosan érint a közel 400 ezer katás vállalkozóból, akik önhibájukon kívül esnek majd a restrikció hatálya alá. A szabály ráadásul elég könnyen kijátszható.
A BKIK és a két egyetem közös felmérését kitöltők 87,67 százaléka vélekedik úgy, hogy egy törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba.
Kiderült az is: a vállalkozók több mint 42 százalékban el tudják képzelni valamilyen adóteher növekedését az egyszerű adózási forma megmaradásáért cserébe, nagyjából egyharmaduk pedig valamilyen szankció alkalmazását látja a legcélszerűbbnek a visszaélőkkel szemben.
A BKIK - figyelembe véve más vállalkozói szervezetek javaslatait is - látja a lehetőségét olyan megoldásnak, amely mindenki számára megnyugtatóan tudná rendezni hosszútávon a katások helyzetét. Széleskörű vállalkozói konzultációval megelőzhető, hogy a jövőre tervezett szigorítás ellehetetlenítse a tisztességes vállalkozásokat is - közölte a budapesti köztestület.
Többségük úgy véli, hogy a vállalkozásokat hátrányosan érintik a jövő évtől hatályba lépő új kata-szabályok, főként a szellemi területeken aktív cégek tartanak ezektől. Nagyon sok válaszadó szerint az evához hasonlóan a kata is meg fog szűnni.
A kata eredeti célkitűzése a kisvállalkozók adminisztrációs terheinek mérséklése volt, emellett fontos szempont volt a gazdaság fehérítése. A tapasztalatok szerint azonban előfordultak visszaélések is, ráadásul ezt csak tetézte a koronavírushelyzet, amely költségcsökkentési láncreakciót indított el számos cégnél, ahol az alkalmazottak egy részének katás vállalkozóvá kiszervezésével csökkentették a közterheket.
Nagy Elek, a BKIK elnöke szerint problematikus ugyanakkor az a fűnyíróelv-szerű megoldás, ami Parragh László, a a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslata alapján született. Eszerint az egy ügyfélnek egy éven belül számlázott összeg 3 millió forint feletti részét terhelő 40 százalékos pluszadó ugyanis olyanokat is hátrányosan érint a közel 400 ezer katás vállalkozóból, akik önhibájukon kívül esnek majd a restrikció hatálya alá. A szabály ráadásul elég könnyen kijátszható.
A BKIK és a két egyetem közös felmérését kitöltők 87,67 százaléka vélekedik úgy, hogy egy törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba.
Kiderült az is: a vállalkozók több mint 42 százalékban el tudják képzelni valamilyen adóteher növekedését az egyszerű adózási forma megmaradásáért cserébe, nagyjából egyharmaduk pedig valamilyen szankció alkalmazását látja a legcélszerűbbnek a visszaélőkkel szemben.
A BKIK - figyelembe véve más vállalkozói szervezetek javaslatait is - látja a lehetőségét olyan megoldásnak, amely mindenki számára megnyugtatóan tudná rendezni hosszútávon a katások helyzetét. Széleskörű vállalkozói konzultációval megelőzhető, hogy a jövőre tervezett szigorítás ellehetetlenítse a tisztességes vállalkozásokat is - közölte a budapesti köztestület.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?