Ha alanyi jogcímen nem vagyunk jogosultak...

Ha alanyi jogcímen nem is vagyunk jogosultak közgyógyellátásra, még mindig előttünk állnak további lehetőségek. A járási hivatal normatív jogcímen közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek a kérelmére, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja (a rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (jelenleg 28.500 Ft) a 10 %-át (2.850 Ft) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át (42.750 Ft).

Ha az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a jövedelmi feltételek teljesülnek, akkor a háziorvos igazolása alapján elvégzi a rendszeres gyógyító ellátások havi költsége szakkérdésének vizsgálatát - A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet előzetesen a háziorvos, illetve személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén az intézmény orvosa igazolja.

Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód). Az igazolás részletezi továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.

A járási hivatal szakkérdésként megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát és a rendszeres gyógyító ellátások havi költségét.

Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6000 forintot meghaladja, a 6000 forint feletti összeg a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével állapítható meg.

A közgyógyellátásra való jogosultságról, a jogosultság kezdő időpontjáról, és - szakhatósági állásfoglalás alapján - a gyógyszerkeretről a járási hivatal határozatban dönt.

Amennyiben a kérelmező számára alanyi, vagy normatív jogcímeken nem lehet az ellátást megállapítani, úgy a járási hivatal a kérelmet elutasítja, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a jegyzőnél a méltányossági közgyógyellátás megállapítását kérheti.

A jogosultság alanyi jogcím esetén két évre, normatív jogcím esetén egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

A közgyógyellátás iránti kérelem az előzőleg megállapított jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

A közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt járási hivatal a közgyógyellátásra jogosultak számára közgyógyellátási igazolványt állít ki. Ugyanezen járási hivatal az igazolványt a jogosultság kezdő időpontjáig kézbesíti a jogosult részére. Közgyógyellátás keretében gyógyító ellátás csak hatályos igazolvánnyal vehető igénybe.

Az igazolvány a megállapított jogosultsági időtartam lejárta előtt hatályát veszti, ha
a) a közgyógyellátásra való jogosultságot megszüntették, vagy
b) az igazolványt a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná nyilvánították, visszavonták, vagy
c) a jogosult meghalt.
Meg kell szüntetni a közgyógyellátásra való jogosultságot, ha
a) az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy
b) a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy
c) a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.

Kappel Katalin
munka- és szervezetpszichológus
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Kinek jár közgyógyellátás?
2. oldal - Ha alanyi jogcímen nem vagyunk jogosultak...