Szerző: HR Portal
Megjelent: 9 hónapja

A nettó életpálya átlagkereset számítása 2.0

A fentiek tükrében az öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy először az 1988-tól az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket (ideértve megfelelő esetben a visszalépegetés során figyelembe vett minimálbér összegét is) nettósítani kell, azaz naptári évenként csökkenteni kell a következő módon:

(1) nettósítás első lépése: járuléktalanítás, vagyis az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerinti járulékmértékek figyelembe vételével a keresetből le kell vonni a természetbeni és pénzbeli  egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulékot, továbbá 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékot a bérezett napok száma arányában;

(2) nettósítás második lépése: adótlanítás, vagyis a 2010. január 1-je előtt és a 2012. december 31-e után elért keresetek tekintetében az adott naptári évben hatályos jogszabályok szerint a járuléktalanított keresetből le kell vonni a személyi jövedelemadót a bérezett napok száma arányában, illetve a 2010. január 1. és 2012. december 31. között elért keresetek esetén a járuléktalanított összeghez hozzá kell adni az erre az összegre (mindkét évben eltérő szabályok szerint) számított adóalap-kiegészítést, és az erre az együttes összegre képzett személyi jövedelemadó-összeggel kell azt csökkenteni (ez a szuperbruttósítás visszafejtése).

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez mint referencia bérszínvonalhoz kell igazítani (ez a valorizálás folyamata). Így például a 2023-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2021-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2022-es kereseti szintekhez kell igazítani. Vagyis az adott naptári évre meghatározott valorizációs szorzóval (amely az országos nettó átlagkereset egyes években történő nominális növekedéséhez igazodik) meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított éves keresetet, így igazítva a különböző naptári évek kereseteit a nyugdíjbavonulás évét megelőző évhez. Ennek eredményeként az átlagszámítási időszak minden évének számított nettó kereseti szintje a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nettó kereseti szintjéhez emelkedik.

A valorizáció e módszeréből fakadóan jellemzően jobban járhat az a nyugdíjigénylő, akinek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben a valorizációs szorzók magasabbak, mint a megelőző években voltak - kivéve, ha az elszabadult infláció felülírja ezt az összefüggést, amint erre 2022 után 2023-ban is számíthatunk. 

Miután a nyugdíjigénylést nem kötelező azonnal benyújtani, amint teljesültek a nyugdíj feltételei, érdemes az igénylés időpontját körültekintően, a tényleges és a következő években várható valorizációs szorzók hatását és az inflációs körülményeket is figyelembe véve megválasztani. 

Az adott naptári években az eddig leírtak szerint figyelembe vehető (bérezett napok utáni, nettósított, valorizált) kereseteket -  seregnyi részletszabály figyelembe vételével - összegezni kell. Szintén összegezni kell  az adott naptári években figyelembe vehető bérezett napok számát. Ez lesz az osztószám. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. 
Nem kell viszont számításba venni a fizetés nélküli időszakokat, különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély (ma már csecsemőgondozási díj), a gyermekgondozási díj, és a katonai vagy polgári szolgálat időtartamát. 

Ezt követően a nettósított (járuléktalanított és adótlanított) és valorizált keresetek együttes összegét el kell osztani az osztószámmal, az így kapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel  -  így kapjuk meg az éves nettó átlagkeresetet, amit el kell osztani 12-vel, és már meg is van a havi nettó életpálya átlagkereset összege.

Vagyis csak majdnem, mert az így kiszámított átlagkeresetet a nyugdíjtörvényben meghatározott küszöbértékek felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni (ez a degresszió folyamata). Ha a havi nettó átlagkereset 372.000 forintnál több lenne, akkor a 372.001-421.000 forint közötti átlagkereset-rész kilencven százalékát, a 421.000 forint feletti átlagkereset-rész nyolcvan százalékát kell a nyugdíjmegállapítás során figyelembe venni. 

2013. január 1-je óta nem változtak ezek a küszöbértékek, pedig egyrészt a nemzetgazdasági nettó átlagkereset 2013 óta több mint a kétszeresére emelkedett, másrészt 2013. január 1-jétől megszűnt a járulékplafon, így a magasabb keresetűek (évi 8 millió forintot meghaladó járulékalappal rendelkezők) nyugdíjjogosultsága gyorsan és nagymértékben nő, ami súlyos anomáliákhoz és méltánytalanságokhoz vezethet a jövőben (ennek megakadályozására jelentősen csökkenteni kellene az egyes küszöbértékek fölött figyelembe vehető átlagkereset-részeket - vagy több küszöbértéket kellene beiktatni - annak érdekében, hogy a sokmilliós nyugdíjak leendő burjánzásának gátat lehessen vetni).

Nyugdíjszorzó

Utolsó lépésként következik a nyugdíjskála alkalmazása: az egy hónapra a fentiek szerint kiszámított nettó életpálya átlagkeresetnek a nyugdíjtörvény mellékletében meghatározott, a megszerzett szolgálati idő hosszától függő százaléka lesz a havi öregségi teljes nyugdíj induló összege. 

A nyugdíjszorzó mértéke attól függ, hogy a teljes elismert szolgálati idő (vagyis nem csak az 1988. január 1-jét követően szerzett, hanem az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő. Némi bonyodalom persze itt sem hiányozhat, hiszen a magyar rendszerben a nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati időtartam eltérhet a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati időtartamtól (ráadásul egyik sem szükségképpen azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosító idővel, s végképp nem azonos a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati idővel - ez utóbbi két időtartamnak azonban nincs köze a nyugdíjszámításhoz, csak a Nők40 jogosultsági feltételeihez). 

A nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati időtartamon belül ugyanis lehetségesek olyan időszakok (például részmunkaidős vagy egyszerűsített foglalkoztatás), amelyekben az érintett személy nyugdíjjárulék-alapot képező keresete nem érte el a mindenkori minimálbér összegét. Ilyen esetben - de csak a nyugdíjszámítás során! - arányosítani kell a szolgálati időt a tényleges kereset és a minimálbér arányában, vagyis a nyugdíjszámítási eljárásban nem a teljes szolgálati időt, hanem annak csak  a kereset arányában zsugorított részét lehet figyelembe venni az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében. 

Ez a szabály vonatkozik a mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének a nyugdíjszámítási eljárásban szolgálati időként történő figyelembe vételére is. 
Az arányos szolgálati időt a nyugdíjmegállapító hatóság számítja ki úgy, hogy megállapítja az érintett időszakban elért nyugdíjjárulék-köteles keresetet és az erre az időszakra számított minimálbér összegét, s ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a kereset összegét elosztja a minimálbér összegével, majd az így kapott hányadost megszorozza az adott időszak naptári napjainak számával és az eredményt egész számra felkerekíti. 

Az arányosan elismert szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi keresethez tartozó osztószámként azokat a napokat, amelyeken az igénylőnek keresete volt, arányosítás nélkül kell figyelembe venni. A szolgálati idő arányosítása a rövid szolgálati idővel rendelkező nyugdíjigénylőket hátrányosan érintheti. Ha a nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányosítás miatt nem éri el a 15 évet, a nyugdíjszámítás során alkalmazandó szorzószámot úgy kell meghatározni, hogy a 43%-os mértéket annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 15 év szolgálati időből hiányzik. Ugyanez vonatkozik arra, aki megszerzi ugyan a 20 évet (ez a teljes nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időtartam), de arányosítani kell a szolgálati idejét, s emiatt 20 év alá csökken a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető tartam.

Számolja ki várható nyugdíját nyugdíjkalkulátorunk segítségével!

Nyugdíjbónusz

Az öregségi nyugdíj összege az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. E szabály alól is van persze kivétel: aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. 

Ezzel a nyugdíjnövelési mértékkel a nyugdíj összege meghaladhatja az alapját képező számított nettó havi életpálya átlagkereset összegét.

Magánnyugdíjpénztár

Ha valaki maradt magánnyugdíjpénztár tagja, és a nyugdíj igénylésével egyidejűleg sem lép vissza az állami rendszerbe, akkor az ő nyugdíját eltérő szabályok szerint kell megállapítani: az előzőekben ismertetett általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni a magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazandó szorzószámmal, amelyet a következők szerint kell meghatározni: h + (1-h) * 0,75, ahol h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő osztva a teljes elismert szolgálati idővel (napokra kiszámítva).

Ez lényegében a magánnyugdíjpénztári tagok által jól ismert háromnegyedes összefüggés matematikai megfogalmazása az időközi jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, vagyis: az elv szerint a Nyugdíjbiztosítási Alaptól a nyugdíj háromnegyedét, a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról a nyugdíj egynegyedét várhatja az, aki maradt magánnyugdíjpénztári tag. Ez az összefüggés azonban csak hosszú távon és változatlan jogszabályi környezetben érvényesült volna, a tényleges nyugdíjmegállapítás során ettől eltérő arányokra számíthat az, aki maradt a korhatára betöltéséig a magánnyugdíjpénztára tagja.

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell (vagyis úgy kell tekinteni, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja). Az esetek túlnyomó többségében ez lehet a célszerű magatartás.

Dr.Farkas András
NyugdíjGuru News
alapító-főszerkesztő

Nyitókép: Steve Buissinne képe a Pixabay -en.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Nyugdíj kiszámítása: a magyar nyugdíjszámítás rejtelmei
2. oldal - A nettó életpálya átlagkereset számítása 2.0
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Öngondoskodás: sokan elkezdték felhasználni megtakarításaikat

A magyar lakosság egyre többet beszél az öngondoskodásról, mégsem lép a tettek mezejére. A tavalyi emelkedést követően idén is 37 ponton áll az... Teljes cikk

Trendforduló: már tényleg egyre kevesebben fognak eltartani egyre többeket

A WHO becslése és várakozása szerint 2050 körül a 65 éves és afeletti lakosság aránya először fogja meghaladni a 25 év alattiakét Európában.... Teljes cikk

Tovább nőtt az önkéntes pénztárak vagyona

Az idei harmadik negyedévben folytatódott a hozamok növekedése és ezzel párhuzamosan az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt tagi megtakarítások... Teljes cikk