.jpg)
Több ezer munkahelyet teremt hazánkban a külföldi hallgatók jelenléte
Felmérték, hogy miként hat a magyar gazdaságra és munkaerőpiacra a külföldi hallgatók jelenléte, akik háromszor annyian vannak, mint 20 éve.
Két évtized alatt több mint háromszorosára emelkedett a magyarországi felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók száma - írja a Magyar Nemzet. Míg 2001-ben 11 783 fő érkezett hazánkba, a 2019/2020-as tanévben már 38 422 külföldi egyetemistát és főiskolást számoltak országosan. A több mint hatezer fő megkérdezésével végzett felmérésben azt vizsgálták, hogy a külföldi hallgatók jelenléte milyen hasznot hajt a fogadó egyetem, a város és a célország számára.
Budapest mellett Debrecenben, Szegeden és Pécsen van a legtöbb külföldi hallgató. Az erasmusosok átlagosan havi 315 298, a stipendiumosok 281 504, az önköltséges tanulók pedig 708 856 forintot költenek el. Az egyetemisták lakhatásra költik a legtöbb pénzt, ezt követi a rangsorban az élelmiszerekre, élvezeti cikkekre, higiéniára és a turizmusra vonatkozó kiadások. A külföldi hallgatók összes fogyasztása 180 milliárd forint átlagos bevételt eredményezhet a magyar gazdaság számára. A kutatásból kiderül, hogy a külföldi egyetemisták a foglalkoztatásra is pozitív hatással vannak: költéseik révén extra keresletet támasztanak, így az őket kiszolgáló vállalkozásoknál csaknem 2800 fővel növelik a munkaerőt. A megkérdezett diákok főként a szórakozási lehetőségekkel nincsenek megelégedve, valamint az angol nyelvű kommunikációval és a munkalehetőségekkel.
A vizsgálat arra is kitért, hogy a diákok az edzőtermekre, vendéglátóegységekre, ingatlanközvetítőkre is pozitív hatással vannak, egyúttal a munkaerőpiacra is.
Debrecenben egy volt orvosis külföldi hallgató elindított egy külföldiekre specializálódott házhoz szállító céget is. A tanulmány szerint ugyanakkor fontos, hogy a vidéki egyetemi városok határozottabban és tervszerűen foglalkozzanak a külföldi hallgatók elvárásaival.
Magyar Nemzet
fotó: pexels
Budapest mellett Debrecenben, Szegeden és Pécsen van a legtöbb külföldi hallgató. Az erasmusosok átlagosan havi 315 298, a stipendiumosok 281 504, az önköltséges tanulók pedig 708 856 forintot költenek el. Az egyetemisták lakhatásra költik a legtöbb pénzt, ezt követi a rangsorban az élelmiszerekre, élvezeti cikkekre, higiéniára és a turizmusra vonatkozó kiadások. A külföldi hallgatók összes fogyasztása 180 milliárd forint átlagos bevételt eredményezhet a magyar gazdaság számára. A kutatásból kiderül, hogy a külföldi egyetemisták a foglalkoztatásra is pozitív hatással vannak: költéseik révén extra keresletet támasztanak, így az őket kiszolgáló vállalkozásoknál csaknem 2800 fővel növelik a munkaerőt. A megkérdezett diákok főként a szórakozási lehetőségekkel nincsenek megelégedve, valamint az angol nyelvű kommunikációval és a munkalehetőségekkel.
A vizsgálat arra is kitért, hogy a diákok az edzőtermekre, vendéglátóegységekre, ingatlanközvetítőkre is pozitív hatással vannak, egyúttal a munkaerőpiacra is.
Debrecenben egy volt orvosis külföldi hallgató elindított egy külföldiekre specializálódott házhoz szállító céget is. A tanulmány szerint ugyanakkor fontos, hogy a vidéki egyetemi városok határozottabban és tervszerűen foglalkozzanak a külföldi hallgatók elvárásaival.
Magyar Nemzet
fotó: pexels
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
A hatalom 7 szabálya