Megjelent: 2 hónapja

Valódi integráció és az illetménytábla rendezése - 18 pontban fogalmazták meg követeléseiket a pedagógusok

A PDSZ a szakszervezetekkel és Dobrev Klára miniszterelnök-jelölttel folytatott konzultációt, ahol ismertették, milyen változásokat szeretnének elérni az oktatásban.

images

images

A  PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) tisztségviselői, Komjáthy Anna és Nagy Erzsébet a Magyar Szakszervezeti Szövetség székházában jártak, ahol a szakszervezeti konföderációk képviselőivel, valamint a versenyszférában, közszolgálatban és a rendészet területén működő szakszervezetekkel együtt konzultációt folytattak Dobrev Klára miniszterelnök-jelölttel - írja Facebook-oldalán a szervezet. A konzultáció során a PDSZ ismertette javaslatait. Mint írják, a szakszervezet valamennyi politikussal és politikus-jelölttel szóba áll, konzultál a változás érdekében. A PDSZ az alábbi javaslatokat ismertette:

"1. A közalkalmazotti státusz és illetménytábla rendezése (emelése).

2008 óta nem változott a közalkalmazotti bértábla. Folyamatban van a Kjt. hatálya alóli kiszervezés, amely sok szempontból hátrányos. Tartozzon ismét az önkormányzati és állami intézményrendszer teljes egészében a Kjt. hatálya alá!

2. A pedagógusok kötelező óraszámának, illetve neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább a korábbi közoktatási törvényben foglaltak szerinti visszaállítása.

Jelenleg nincs kötelező óraszám, hanem heti 32 óra kötött munkaidő és azon belül neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, jellemzően heti 22-26 óra. Ez azt eredményezte, hogy sok esetben a felső határ szerinti óraszámot állítják be a tantárgyfelosztásba, így jelentősen nőtt a munkateher.

3. A kötelező óraszám felett ellátott tanórák, foglalkozási órák rendkívüli munkaidőként történő kifizetése.

Jelenleg a helyettesítések zömét ún. eseti helyettesítésként rendelik és számolják el, ebből következően nem fizetik ki. Ezzel tovább nőtt az ellátandó órák számának növekedésén túl a munkateher.

4. A pedagógus-illetményrendszer egyes fizetési fokozataihoz és kategóriáihoz tartozó besorolási illetmények minden esetben az aktuális minimálbérből mint illetményalapból kerüljenek kiszámításra.

2015 óta nem változott az illetményalap. A vetítési alap még mindig a 2014. évi minimálbér.

5. A pedagógusilletmények minimálbérhez kötésének eltörlése miatt a pedagógusokat ért veszteségek kompenzálása. (Lásd táblázatunkat.)

6. A sztrájktörvény módosítása annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között kerülhessen sor a munkabeszüntetésre mint végső eszközre.

A sztrájktörvényben a sztrájk még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodáshoz kötésének megszüntetése.

7. Állítsák helyre a szakszervezetekkel történő érdekegyeztetés rendszerét!

Valódi érdekegyeztetésre van szükség a munkavállalói és munkaadói oldallal a látszategyeztetések helyett, amelyekben a kormány saját kreatúriával ültetné egy kerekasztalhoz a szakszervezeteket.

8. Vonják vissza a Nemzeti Alaptanterv legutóbbi változatát, kerüljön sor a témában szakmai egyeztetésre!

Nem átideologizált, szakmai egyeztetés nélkül készült alapdokumentumokra van szükség, hanem szakmai és társadalmi konszenzuson alapuló tartalmi szabályozásra.

9. Önálló oktatási minisztériumot!

Az emberi erőforrások minisztériuma alkalmatlan a közszolgáltatások teljes rendszerének koordinálására és képviseletére a kormányban.

10. A szakképzés legyen újból a közoktatás része!

A szakképzésben dolgozó oktatók legyenek ismét pedagógusok, és mind az intézményekre, mind az abban dolgozókra vonatkozzon a közoktatási törvény (nem véletlen a megfogalmazás).

11. Szűnjön meg a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok rendszere! Az intézményfenntartás kerüljön legfeljebb járási szintre!

Érvényesüljön a fenntartásban a szubszidiaritás elve, és szűnjön meg a felesleges központosítás.

12. Több pénzt az oktatásnak!

Növeljék az oktatásra szánt összegeket és az oktatásra szánt pénzek részarányát a költségvetésben!

13. A tanárképzés lebutítása nem megfelelő reakció a tanárhiány megoldására. Intézményi autonómiát a közoktatástól a felsőoktatásig!

A tanárképzés reformjára valóban igen nagy szükség van, de olyan reformra, amelyben a korszerű módszertani ismeretek és gyakorlat nagyobb arányban kerül a kurzusok tematikáiba. Ne központilag előírt, lebutított tartalommal, ideológiai irányvonalak mentén írják elő, hogy mit kell oktatni a tanárképzésben és a közoktatási intézményekben!

14. Felül kell vizsgálni és át kell alakítani a pedagógus-előmeneteli rendszert, a jelenlegi, minden szempontból alkalmatlan minősítési és tanfelügyeleti rendszert meg kell szüntetni!

A minősítési és tanfelügyeleti rendszer alkalmasság mérésre nem megfelelő, rengeteg kifizetetlen többletmunkával jár, emellett megalázó és a pedagógusdiploma értékét és megbecsültségét csökkentő rendszer.

15. Szabad tankönyvválasztást!

Ismét legyen szabad tankönyvpiac, és a pedagógusok szabadon választhassanak a tankönyvkínálatból. Jelenleg csak a tankönyvjegyzékben felsorolt tankönyveket lehet rendelni, a kínálat pedig nagyon szűkös.

16. Rideg integráció helyett valódi integrációt!

Rideg integráció alatt azt értjük, hogy a nagyon eltérő fejlesztést igénylő gyermekek együttes nevelése-oktatása egy közösségben történik, de a pedagógus nem kap szakmai segítséget, gyakorlatilag magára van hagyva (nem elegendő számú szakember, pl. fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens)

 17. Töröljék el a szakszervezetek reprezentativitásának mérését!

A reprezentativitás mérése diszkriminatív, értelmetlen, nem beszélve arról, hogy csak a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál működő szakszervezetekre vonatkozik, mivel az Mt. már a fogalmat sem tartalmazza.

 18. Szűnjön meg a Nemzeti Pedagógus Kar!

Nincs szükség az állam által létrehozott és finanszírozott, korporatív szervezetre."

 

Ahogy arról beszámoltunk, az ADOM Diákmozgalom is megfogalmazott egy 12 pontos oktatási tervet, melyben első helyen állt a pedagógusok béremelése.

 

fotó: unsplash

  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Egyre több iskolában jelenik meg a koronavírus, szigorít a kormányzat

Módosult a karanténszabályokra vonatkozó szabály az iskolákban, egyre több intézményben kell intézkedni a megbetegedések miatt. Teljes cikk

Karriernapot tartanak a Szegedi Tudományegyetemen

Az eseményen az érdeklődők találkozhatnak a régió és az ország meghatározó cégeinek képviselőivel és megismerhetik az aktuális munkaerőpiaci trendeket is. Teljes cikk

140 pedagógus halt meg koronavírusban a járvány kitörése óta

"A választásokig valószínűleg nem lehet sztrájk, ha csak a Kúria meg nem embereli magát" - mondta el Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok... Teljes cikk