Így változott 2021 és 2025 között Magyarországon az üres álláshelyek aránya a KSH adatai szerint.

A KSH adatai szerint az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma Magyarországon 2024 IV. negyedévben 65,2 ezer volt, 12%-kal (9,2 ezerrel) kevesebb, mint egy évvel korábban.

A tagországok 2024. évi nemenkénti foglalkoztatottsági rangsorának két szélső értékét nézve a holland férfiak 85,7%-os rátája 10,3 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot, Belgium esetében pedig 70,2%-kal, 5,2 százalékponttal alacsonyabb annál. A magyar férfiak rátaértéke 78,7%, ami a 7. legmagasabb az Unióban - írja a KSH.

A kedvezményekkel korrigált nettó átlag- és mediánkereset szektoronként 2024-ben.

Bár a munkaerő-kereslet 2024-ben nemzetgazdasági szinten mérséklődött, a vállalkozások munkaerőigényét a hazai munkaerőtartalék – részben annak eltérő szerkezete miatt – továbbra sem tudta teljes mértékben kielégíteni. Ez magyarázza azt is, hogy bár lassabb ütemben, a külföldi munkavállalók száma az előző évhez képest tovább növekedett - írja a KSH elemzése.

Mindhárom szektorban bővült az alkalmazásban állók létszáma. 2025 I. negyedévében az alkalmazásban állók2 közel háromnegyede a vállalkozásokban, 17%-a a költségvetésben és 8,2%-a a nonprofit szektorban dolgozott. Az előző év azonos időszakához képest mindhárom szektorban bővült a betöltött álláshelyek száma, a legjelentősebb növekedés a nonprofit szektorban volt, amit az oktatásban és a szociális ellátásban dolgozók számának növekedése határozott meg.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó mediánkeresete 2024-ben 517 000 forintra nőtt, és az átlagkeresetnél nagyobb mértékben, 15,4%-kal emelkedett. Ehhez a pedagógus és az egészségügyi szakdolgozói béremelések járultak hozzá jelentősen, mivel az itt dolgozók bére a medián körül szóródik - írja a KSH.

Májusban az elemzők által várt stagnálás helyett emelkedett a munkanélküliség az euróövezetben, míg az Európai Unióban az előző havival azonos munkanélküliségi rátát regisztráltak az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint.

Ekkora volt a teljes, a rendszeres és a nem rendszeres bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében 2024-ben a KSH adatai szerint.

A munkanélküliek száma 2024-ben az előző évhez képest 20 ezer fővel, 220 ezer főre nőtt. Az év I-III. negyedévét emelkedés jellemezte, azonban a IV. negyedévben már stagnálás volt tapasztalható. A munkanélküliek közel egynegyede 1 hónapon belül lépett be a munkaerőpiacra és kezdett munkát keresni, egyharmaduk viszont egy éve vagy régebben nem talált munkát, vagyis tartósan munkanélküli volt - írja a KSH tájékoztatója.

Az üres álláshelyek betöltésének forrása lehet az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék, melyet a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együttesen alkotnak. Az ő létszámuk hazánkban 2024-ben átlagosan 315 ezer fő volt, 17 ezerrel több, mint 2023-ban. A növekedést továbbra is a munkanélküliek létszámának emelkedése okozta. Enyhén visszaesett azoknak az inaktívaknak a száma, akik szeretnének dolgozni, de nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy találjanak munkát. Miközben a potenciális munkaerő-tartalék létszáma növekedett, az üres álláshelyek száma csökkent, vagyis enyhült a munkaerőpiac feszessége - írja a KSH kimutatásában.

2024-ben az egy főre jutó ledolgozott órák száma 2023-hoz képest csökkent, és – a koronavírus-járványtól legjobban sújtott 2020-as évtől eltekintve – alacsonyabb volt, mint az előző 5 évben. A visszaesés a közigazgatást, a pénzügyi és a biztosítási tevékenységet kivéve minden nemzetgazdasági ágat érintett.

Így alakult a munkanélküliségi ráta a férfiak k9rében az EU tagországaiban 2024-ben.

2024-ben a foglalkoztatás változása jelentős területi különbségeket mutatott. A foglalkoztatási ráta Vas vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben, de hasonlóan magas volt a növekedés Békésben is. - írja a KSH elemzése.