dr. Kéri Ádám cikkei 1. oldal

A munkaerőhiány alaposan megváltoztatta a munkaerő-piaci erőviszonyokat. Néhány évvel ezelőtt még álmodni sem mertek volna a munkavállalók arról, hogy a minimálbér emelésére kétszámjegyű mértékben kerül sor, a 2017., illetve 2018. években ugyanakkor ez történt. A 204. számú Magyar Közlönyben 2016. december 15. napján közzétett minimális díjazási mértékek ugyanis a szakszervezetek követeléseit is meghaladták. A minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése két lépcsőben történt meg (430/2016.(XII.15.) korm.r.), ennek a 2018. évre vonatkozó rendelkezéseit a gyakorlati tudnivalókkal együtt mutatjuk be. Teljes cikk...

A munkaerőhiány miatt szokatlan mértékű kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Nem ritka tehát az, hogy a munkáltatók a munkabérek, illetve a munkakörülmények vonatkozásában versenyeznek egymással, egymás ajánlatára ráígérnek. Amennyiben a munkavállaló éppenséggel állást keres, ez egy szerencsés szituációnak tekinthető. Amennyiben ugyanakkor a munkavállaló már munkaviszonyban áll, ügyelni kell arra, hogy azt mindenképpen szabályosan szüntesse meg. A szabálytalan (jogellenes) munkaviszony megszüntetés ugyanis kártérítés fizetési kötelezettséget is keletkeztethet. Teljes cikk...

Bizonyos szektorokban több száz munkanap szabadság is "bennragadhat", de nem vész el! "Kedves Munkatársunk, mellékeljük az előző évi maradék szabadság kimutatásokat valamint a lemondó nyilatkozatot." Így kezdődik az egyik multinacionális társaság levele, mely felveti a kérdést: le lehet-e a szabadságról érvényesen mondani. Teljes cikk...

Van egy országos szolgálat, amelyben tapasztalt munkajogászok ingyen adnak tanácsot. A szolgálat a kollektív természetű munkaügyi, munkahelyi érdekkonfliktusok békés, független, szakértő feloldásának újszerű, ingyenes mechanizmusa. Dr. Kun Attila tanszékvezető egyetemi docens és dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok munkajogásza részt vesz a szolgálat előkészítésében, működtetésében - erről kérdezte őket Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogásza. Teljes cikk...

Értelmezési gondot jelent a munkáltatóknak a felmentési időre járó szabadság, valamint a "túlvett" szabadsággal való munkavállalói elszámolás kérdése. Előbbire a Kúria pontot tett - Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje megnézte, mi a vita alapja és sorra vette a megoldásokat. Teljes cikk...

A diákmunka elsődleges terepe a nyár, célszerű így áttekinteni a jogi előírásokat, valamint bemutatni a gyakorlati trendeket is. A szabályozásban ugyanis az utóbbi években jelentős változások történtek. Míg a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavégzések kedvező, fiatalokat védő jellege megmaradt, addig az iskolaszövetkezeti szabályozás kikerült a munka törvénykönyvéből, s nagyrészt a foglalkoztatási garanciák is eltűntek. Ebben a felemás helyzetben jelent meg a munkaerő-hiány, mint viszonylag új munkaerő-piaci jelenség, melynek eredményeképpen a kellő jogi védelemmel nem rendelkező csoportok a munkáltatói érdeklődés fókuszába kerültek. Teljes cikk...

A munka díjazása a munkáltatókat és a munkavállalókat egyránt intenzíven foglalkoztatja. Az egyik fél a munka költséghatékony megszervezésére, a másik pedig minél nagyobb munkajövedelem megszerzésére törekszik. A minimálbérrel, a távolléti díjjal és a bérpótlékokkal összefüggésben három olyan kérdéskört mutatunk be, melyek gyakori félreértések alapjai. Teljes cikk...

A munkaviszony megszüntetése egyszerű művelet, mégis sok esetben találkozni félreértésekkel. A leggyakoribb félreértéseket vesszük sorra, s azt is bemutatjuk, hogy a munkaviszonyt miként lehet helyesen megszüntetni. Ellenkező esetben ugyanis éveket tölthetünk a munkaügyi bíróságon, sőt még akár milliókat is fizethetünk a másik félnek. Kezdjük az elején. Teljes cikk...

Közeledik a szabadság egyik fő szezonja, így érdemes áttekinteni azokat a szabályokat, melyek a munkáltatók vagy a munkavállalók számára problémát jelenthetnek. A szabadságra vonatkozó szabályok megsértésének pedig komoly következményei is lehetnek. Nem csupán a felügyelet bírságával lehet adott esetben számolni, hanem különféle munkavállalói igények vagy akár munkavállalói felmondás is szóba kerülhetnek. Ezen túlmenően a szabályok olyan praktikus lehetőségeket is biztosítanak, melyekkel a feleknek érdemes élniük. Ezeket a szempontokat vesszük végig az alábbiakban. Teljes cikk...

A nyári szabadságolások előtt célszerű összefoglalni a szabadsággal kapcsolatos fontosabb szabályokat, így ezzel a témával több cikkben is foglalkozni fogunk. Ezekkel összefüggésben különös hangsúlyt szükséges helyezni azon előírásokra, melyek tipikusan jogviták forrásai. Az alábbiakban sorra veszünk néhány olyan szabadsággal kapcsolatos kérdést, melyek a munkaviszony során értelmezési problémát jelenthetnek. Teljes cikk...

A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, melyben a felek a foglalkoztatás alapvető szabályaiban állapodnak meg. Ebben a feleknek nincsen ugyanakkor teljes szabadsága, hiszen a munka törvénykönyve rendelkezéseinek a többsége a szabályoktól eltérést nem enged. Vannak azonban olyan területek, ahol ezt mégis meg lehet tenni, így érdemes ezeket egyenként áttekinteni. Különös tekintettel arra, hogy ezek az eltérések számos lehetőség forrásai is. Arra is rá kell ezzel együtt mutatni, hogy az eltérések egy része a munkavállalókra nézve hátrányos következményekkel járhat, így ezek tudatában érdemes a munkaszerződést aláírni. Teljes cikk...

A korábbiakban beszámoltunk arról, hogy 2017. április 11. napján az Országgyűlés elé benyújtásra került a munkaidőszervezés egyes kérdéseiről szóló T/15035. számú kormányzati törvényjavaslat, mely 2017. július 1. napjával jelentősen módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. A módosításnak a munkaidő-keretre vonatkozó elemeit a korábbiakban bemutattuk, most a csomag további elemeit vesszük szemügyre. Teljes cikk...

2017. április 11. napján az Országgyűlés elé benyújtásra került a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló T/15035. számú kormányzati törvényjavaslat, mely 2017. július 1. napjával jelentősen módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Az indoklás szerint a módosítások hátterében a kollektív szerződéssel való lefedettség növelése, a munkaerő-hiány kezelése, valamint a foglalkoztatás további rugalmasítására irányuló munkáltatói igények kielégítése állnak. Az alábbiakban a munkaidőkeretre vonatkozó módosításokat foglaljuk egybe. A további módosításokkal hamarosan külön elemzésben foglalkozunk. Teljes cikk...

Közeledik az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás időszaka, érdemes így áttekinteni a hatályos szabályokat. Ez az atipikusnak nevezett foglalkoztatási forma ugyanis mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalóknak előnyöket nyújthat. Leginkább persze a munkáltatóknak, hiszen ennek a munkaviszony típusnak az alapvető célja az időszakos munkaerő-igény rugalmas kielégítése az ennek megfelelő egyszerűbb munkajogi, adójogi, bejelentési szabályokkal. Kezdjük az elején. Teljes cikk...

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) jelentősen átalakította a munkajogi szabályozást. Egyrészt megtartotta ugyan a kötelező szabályozási jelleget azaz azt, hogy a szabályok jelentős részétől nem lehet eltérni, megnyitotta ugyanakkor bizonyos területeken az eltérés lehetőségét a felek megállapodása alapján. Olyan új jogintézményeket is bevezetett, melyek korábban ismeretlenek voltak, s melyek a rugalmasabb foglalkoztatást segítik elő. A koncepcionális változás eredményeképpen lényegesen nagyobb szerep jut a felek megállapodásainak, valamint egyoldalú nyilatkozataiknak. A megfelelő joghatás ugyanakkor csak abban az esetben érhető el, amennyiben az egyes jognyilatkozatok, akár egyoldalúak akár kétoldalúak, megfelelően kerülnek megfogalmazásra. Ebben kíván segíteni mintagyűjteményünk. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze. Teljes cikk...

A Nemzetgazdasági Minisztérium keretében működő munkaügyi felügyelet tegnap nyilvánosságra hozta a 2016. év ellenőrzési adatait. Ezekből kiderül, hogy az ellenőrzések 83%-a tárt fel szabálytalanságokat, mely megfelel a korábbi jogsértési szintnek. Teljes cikk...

Gyakran felmerül mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalon kérdésként, hogy mikor érdemes határozott, illetve határozatlan idejű munkaviszonyt létesíteni, illetve melyek egyáltalán az előnyei az egyes munkaviszony típusoknak. Az alábbiakban így a legfontosabb jellemzőket és buktatókat mutatjuk be. Teljes cikk...

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) 70/A. § fekteti le a munkavédelmi képviselő választás szabályait, melyben az utóbbi időben jelentős változás állt be. A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére ugyan eddig is jogosultak voltak maguk közül a következők képviselőt választani, ám ez a kötelezettség, illetve annak számon kérése szigorodott. Teljes cikk...

A munkáltató a működése során tucatnyi személyes adatot kezel. Ezekhez hozzájuthat a munkaerő toborzásával, a munkavállalók ellenőrzésével, a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével vagy akár a bérszámfejtéssel összefüggésben. Nem mindegy ugyanakkor, hogy az adatkezelés során eleget tesz-e a jogszabályi követelményeknek. Ellenkező esetben ugyanis azzal kell számolnia, hogy polgári vagy akár büntetőeljárás is indulhat, sőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) akár több milliós bírságot is kiszabhat. Sőt a munkavállalót a személyiségi jogai megsértésére tekintettel akár az azonnali hatályú felmondás joga is megilletheti. Nézzük tehát végig a munkáltató működése szempontjából legfontosabb adatkezelési jogalapokat, és azt, hogy azok mely területen tehetik lehetővé az adatkezelést. Ennek során az adatvédelmi Irányelv (irányelv), az Info tv., az Mt. rendelkezéseire, a NAIH gyakorlatára, illetve az Adatvédelmi Munkacsoport véleményeire szükséges figyelemmel l Teljes cikk...

Több alkalommal beszámoltunk arról, hogy jelentősen változott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. A 430/2016. (XII.15.) Korm.r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127.500 forint lesz. Ezzel szemben a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161.000 forintra emelkedik. Sajnos azonban a szabályok alkalmazása körül nagy a zűrzavar, melynek az oka az, hogy a (szak)képesítések, valamint a képesítési követelmények folyamatosan változnak, a jogszabályok összhangja pedig egyre kevésbé valósul meg. Tekintettel arra, hogy sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók számára nem mindegy, hogy melyik minimálbérrel ke Teljes cikk...