Gál István cikkei 1. oldal

Minden elemzői várakozást felülmúltak a KSH által közzétett januári kereseti adatok. A bruttó átlagkereset 605.000 Ft, a rendszeres bruttó átlagkereset 588.300 Ft, a bruttó mediánkereset 493.676 Ft. Mi a különbség az egyes adatok között és mit jelentenek ezek nekünk? Teljes cikk...

Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig ismételjük és ezen kifejezések mögötti tartalommal igyekszünk nap mint nap azon dolgozni, hogy a kellő munkaerő-létszám rendelkezésre álljon. Nem is tudom hányadik éve hozzák a statisztikák az első helyen a munkaerő-megtartást, mint elsődleges HR feladatot. De vajon azon elgondolkodtunk, hogy azon emberek esetében, akiknek a kezébe a jövő generációjának képzettsége, skilljei, drámaiabban kifejezve a jövő munkaerőpiacának minőségének a záloga van, ott ezek a fogalmak hogyan jelennek meg vagy megjelennek e egyáltalán? Gál István írása. Teljes cikk...

A munkaviszony során a munkavállaló több esetben kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor a munkaviszony meglétét, jövedelmét valamilyen hatóság, bíróság, vagy pénzintézet, esetleg más munkáltató felé igazolnia kell. A következőkben ezeket az eseteket járjuk körül. Teljes cikk...

Szinte mindenkit küldött már a szakorvosa laborba, ahol egy vérévételből számos következtetést tudnak az orvosok levonni, arra vonatkozólag, hogy melyik szervünkkel lehet a probléma. Talán ez a hasonlat áll legközelebb a fluktuációhoz, amely mérőszámot árgus szemmel figyel a HR és a menedzsment egyaránt. Teljes cikk...

Bármilyen rövid és a hosszú távú HR terv készítésének állunk neki (költség, képzés, rendezvény) a leggyakrabban felmerülő kérdezőszó a „mennyien?” lesz. Ha tovább gondoljuk a létszámból erednek azok a kérdések is, amelyek nem a HR költségek tervezésekor merülnek fel – például mennyi parkoló, mennyi telefon, mennyi licensz - a vállalat költségei között releváns méreteket ölthetnek, így a létszám nem csupán HR büdzsé kérdés. Gál István írása. Teljes cikk...

Az Európai Parlament 2022 őszén elfogadta a minimálbérről szóló törvényjavaslatot, így minimálbér kérdésében egységes álláspont született. De mit is jelent ez: Kötelező lesz, vagy csak ajánlás? Miért aktuális most, és egyáltalán hol tartunk a minimálbér kérdésében? Teljes cikk...

Idén az infláció savként marja le az elmúlt évek béremelési eredményeit. Mára ott tartunk, hogy a vásárlóerő megtartása is eredmény, és nem igazán kedvezőek a munkaerőpiac egyéb paraméterei sem. Így adja magát a kérdés, hogy várható-e idén, hogy a vállalatok hozzányúlnak a bérekhez? Teljes cikk...

Az idei Munka törvénykönyve módosítások között jelent meg az a szabályváltozás, amely a munkaidő-beosztás módosítás lehetőségeit - kollektív szerződés esetén – szigorította. Ez év januárjától a beosztás módosíthatóságáról a kollektív szerződésben úgy lehet megállapodni, hogy az eddigi 24 óra helyett 48 órával a munkavégzés megkezdése előtt értesüljön a munkavállaló. De miért kell módosítani, milyen esetek merülhetnek fel? Teljes cikk...

A munkavállalói résztulajdonosi program (MRP), egy több, mint 20 éve létező eszköz, amellyel munkavállalóinkat motiválni, és ösztönözni lehet. A forma speciális, nem mindenkinek és nem minden esetben érhető el, de létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Teljes cikk...

Nézzük, hogy alakul a magyar mukaerőpiac állapota az európai folyamatok tükrében? Cikkünkben a közkedvelt EU célországok adatait vesszük górcső alá, hogy kontextusba helyezzük a hazai adatokat. Teljes cikk...

Neves közgazdászok feszülnek abban a kérdésben egymásnak, hogy van-e ma Magyarországon ár-bér spirál? A kérdés nem csak azért fontos, mert valamiféle terminus technicus-t kell egyértelműsíteni, hanem azért, mert ha félrefogalmazzuk a tünetet, akkor más kezelést is választunk. Teljes cikk...

A 2022-es év ismét nem szokványos, van itt minden kérem, visszatérő COVID, inflációrobbanás, többszöri béremelés, háborús helyzet, energiaválság. A bizonytalan lett az új biztos és ezekben a csapkodó hullámokban kellene munkavállalót megtartani és közben valahogy túlélni. Az év szava szerintem az ár-bér spirál lesz, annyiszor mondjuk ki és írjuk le, merthogy a cégek kénytelenek bért emelni, ha nem akarnak a csata elején elbukni. A béremelés alatt alapbéremelést értünk, és ami az egyik oldalon zene a füleknek a másik oldalon komoly fejtörést jelent. Lássuk miért! Teljes cikk...

Nagyjából mindenki azt próbálja találgatni, hogy a várható recesszió milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és egymásnak ellentmondó hírek keringenek mind a sajtóban mind szakmai körökben. A tippek a teljes összeomlás, extrém magas munkanélküliség szcenáriótól az egészen bizakodó, néhány százalékpontos munkanélküliségi ráta emelkedéséig szórnak. Valójában senki nem tudja mi fog történni, így bárkinek lehet igaza. Ha recesszió lesz, lesz-e gyors visszapattanás? Meddig odázható el a létszámcsökkentés? Teljes cikk...

Ha visszatekintünk az elmúlt évek HR fókuszaira, amelyeknek a pandémia, a munkaerőhiány és az infláció adtak prioritást, akkor a toborzás, megtartás, bérezés, illetve juttatások juthatnak eszünkbe. A jól képzett munkaerő megtalálása nem egyszerű feladat, így az eddigi feladatok mellé a kapaszkodósávban elkezd felzárkózni a képzés-fejlesztés, mint munkáltatókra hárulni látszó teher vagy probléma. Teljes cikk...

Ha szófelhővel akarnám kezdeni, akkor abba olyan szavakat tennék, mint infláció, stagfláció, ár-bér spirál, fedezet, lekötött tőke, megtartás és hasonlók. Hogy miért? Mert valójában egy béremelés sokkal több annál, mint hogy megpróbálom ellensúlyozni az inflációt bérrel, mert számtalan hatása van hosszú- és rövidtávon egyaránt. Ezeket a hatásokat (ígérem nem lesz 50) vesszük sorra a teljesség igénye nélkül. Teljes cikk...

Rengeteget változtak a HR folyamatai és a szervezetek működése a pandémia éveinek köszönhetően. A folyamatok és feladatok egyre inkább áttolódtak az online térbe, mára minden harmadik irodai munkavállaló teljes mértékben vagy részben otthonról dolgozik. A home office – akarom mondani most már hivatalos nevén távmunka – kapcsán a feladatok és folyamatok összefogása szinte már lehetetlen szoftveres megoldások nélkül. Bizonyos cégméret alatt ezek komoly és nehezen megtérülő befektetések, ezért igyekeztünk összeszedni néhány ingyenes, vagy legalábbis olcsó támogató alkalmazást. Teljes cikk...

Napi szinten olvasunk arról, hogy milyen mértékben növekednek az árak, ezen belül is az üzemanyagár. Ez utóbbi kapcsán a pénztárcánkat védi (még) az ársapka, de az nyilvánvaló, hogy a végtelenségig nem kötelezhetők profitorientált vállalatok arra, hogy beszerzési ár alatt értékesítsék terméküket, így előbb-utóbb kinyílik Pandora szelencéje és megkapjuk a nyakunkba a valódi árakat. A jelenleg sem veretes 9 – 15 Ft/ km adómentesen adható utazási költségtérítés akkor inkább lesz hergelő, mint támogató. Teljes cikk...

Még régebben, amikor csak hobbi szinten készítettem kihasználtsági kimutatásokat, megjegyezte valaki, hogy „Te jó lennél kontrollernek”. Akkor azt sem tudtam, hogy eszik, vagy isszák, ezért fórumokon néztem utána mit is csinál egy kontroller. Az alábbi választ találtam: Bemegy, excellezik, hazamegy. Elég sommás összefoglalója a szakmának, van is valóságtartalma, de nem mindegy mit excellezik a kontrollerünk, így következzen néhány olyan fogalom, vagy ha úgy tetszik mutatószám, amit bizony jó, ha valaki ismer és számol. Teljes cikk...

Megérkezett az első havi inflációs adat, amely többéves rekordot megdöntve 7,9-ra emelkedett, fittyet hányva az árstopnak, amely 2,5 -3%-ot tompított a tényleges dráguláson. Az inflációs mutató önmagában is magas értéken állt meg, de ha az infláció „összetevőit” külön-külön nézzük, az élelmiszerek viszik ismét a pálmát, így a munkavállalók ettől jóval magasabb drágulást érzékelhettek. Milyen hatásokat okozhat ez a munkaerőpiacon, illetve vállalaton belül? Teljes cikk...

Sok a bizonytalansági tényező: elszálló bérek, munkaerőhiány, infláció, mit csinál a konkurencia. Tökéletes tervezés nincs, mégis akadnak hibák, amelyeket ne kövessünk el. Máskülönben kellemetlen helyzetbe sodorjuk magunkat a menedzsment előtt. Gál István öt hibát mutat be, amit ne kövessünk el. Teljes cikk...