Nem kell a munkahelyen kismama

  Gyakran keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy mit lehet tenni abban az esetben, amikor a gyermekgondozás céljából kivett fizetés nélküli szabadság leteltét követően a munkáltató nem kívánja a kismamát visszavenni. Érde

 

Gyakran keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy mit lehet tenni abban az esetben, amikor a gyermekgondozás céljából kivett fizetés nélküli szabadság leteltét követően a munkáltató nem kívánja a kismamát visszavenni. Érdemes ezt tehát szemügyre venni.

Elsőként is azt szükséges tudni, hogy a 2012. július 1. napjával hatályba lépő új Mt. a felmondási tilalmat kizárólag a fizetés nélküli szabadság időtartamára tekintettel ismeri. Ebből az is következik, hogy például a GYED Extra ideje alatt a visszatérő kismama – minden ezzel ellentétes hivatalos kommunikáció ellenére - elbocsátható. A korábbi szabályozás ezzel éppen ellentétes volt. A Széll Kálmán Terv ugyanakkor lazítani kívánta a munkáltatókra rakódó terheket, mely sikerült. Az Mt. 66.§ (6) bekezdés alapján a gyermek 3 éves koráig az anya, illetve a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonya megszüntethető amennyiben a képzettségének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakör nincsen vagy a felajánlott ilyen munkakört a munkavállaló elutasítja. Ezt átszervezéssel a munkáltató nagyobb gond nélkül meg tudja oldani. Amennyiben a kismama a munkahelyére visszatér, számára az eredeti munkakörét kell biztosítani. Ettől abban az esetben lehet eltérni, amennyiben ez azért nem lehetséges, mivel a munkáltató az eltelt időben átalakult, így azt kivitelezni nem tudja. Az nem jogszerű érv ugyanakkor, hogy egy másik munkavállaló már felvételre került, akivel elégedettek. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát megszünteti, abban az esetben az Mt. 68-70.§-ai alapján a munkavállaló részére felmondási idő jár, azaz a munkaviszony csupán annak elteltével szűnik meg. A felmondási idő felére az Mt.70.§-a alapján a munkavégzés alól a munkavállalót fel kell menteni. Amennyiben ez bekövetkezett, a munkavállaló már máshol munkába is állhat. Ennek egyetlen akadálya ugyanis az, hogy fizikálisan egyszerre 2 helyen nem tud munkát végezni. Ez ugyanakkor a felmentés időtartamának felét követően már nem probléma. Meg kell váltani a munkavállaló szabadságát is. Szabadság ugyanakkor csupán a munkában töltött idő után jár az új Mt. alapján. Fizetés nélküli szabadság esetén ez az első 6 hónap vonatkozásában áll fenn. Azt követően szabadsága az Mt.115.§(2)(d) bekezdés szerint már nem keletkezik a munkavállalónak. A végkielégítésre az Mt. 77.§-a vonatkozik. A jogosító időbe itt a fizetés nélküli szabadság időtartama is beleszámít.

Javaslatok:

Ameddig lehet, a gyermekkel otthon kell maradni. A visszatérési szándékot a munkáltatónak be kell jelenteni. Ne felejtsük el azt sem, hogy a feleknek, azaz a kismamának is, együttműködési kötelezettsége áll fenn a másik féllel szemben. A fizetés nélküli szabadság a kismama által bejelentett időpontban, de legkorábban a bejelentés közlését követő 30. napon szűnik meg az Mt. 133.§ (2) bekezdése alapján. Amennyiben a kismamát a munkahelyen piszkálják, illetve a munkavégzését ellehetetlenítik abból a célból, hogy elmenjen, hátrányos megkülönböztetéssel állunk szemben. A megalázó magatartás zaklatást, a munkaviszony megszűnése közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben a bíróság előtt a munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség, azaz az, hogy a felmondása világos, valós, okszerű volt ÉS nem volt kapcsolatban az anyasággal. Zaklatás esetén pedig a tényállást tudja cáfolni.

Amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató jogellenesen megszünteti, a közléstől számított 30 napon belül pert kell indítani ! A határidőre ügyelni kell. A keresetlevélben hivatkozni kell a munkaviszony megszüntetésének a jogellenességére, anyaságon alapuló hátrányos megkülönböztetésre, illetve visszahelyezést is lehet kérni az Mt. 85.§ (1) (a) bekezdése alapján. Kártérítésre abban az esetben, amennyiben a kismama még fizetés nélküli szabadságon van, lényegében nincsen mód. Ez a 2012. július 1. napjával hatályba lépő új Mt. „vívmánya”. Sajnálatos módon a törvényhozás a Kúria kérése ellenére sem szigorított a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályain, hanem helyette olyan szabályokat vezetett be, mint például, hogy késedelmi kamat a munkabér késedelmes fizetése esetén már nem jár, kivéve ha a felek ebben megállapodnak. Ehhez sok sikert mindenkinek. Ezen túlmenően bevezették az előszerződést, valamint az általános szerződési feltételeket a munkajog világába, melynek értelmét még senki nem tudta megtalálni.

 

KÁ

Amennyiben további érdekes cikkeket szeretnél olvasni, kövessed az adamsblog írásait a HRblog oldalon, illetve amunkajoga elnevezésű blogot a liganet.hu oldalon. A munkavállaló is többet érdemel !