Létezik-e boldog munkahely Magyarországon?

A HR Portal csapata a Webunival közösen elindította a HR Portal Akadémiát. Az elmúlt időszakban azon dolgoztunk, hogy olyan szakembereket gyűjtsünk össze, akik világszínvonalú tudásukkal és gyakorlatorientált módszereikkel segítenek a HR-es közösség tagjainak. Az akadémia indulásáról a Webuni egyik vezetőjével, Dr. Szászi Barnabással beszélgettünk.

Vajon miért szükséges megkülönböztetve beszélni a női mentorprogramról? Szükség van ezen a téren pozitív diszkriminációra? Úgy tűnik, igen. Különösen, ha egy szervezet vagy vezető számára valódi cél és küldetés a női esélyegyenlőség: az első vezetői pozíció megszerzésének segítése vagy felső vezetői szinten a nők részvételének növelése. A BaBér és a HR Portal által szervezett Nők és a mentoring konferencián azonban ennél jóval többről volt szó. Ami talán picit elszomorító, hogy szinte kizárólag női közönség előtt, pedig ahogy több előadásban is elhangzott, ahhoz, hogy a valójában közös célhoz eljussanak a szervezetek, a programokat sikerrel lehessen működtetni, ahhoz a férfiak is ugyanúgy kellenek.

Harminc vagy negyven évvel ezelőtt a diákmunka alatt azt értettük, hogy míg az osztálytársak a strandon süttették magukat, addig az egy hónapos roboton résztvevő „boldog tanulóifjúság” öltözőket vagy gyárudvarokat takarított, vagy a szántóföldön kapált, címerezett. Mára a munkaerő-piaci helyzet átrendeződése miatt a diákmunka jellege és jelentősége teljesen megváltozott. A tinédzser munkavállalók szerepe alaposan felértékelődött; már nem a leglesajnáltabb, hanem a szakmai hozzáértést igénylő pozíciókban is ott vannak. Ráadásul, nemcsak a kánikulában.

Munkaerőhiány ide vagy oda, tudjuk, hogy a 45 év feletti álláskeresők ma sincsenek könnyű helyzetben Magyarországon. Pedig a józan ész alapvetően azt diktálná, hogy ez ne így legyen. Hiszen mint tudjuk, az 50 az új 30, és egy 45 éves embernek még legalább 20 évig aktívnak kell lennie a munkaerőpiacon, hiszen csak ez után mehet nyugdíjba. De a Restart-Up Magyarország most az okok mélyére igyekezett ásni, egy komoly, 1500 fős, súlyozott, az eddigi legnagyobb ilyen kutatásban megkérdezte a munkavállalói és a munkáltatói oldalt egyaránt. Legnagyobb félelmeikről, előfeltevéseikről és valódi tapasztalataikról. Vajon miért nem találnak egymásra, miközben dübörög a munkaerőhiány?

A külföldi, üzleti utazások megterhelőek lehetnek, fizikai és lelki téren egyaránt. Ha rendszeresen utazunk, érdemes végiggondolnunk, hogyan lehet ellensúlyozni annak egészségünkre gyakorolt hatását - erről ír a HR Doktor a HR Blogon.

Az elmúlt években - sok más ágazat mellett - a diákmunkát szervező iskolaszövetkezeteket sem kímélte a munkaerőhiány: 2010-hez képest mostanra eltűnt a felsőoktatásban tanuló diákok egyharmada. Csökkent a férőhelyek száma az egyetemeken, és egyre több magyar diák megy külföldre továbbtanulni. A vonatkozó törvények szerint, ha a magyar diák hazajön nyári szünetre, de nem Magyarországon jár iskolába/egyetemre, akkor nem foglalkoztatható iskolaszövetkezeti kedvezménnyel. A hazánkban tanuló külföldi diákok viszont igen…