Generációs nyomógombok - így tartsd meg a tehetségeket

A digitális transzformáció a képzés-fejlesztés területét sem kerülhette el, mégha a magyar piacon a digitalizáció egyelőre kisebb arányú is, mint a nyugati világban. Tény azonban, hogy jelenleg rengeteg cég kísérletezik online képzési formák bevezetésével mind soft, mind hard kompetenciák fejlesztése kapcsán. A tapasztalatok nem egyértelműen pozitívak, az eredmények, a hatékonyság messze elmarad a várakozásoktól. Az okok széles skálán mozognak. Erről a témáról kérdeztük Kálmán-Groh Alexandrát az Avis Budget Group BSC Kft. képzés-fejlesztési vezetőjét, aki az április 10-én tartandó “Vállalati képzés-fejlesztés a digitális korban” elnevezésű konferencián blended learning tapasztalatairól mesél majd a résztvevőknek.

A médiában már olvasni és hallani lehetett arról, hogy a jövőben a munkáltató által munkavégzés céljára biztosított számítástechnikai eszközök magáncélú használata a munkavállalók számára megtiltásra kerül a Munka törvénykönyve (Mt.) módosításával. Azonban a tervezett módosítás nem csak a számítástechnikai eszközök munkáltatói ellenőrzését érinti. Az Országgyűlés március közepén tárgyalja azt a törvényjavaslatot, mely többek között Mt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit módosítja vagy egészíti ki. Dr. Kapetz Mónika, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvéde foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

A mentor segíthet beilleszkedni egy munkahelyen, inspirálhat a munkában, segíthet megtalálni az önbizalmat, magabiztosságot a következő karrierlépés megtételéhez. A mentorral nagyon fontos személyes és bizalmi kapcsolat alakulhat ki, ami nem csak egy program erejéig, hanem akár hosszú éveken át is kitart. Így a mentorálás beépítése a szervezeti kultúrába komoly hozzáadott értéket jelent minden érintett számára. Idén nyolcadik alkalommal osztották ki a Mentor Oscar Díjat, a jó gyakorlatot folytató, példamutató programmal rendelkező szervezeteknek és egyéni mentoroknak egyaránt. A szervezeti díjazottak közül szólítottunk meg néhányat.

Napjaink szervezetei jellemzően folyamatosan a turbulens piaci környezet által generált új kihívásokkal küzdenek. Itt a siker egyik kulcsa a környezet változásainak érzékelése, és az időben arra adott megfelelő válasz kidolgozása. Ebben a folyamatban kulcs szerepe van a szervezeti tanulásnak, amihez ideális esetben a vállalati képzés-fejlesztés adja a hajtóerőt. Tapasztalataink szerint azonban a vállalati képzés-fejlesztés paradox módon sok esetben inkább egyfajta szent tehénként a változásnak ellenálló terület, ahol a transzformáció, a szemléletváltás csak lassan, nehézkesen indul meg. Az április 10-én megrendezésre kerülő “Vállalati képzés-fejlesztés a digitális korban” elnevezésű konferencia összes előadója a terület fejlesztésének egy-egy elemét járja majd körbe.

A 9 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoktól érkezett a legkevesebb baleseti bejelentés 2018-ban, ám ugyanezen munkáltatói kör felelős a legtöbb halálos munkabalesetért is (34 fő!). A munkabalesetek száma az előző néhány évhez képest enyhe növekedést mutat, és jelentősen több súlyos munkahelyi baleset történt, 2017-hez képest 7,9%-os az emelkedés. Ez derült ki abból a tájékoztatóból, amit a Pénzügyminisztérium adott ki a napokban a „Munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján” címmel. A 2018-as adatokról Gedeon András, az ALEMONA - közösség a munkavédelemért szóvivője beszélt lapunknak.

Kérdés a benzinkúton: rendben van, hogy az egyik kútkezelő 46 ezerrel többet keres, mint a másik? A Kúria döntése szerint nincs ez jól így. Bővebben fogalmazva a jogszabályokból nem vezethető le, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából. Az Érthető Munkajog írása a HR Blogon.