Az új munkatársak kritikus első 90 napja

Hogyan hat a kritika? Rosszul esik, de megfontoljuk? Képesek vagyunk elfogadni, elgondolkodunk, esetleg változtatunk? Vagy egyértelműen hárítjuk a felelősséget? Ezen töpreng a Vezetői Mesterműhely blog bejegyzése.

A fiatalok nem tűrik, hogy a kollégák lenézzék őket vagy a vezető tiszteletlen legyen velük, ahogy azt sem, ha úgy érzik a munkahely kihasználja őket. Inkább váltanak. Jelenleg a cégek 77%-ának nincs stratégiája a generációs együttműködés kezelésére és a generációváltásra, és csak minden második cég foglalkozik a szervezeti elöregedéssel. Többek között ez is kiderült egy friss generációs kutatásból, amelynek főbb megállapításai a recruiTECH 2025-ös toborzási konferenciáján hangzottak el. Valamint több cég HR vezetője is megosztotta az eseményen, hogy cégüknél milyen generációs kihívások és jó gyakorlatok működnek.

Az elmúlt hónapokban, amikor beültünk egy-egy céges nyelvórára, egyre gyakrabban hallottuk ezt a mondatot a résztvevőktől: "Most már a ChatGPT megírja helyettem, nem kell angolul tudnom annyira." Az AI azonban nem fog helyettünk élőben prezentálni vagy kapcsolatot építeni. Miért érdemes HR-esként figyelni az aktív nyelvtudásra a céges működésben?

A munkáltatóknak három lehetősége van. Az Alkotmánybíróság nemrégiben egy fontos döntést hozott a Munka Törvénykönyve kapcsán, a munkakörükre egészségügyileg alkalmatlanná váló munkavállalókat érintően, amely sok gyakorlati kérdést vethet fel a cégek HR vezetőinek és munkatársainak. A döntésről és annak következményeiről dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda munkajogi csoportjának vezetője ír a HR Portalon.

Mérnök leszel vagy kutató? Sajnos, ez a kérdés még mindig ritkán hangzik el a pályaválasztás előtt álló fiatal lányok körében. A Lányok Napja rendezvénysorozat alkalmából a magyarországi Bosch csoport idén tizenkettedik alkalommal látta vendégül a tudományok és a technológia iránt érdeklődő, szakmai útkeresés előtt álló fiatalokat, és engedett bepillantást a holnap közlekedését formáló legizgalmasabb fejlesztéseibe.

Magyarország könnyen a közepesen fejlett országok csapdájába reked, ha a nálunk megtermelt GDP továbbra sem teszi lehetővé azokat a fejlesztéseket, amelyekre az gazdaságunknak égető szüksége lenne. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük a mostaninál jóval több képzett mérnök szakembert kellene csatasorba állítani, akik révén nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekkel bővülhetne a hazai ipari kibocsátás. – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss állásfoglalásában.