Napjainkban nagyon sokan végeznek irodai munkát és az egész munkanapot a számítógép előtt ülve töltik. Miután sajnos az ülőmunka a 21. század rákfenéje, éppen ezért az irodai dolgozóknak sokkal inkább oda kell figyelniük, hogy milyen típusú, mennyiségű és minőségű táplálékot juttatnak a szervezetükbe és arra is, hogy mikor. Mindehhez hoztunk 5+1 tanácsot!

A jól ismert, időrendben visszafelé felsorolt munkahelyeket tárgyaló önéletrajz is a múlté lett.

Lehetek ma home office-ban? Kicsit másnapos vagyok. Vagy mondjam inkább, hogy jön a gázóraleolvasó? – avagy a home office legnagyobb szponzorai. Most légy okos, Főnök!

Diagramokat már régen is készíthettünk az Excellel, de tekintsük át most a 2016-os Excel nyújtotta újabb lehetőségeket.

Minél jobban beleásom magam a távmunka világában, annál jobban meg vagyok győződve arról, hogy egy remek eszköz, ami engedi, hogy éljünk a jelenlegi technika vívmányaival, illetve segíti összeegyeztetnünk a munkát és magánéletet. Azonban ugyan úgy, ahogy a balettozás sem való mindenkinek ezt sem biztos, hogy mindenki jól tudja használni. És igen a hiba nem az Ön gépezetében van, vagyis lehet valaki nagyon jó szakember attól még, hogy nem tud elvonultan, magányosan dolgozni. Lássuk sorban mi az az öt ok, ami miatt a távmunka nem való mindenkinek.

Bár látszólag egyértelmű, hogy kinek mennyi jár, a gyakorlatban mégis felmerülnek bizonyos kérdések a garantált bérminimum alkalmazása során.

A szakemberhiányról nem győzünk cikkezni, már a csapból is folyik, a jó megoldást sokan abban látják, hogy többet kell fizetni – ez egy fontos előrelépés, enélkül nem is lehet haladni, de csak ettől még nem lesz több szakember az országban. Mivel egy szakember „előállítása” kb. 2 évtized, ez most gyorsan nem fogja megoldani a bajunkat (de a hosszútávú stratégia részeként ezt is csinálni kell). És akkor most jön a lényeg, mit lehet csinálni gyorsan, hogy jobb legyen? Nem szabad pazarolni a meglévő szakértelmet!

Életünk harmadát munkával töltjük – szokták mondani, ha arra akarják felhívni a figyelmet, hogy milyen fontosak a munkával kapcsolatos körülmények. De nem csak az a lényeges, hogy milyen a munka és munkahely. Az is nagyon fontos, hogy mi történik, ha valaki hibákat követ el és mi lehet ezért a „büntetés”. Jogszerű-e a felmondás, ha előtte már megtörtént a figyelmeztetés?

Bizonyos élettapasztalat birtokában már minden könyvből önmagunkat olvassuk ki.

A mai és a jövő heti cikkben azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy mit tehet és mit nem tehet a munkáltató akkor, ha a munkavállaló a munkakörének ellátására egészségügyileg alkalmatlanná válik. Kezdjük ma azzal, hogy mit nem tehet.

Ergonomikus bútorok és természetes fény? - ezen jóval túlmutat a jövő irodáinak tervezése. Merthogy pont itt fejeztük be előző, a jövő irodáiról szóló cikkünket. Akkor azt mondtuk, hogy a jövő irodáit ma építjük. Közben sajnos abban sem vagyunk teljesen biztosak, hogy lesznek-e irodák tíz év múlva. Hogy lehet így bármit tervezni?

Kockázatos a távmunka? Pár hete írtam arról, hogy win-win szituáció. Manapság az egyik legfelkapottabb téma a rugalmasság tekintetében. A legfrissebb kutatások szerint az Y generációnak és a munkába visszatérőknek is ez a rugalmasság, a nem helyhez kötött munkavégzés a legfontosabb. Mégis milyen kockázata lehet? Számtalanszor megkapom Munkáltatóktól a kérdést, hogy ki ellenőrzi így a Munkavállalót? Mi történik, ha baleset éri távmunkavégzés közben? Mind a két kérdés jogosan merül fel, azonban megvan mind a kettőre a megoldás.