Challenging "FACTS" - Amikor a "TÉNYEK" kihívást támasztanak + Video a workshopról

Márciusban John Blakey-t hozta el Budapestre a CHN programsorozat, a téma pedig a „Kihívással teli (Challenging) Coaching” volt. Erre a coaching módszertanra John és társa Ian Day saját modellt dolgozott ki FACTS néven, amelyet megismert

Márciusban John Blakey-t hozta el Budapestre a CHN programsorozat, a téma pedig a „Kihívással teli (Challenging) Coaching” volt. Erre a coaching módszertanra John és társa Ian Day saját modellt dolgozott ki FACTS néven, amelyet megismertetett és meg is tanított a CHN workshop résztvevőinek.

John Blakey PCC fokozattal rendelkező coach, egy nagyon szimpatikus, mosolygós ember, aki őszintén osztotta meg velünk, hogy amikor először menedzserként találkozott a coachinggal, nem értette, hogyan lehet ezzel a módszertannal bármit is elérni. Aztán később annyira beleszeretett, hogy egy, Sir John Withmore által is elismert coaching modellt hozott lére, és könyvet is jelentetett meg a témában Challenging Coaching címmel. A könyvnek Ian Day a társszerzője.

Blakey a workshop elején elmondta, hogy fontos jó alapokra ráültetni a FACTS modellt tehát: hozzunk létre olyan szerződést az ügyféllel, ami bemutatja a challenging coaching lényegét és, amelyet elfogadása esetén mindketten tiszteletben tartunk; őrizzük meg végig a kíváncsiságunkat; és bízzunk abban, hogy mindketten a legjobb teljesítményt tudjuk kihozni magunkból challenging stílusban. Az is fontos, hogy tudjuk elengedni a jelenlegi helyzetet és a jövőbeni elvárásokat, és mondjuk ki azt, ami bennünk van, akkor is, ha az a ZOUD-ba, (Zone Of Uncomfortable Debate), a kényelmetlen beszélgetések zónájába juttat minket.Ű

A ZOUD már a coaching folyamat előszobájában fontos szerepet játszik, amikor coachként a támogatásunk mértékéről döntünk és a megfogalmazott kihívás nagyságáról az ügyféllel megegyezünk. Az imént említett két szemponttal vázoljunk fel egy 2 x 2-es mátrixot, és nézzük meg, hogyan juthatunk a kiemelkedő eredményességhez:

1. Választhatjuk azt, hogy nem feszegetjük a határokat, és nem teszünk a folyamatba sok támogató energiát – ettől nem igazán várhatunk eredményt. (alacsony fokú támogatás, alacsony szintű kihívás)
2. Tehetjük azt, hogy ücsörgünk a langyos vízben. Itt a lécet nem tesszük magasra, de nagy támogatást nyújtunk a coachee-nak egy közepes vagy kicsi cél elérésében, - ez a komfortzóna avagy a kényelmesek klubja. (magas fokú támogatás, alacsony szintű kihívás)
3. Nagy kihívásokat is felállíthatunk, de ha kevés figyelmet és támogatást adunk mellé, akkor leginkább a stressz faktort emeljük. (alacsony fokú támogatás, magas szintű kihívás)
4. A legjobb választás az, ha a támogatás és a kihívás vonatkozásában a legjobb szándékunk szerint növeljük mind a támogatásunk, mind a kihívás mértékét, - ez adja a kiemelkedő teljesítményt! - (magas fokú támogatás, magas szintű kihívás)

Ez utóbbi pedig magával hozza majd, hogy be kell lépnünk a ZOUD-ba beszélgetni. Ahogy az angol mondás röviden összefoglalja: No pain, no gain!

Maga a FACTS modell a visszajelzés (Feedback), a számonkérhetőség (Accountability), a kihívással teli célok (Courageous Goals), a folyamatban lévő feszültség (Tensions) és a rendszerszemlélet (System Thinking) elemeit tartalmazza. Nem számít az összetevők sorrendisége, ezek az elemek sokkal inkább a coaching folyamatnak olyan meghatározó fogódzói, amelyek a kiemelkedő eredményességet támogatják.

Számomra a modellben a rendszerszemlélet volt a legfontosabb hívó szó, amellyel kapcsolatosan azt az analógiát fogalmazta meg Blakey, hogy ahogy minden kicsi valahol része az egésznek, úgy részei egy szervezetnek azok a kollégák, akikkel coachként dolgozhatunk. Ennél fogva a coaching folyamatban láthatunk egy szervezeti mintát, ugyanakkor az egész szervezetre is hatást gyakorolunk, amikor egy valakiben változást indukálunk.

A „kihívó célok” kitűzése is elgondolkoztatott: ott kezdődik minden, hogy van egy erős vágy bennünk valamivel kapcsolatosan, tehát álmodunk valamiről; ezt az álmot megosztjuk valakivel, és utána kezdődhet el a munka a célmegvalósítás útján. Sokszor fogalmunk sincs arról, hogyan érhetünk célba, ugyanakkor engedélyt kell adnunk magunknak arra vonatkozólag, hogy megálmodhassunk magunknak a nagy célt, amelyhez érzelmileg is kötődünk. Minden egyes nap az agyunk, de a szívünk is velünk van! Így a legjobb, ami történhet, ha racionálisan és érzelmileg is fontos célt tudunk kijelölni.

Coachként ügyfeleimet leginkább a bátor célok megfogalmazásában tudom támogatni és teszem is ezt nap mint nap.

.  Pék Eszter diplomás tréner szervezetfejlesztő karrier coach www.pekeszter.hu .

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=Er2Izk4dQrs