Elfogadták az új Munka Törvénykönyvét. Ismerned kellene!

Az Országgyűlés elfogadta az új Munka Törvénykönyvét. Sokak életét befolyásolja. Sokan még nem is tudják (eddig sem tudták feltétlenül), hogy mi alapján fognak dolgozni/dolgoztatni. Az alábbiakban elolvasható a beterjesztett és e

Az Országgyűlés elfogadta az új Munka Törvénykönyvét.

Sokak életét befolyásolja. Sokan még nem is tudják (eddig sem tudták feltétlenül), hogy mi alapján fognak dolgozni/dolgoztatni.

Az alábbiakban elolvasható a beterjesztett és elfogadott törvényszöveg, kiemelve néhány újdonságot.

Néhány alapvető változás a jövőben:

• ágazatonként eltérő lesz a minimálbér,
• 250 órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja, ennek arányosítása szükséges a részmunkaidő, a határozott időtartamú, illetve az évközben kezdődött munkaviszonyok tekintetében,
• a munkaviszony létesítésének jogalapja kizárólag a munkaszerződés,
• a munkavégzés helyében (munkahely) történő megállapodást az új Mt. nem tekinti a munkavégzés létesítése mellőzhetetlen feltételének
• a felek a törvényes maximumhoz képest rövidebb próbaidőt kötnek ki, lehetőségük van a próbaidő – legfeljebb egy alkalommal, közös megegyezéssel történő – meghosszabbítására is,
• a munkavégzés minőségének új mércéjét határozza meg a törvény egy olyan általános – tehát a munkavégzésen túl is érvényesülő – magatartási szabállyal, amely a munkaviszony bizalmi jellegéből következik,
• a jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkáltató a "borravaló" vagy "hálapénz" elfogadását lehetővé tegye a munkavállalóknak. Az "ajándékok" elfogadásának tilalma alóli munkáltatói felmentés esetén viszont a munkavállaló munkabére nem csökkenthető arra tekintettel, hogy ezen felül – az említett módon – egyéb juttatásban részesül,
• az új Mt. bővíti az utasítás megtagadásának eddigi kötelezettségét oly módon, hogy a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetése is a munkavállaló utasítás teljesítésének megtagadásának jogkövetkezményét vonja maga után,
• rendkívüli felmondás jogintézményét felváltja az azonnali hatályú felmondás, mellyel mind a munkavállaló, mind a munkáltató élhet,
• a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei alapvetően változnak, így megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor.,
• az elmaradt munkabér helyett a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet, amely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét,
• a természetes személy munkáltató halála nem eredményezi a munkaviszony megszűnését, ugyanis örökösei a munkaviszonyba jogutódként belépnek és a munkaviszonyt az általános szabályok szerint szüntethetik meg,
• családok támogatását  kívánja a törvény elősegíteni azzal a rendelkezéssel, amely szerint felmondási védelem illeti meg a munkavállaló nőt az emberi reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapig,
• az új törvény mellőzi azt a rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,
• a felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha az anya szülési vagy gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot,
• a törvény a jövőben mentesíti a munkáltatót a határozott időtartamra létesített, de a rendeltetését vesztett munkaviszony további fenntartásától. Ebben az esetben mellőzni kell azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkáltatónak egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb a hátralévő időre jutó átlagkeresetet meg kell fizetnie,
• a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt. Az ún. elmaradt jövedelem címén  igényelt kártérítés összege legfeljebb a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összege lehet, de ezen túlmenően jogosult a végkielégítésre, ha a munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, vagy azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt,
• jogellenes felmondás esetén a kártérítés megfizetésén túlmenően a munkáltató taxatíve felsorolt esetekben köteles csak a munkavállalót újra foglalkoztatni,
• az új törvény meghatározza a főszabályként érvényesülő általános munkarend (hétfőtől-péntekig) fogalmát, s ez képezi a munkaidő-beosztással kapcsolatos számítási szabály alapját,
• új fogalom az egyenlőtlen munkaidő-beosztás
• munkavégzés tilalma kiterjesztésre kerül a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása melletti munkavégzésre is,
• a gyermek után járó pótszabadságra mindkét szülő jogosult lesz,
• a munkavállalók számára csak  a beosztás szerinti munkanapra kell szabadságot kiadni, ez irányadó a betegszabadság tekintetében is,
• az apa már a szülési szabadság ideje alatt igénybe veheti a gyermek gondozását szolgáló fizetés nélküli szabadságot, illetve fizetés nélküli szabadságra a szülési szabadság lejártát követően mindkét szülő, akár egyidejűleg is jogosult lesz,
• kizárólagos teljesítménybér csak a munkaszerződés ilyen kikötése esetén lehetséges; az ilyen díjazás mellett a törvény – feltétel nélkül – előírja a garantált bér megállapítási kötelezettséget is, meghatározva ennek minimális mértékét,
• teljesítménybérnek csak az a díjazás minősülhet, amely a munkavállaló számára meghatározott és általa teljesíthető teljesítménykövetelményen alapul; ezzel kizárásra kerülnek ebből a körből azok a díjazások, amelyek a munkavállalók nagyobb csoportjának, illetve a munkáltató teljesítményéhez kötődnek (pl. a munkáltató eredményességéhez kötődő vezetői prémiumok);
• megszűnik az átlagkereset és a távolléti díj kettőssége,
• a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni,
• új jogintézmény a munkavállalói  biztosíték, az a munkavállaló kötelezhető (szerződés alapján) biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott, pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ilyen munkavállaló (közvetlen) ellenőrzésére jogosult,
• bekerült a törvénybe a behívás alapján történő munkavégés, mely esetben a munkaidő felső határa napi 6 óra,
• a jogszabály rendelkezik a munkakör megosztásról, melynél egy munkaszerződés megkötésére kerül sor,
• a távmunka pontos fogalmat kapott, s a távmunkának már a munkaszerződésből is ki kell derülnie; főszabályként a munkáltató utasítási joga kizárólag az ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
• új elem a köztulajdonban álló munkáltató,
• pontosításra került a vezető állású munkavállalók fogalma, az eddigiekkel ellentétben a felek megállapodásához köti a törvény a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok kiterjesztését,
• vezető esetében egy évről három évre nő a súlyos szerződésszegésre alapított azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására nyitva álló objektív határidő,
• a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok egyszerűsödtek,
• az új törvény a tanulmányi szerződés megszüntetésnek lehetőségét egyértelműen szabályozza,

A teljes - az Országgyűlés elé beterjesztett  - törvényszöveg e linken található.

A végleges szöveg a Magyar Közlönyben fog megjelenni.

DARA Péter http://devise.hu/dara-peter http://hu.linkedin.com/in/darapeter