A vezetők több mint egytizedét a kudarcok elkerülésének vágya, illetve saját posztjának megőrzése, s a céges túlélés hajtotta. Egyharmaduk konkrét félelmeket fogalmazott meg a létszámleépítés végrehajtásával kapcsolatban, miközben 70%-uk leginkább a gazdasági stabilitás hiánya miatti tervezhetetlenség miatt aggódott.

A recesszió hatására a szervezetekben jelentősen megerősödtek a centralizációs törekvések. A vezetői döntéshozatalt leginkább a szervezetek pénzügyi helyzete és a tulajdonosi elvárások, valamint a gazdasági és jogi változások befolyásolták leginkább.

Többek között ezeket mértem a 2010 végi - közel félezer vezetőre kiterjedő - országos kutatásomban, melyet a DEVISE Hungary keretében az RSM DTM partnerségével készítettem.

A döntéshozók kétharmada akkor valós veszélynek tartotta, hogy az állami megrendelések továbbra is csak bizonyos bennfentes körökhöz kerülnek, a közbeszerzéseknél a korrumpáló nyer, s a korrupció továbbra is meghatározó lesz a politikában, amely kihat az üzleti életre is.

Bár az alapvetően számos külső és belső konfliktussal szembenézni kénytelen vezetők kétharmada konfliktusvállalónak jellemezte önmagát, többségük inkább együttműködő, mintsem versengő beállítottságú volt.

Vajon mi változott az elmúlt négy évben? Csökkentek-e a vezetők problémái, s hogyan oldják meg azokat? Milyen módon hoznak döntéseket, hogyan alapozzák meg azokat? Elégedettebbek-e a helyzetükkel, tudják-e érvényesíteni érdekeiket, sikeresek-e és boldogok-e? Jó vezetőnek tartják-e magukat?

Ezeket is vizsgálom többek között a "Hogyan dönt a döntéshozó 2014-ben?" című országos kutatásomban. Ha első kézből szeretnéd megtudni az eredményeket és a részleteket, töltsd ki te is az online felmérés kérdőívét! A résztvevők térítésmentesen hozzájuthatnak az összefoglaló elemzéshez!

DARA Péter