Boci, boci tarka...

Mindenki tudja a híres gyerekdal folytatását:... Se füle, se farka. Ez jutott eszembe tegnap, amikor megnéztem egy marketinges konferencia anyagait. 10 esetből 9-szer hiányzott a kisboci füle és farka. Nem volt bevezetés és nem volt z

Mindenki tudja a híres gyerekdal folytatását:... Se füle, se farka.

Ez jutott eszembe tegnap, amikor megnéztem egy marketinges konferencia anyagait. 10 esetből 9-szer hiányzott a kisboci füle és farka. Nem volt bevezetés és nem volt zárás, szóval csak úgy elkezdték az előadók és valahol befejezték. A legtöbb előadás egy hatalmas amőbává vált és sok fontos eszközt veszítettek el az előadók ahhoz, hogy az üzeneteiket valóban célba juttassák. Ez sosem a gépies része az előadásoknak, hanem sokszor komoly agymunkát takar. Nézzük meg tehát röviden melyek a kezdés és a zárás elhagyhatatlan elemei, mi a cél, miért fontos erre figyelnünk.

A bevezetés:

• Figyelem megragadása: fontos, hogy előadóként már az elején megragadjuk a figyelmet. Az első 2-3 percben minden előadó megkapja a hallgatóktól a lehetőséget tekintet nélkül az öltözékére, kinézetére, bőrszínére. Ha ezzel nem tudunk élni, akkor később sokkal több energia lesz a figyelem fenntartása is. Ebben a cikkben nem térek ki a hatásos kezdés módszereire (történet, vicc, kérdés, kép, videó stb.), de a fontosságát szeretném még egyszer kihangsúlyozni.
• Jóindulat felkeltése (captatio benevolantieae): az ókori retorika szerint a bevezetés egyik kötelező eleme. Én csak úgy fogalmazom meg, hogy a jó eladó figyel arra, hogy szimpátiát ébresszen a hallgatóságban. Ez tágra nyitja a hallgatóságot, befogadóbbak lesznek, könnyebben átmennek az üzenetek. Gondolkodjunk ez ezen az előadás előtt. Ennek talán modern megfogalmazása a pozicionálás, ami a saját bemutatásunkat jelenti. Ezen nagyon sok múlhat, hiszen itt teremtjük meg az "ethos"-unkat. (érdemes megnézni erről egy korábbi cikksorozatunkat)
• Tartalom bemutatása (vázlat): Megdöbbentő számomra, hogy ez marad el leggyakrabban. Úgy kezdünk bele egy előadásba, hogy nem tisztázzuk az elején miről fogunk beszélni. Persze ilyenkor gyorsan jöhet hideg zuhanyként az első kérdés: Arról majd lesz szó, hogy......?. Az én sarkos véleményem szerint minden prezentáció kötelező eleme a vázlat, sőt a hosszabb anyagok esetében érdemes többször visszatérni rám képben tartva a hallgatóságot.
• Technikai információk: Mikor lehet kérdezni? Meddig fog tartani? Lesz szünet?  Kell jegyzetelni, vagy el lesz küldve az anyag?  - megannyi kérdés, amit érdemes lehet tisztázni egy előadás elején, növelve ezáltal a hallgatók komfort fokozatát is.

Tárgyalás: Ezzel a résszel most nem foglalkozunk sokat, de ha már bocis példát használtam, talán annyi tanulság, hogy ne legyen túl TARKA, inkább logikusan felépített és tervezett (logos)

Zárás:

• Összefoglalás: Az egyik legfontosabb és szintén gyakran elmaradó része az előadásoknak. Jó lehetőség arra, hogy még egyszer ráerősítsünk arra, amit mondani akartunk. Ahogyan vázlatnak kell lenni a prezentáció elején úgy az összefoglalás sem maradhat el. Ezek az utolsó ütések azokon a szögeken, melyeket a vázlatnál elkezdtünk beütni, majd a tárgyalásban elmélyítettünk.
• Üzenetek erősítése: A zárás egyik célja. A hatásos kezdés módszer gyakorlatilag zárásként is használhatók. Ha még a végére is maradt muníciónk, akkor tudunk igazán hatni. Előadóként volt egy konkrét célunk. Előfordulhat, hogy a hallgató nem azt veszi le, amit Mi mondani akartunk és ilyenkor rossz üzenetet visz magával. Ezt elkerülendő érdemes megerősíteni az üzeneteinket.
• Hosszú távú hatások: A legfontosabb, hogy a prezentációból vigyen magával valamit a hallgató. Ha igazán hosszú távú hatást akarunk elérni, akkor az érzelmekre próbáljunk hatni. Ebben sokszor segíthet nekünk egy jó történet, ami a későbbiekben is tovább dolgozik majd a hallgatókban.

Ha csak egyetlen mondatom van a tanulságokról akkor az a következő: Tudatosan figyeljünk arra, hogy az előadásunknak legyen jól elkülöníthető és kidolgozott eleje és vége.

Dr. Z