Metafora: a memória mágikus mágnese

Mindenki szeretne emlékezetes maradni egy-egy előadásban, de csak keveseknek adatik ez meg. Pedig nincsenek titkok, csak fel nem használt metaforák. A legismertebb szónokok közös jellemzője, hogy 2-3-szoros mennyiséget használnak ebből a

Mindenki szeretne emlékezetes maradni egy-egy előadásban, de csak keveseknek adatik ez meg. Pedig nincsenek titkok, csak fel nem használt metaforák. A legismertebb szónokok közös jellemzője, hogy 2-3-szoros mennyiséget használnak ebből a zseniális képi eszközből.

Miért annyira hatásos?

• A metafora olyan formabontó gondolatrendszerek megalkotásához vezethet, amikkel játszi könnyedséggel adhatsz át akár extra bonyolult összefüggéseket
• Ahelyett, hogy elvárnád a hallgatóságodtól, hogy hirtelen kvantumfizikus legyen belőlük, képszerűen írhatsz le egy összefüggést 
• Segíthetsz átlátni és értelmezni egy komplex koncepciót, mert egy ismertebb dologgal hozod párhuzamba.
• Jóval hatásosabban kommunikálhatsz, mint a szó szerinti, száraz és tényszerű szóhasználattal.
• Mindeközben emlékezetesebb lehetsz: képszerűen felidézhető lehet egy-egy állításod; mindez pedig a memóriába éghet.
• Még a legnagyobb reklámzajban is agressziótól mentesen tudsz emlékezetes lenni.

 

Mi is az a metafora?

Egy üzenet vagy gondolat szenzoros, azaz metaforikus kifejezései a mélyebb és pontosabb kommunikációt teszik lehetővé. Márpedig te sem szeretnél elbeszélni a hallgatóságod mellett. Mert akinek volt már szerencséje közvetlen közelről embereket szemlélni egy előadói színpadon; annak bizonyára feltűnt, hogy az a bizonyos képekről minösszesen összefüggő masszának tűnő néptömeg valójában közelebbi kontaktusból összetett és bonyolult személyiségekből álló személyek csoportja.

Ahhoz, hogy a mondandódat eljuttasd azokhoz az emberekhez, akiknek szól; minden hatásos eszközt meg kell ragadnod.

A metafora azonban nem egyenlő a hasonlattal, ami X=Y-nal képletre húzható fel. „Míg a hasonlat utal valamire, a metafora azzá teszi.”

Pelenkázni olyan, mint hálós szatyorba gyömöszölni egy polipot.  A hasonlattal ellentétben a metafora szerint viszont a pelenkázás egy polip hálós szatyorba gyömöszölése.

Te vagy a színpad Jim Carrey-je. A tréning egy űrutazás, mert gyorsabban jutsz el messzebbre. A metafora nem csupán képszerű leírás, de fogalompárosításának köszönhetően a legjobb színpadi súgód lehet a színpad alatt, mert olyan üzeneteket is átadhatsz vele, amikre egyszerűen nincsenek szavak. A metafora kitölti az űrt.

Azt a kommunikációs űrt, amit egy maratoni magyarázattal és körülírással sem érnél el. Mindezt pedig olyan elegánsan, mint aki ebben a pillanatban nyerte el a 20 fős üzleti társaság bizalmát.

 

A metafora használata a részedről egy gesztus: mert a hallgatóság nem hülye, csak laikus

Ezért ne zúdíts egy rakás információt csupán a hallgatóságra. Neked nem csupán a logikára kell hatnod: az érzelmeket akarod aktiválni.

Metaforák sokaságát használjuk többnyire öntudatlanul a hétköznapokban is – ugyanis mélyen beágyazódtak a tudatunkba

 

A világ jelenségeinek megismerésében minimum egy Dr. Watson szerepét töltik be a metaforák.

Erre bizonyíték az a kutatás is, ami Lakoff és Johnson Metaphors We Live By (Hétköznapi metaforáink) című könyve alapján indult hódító útjára a 80-as években.

„A metafora fogalmakat társít egymáshoz, s egyik segítségével érti meg a másikat.”

Társítási pont mindkettőnél maga a kép. A kép, amely része a tudattalan tartalomnak és a beszédnek is.

A kognitív nyelvészet éppen ezért a nyelvet vizsgálja, amelyhez a kép tulajdonképp egy eszköz a metaforikus jelentés struktúrájának megismeréséhez. A metafora a jelentésalkotás kulcsfontosságú eleme: ez az emberi gondolkodás egyik legfőbb és leginkább jellemző mechanizmusa.

A Lakoff féle megközelítés a hagyományos retorikai metaforafelfogáshoz képest sokkal átfogóbb megközelítési rendszert dolgozott ki.

 

5 pontban Lakoff szerint a metafora nem más, mint:

1. A metafora elsősorban a fogalmak és nem a szavak jellemző tulajdonsága.
2. A metafora funkciója az, hogy elősegítse bizonyos fogalmak megértését, és nem csupán művészi vagy retorikai célokat szolgál.
3.  A metafora gyakran nem hasonlóságon alapul.
4. A metaforákat hétköznapi emberek is erőfeszítések nélkül képesek használni.
5. A metafora nem egy fölösleges, bár kellemes nyelvi díszítőeszköz; hanem az emberi gondolkodásnak és a megértésnek elengedhetetlen kelléke.

Érdekel még a metafora Lakoff féle megközelítésben? Ebben a disszertációban olvashatsz róla bővebben.

Miért fontos mindez?

A kognitív nyelvészet a hétköznapi beszédben előforduló metaforikus kifejezéseket vizsgálja. Tehát olyan kifejezéseket, mint a kávétól gyorsabban kezdett kattogni az agyam szintén a metaforák közé sorolja.

 

„A metaforát a hétköznapi emberek is könnyedén tudják használni. Nem szükséges ehhez költőnek lenned, vagy beülnöd ismét a magyar tanárod órájára.”

 

Mind pszichológiai, mind nyelvészeti szempontból kulcsmozzanat ez, amikor a tudattalan tartalom tudatosulni kezd. Ilyenkor lélektani folyamatok alakulnak át képekké.

Tulajdonképpen a fogalmi metaforák továbbítják a tudattalanból érkező tartalmakat a nyelvbe, ahol létrejönnek a figuratív kifejezések.

Ennek az emberi gondolkodásban rendkívül fontos szerepe van, hiszen fő motivációja a belső tartalmak kifejezése.

Helyettesítés és hasonlóság. Bármely előadásod egyik legemlékezetesebb mozzanatai lehetnek.

Zárás: 

• Első lépésben csak figyeld meg mások milyen metaforákat használnak!
• Aztán figyeld te mikor használsz! 
• Kezdj el tudatosan készülni helyzetekre előre elkészített szóképekkel! 

DrPrezi