Az LXD és ID közötti különbségek

Talán sokan találkoztak már az LXD és az ID kifejezésekkel, ám jelentésükkel, illetve különbségeivel kevesebben vannak tisztában.

Az LXD (Learning experience design) élmény alapú oktatástervezést jelent, míg az ID (Instructional design), az oktatás szisztematikus fejlesztését, tervezését foglalja magában.

E két kifejezés különböző szakterületnek tekinthető, ám mégis vannak olyan érvek, melyek azt próbálják igazolni, hogy az LXD egyszerűen csak az ID egyik új formája. De mi az igazság? Cikkünkből kiderül!

Kezdjük hát mindkét terület definiálásával:

Az oktatás szisztematikus fejlesztése (ID), olyan oktatási tapasztalatokat hoz létre, melyek hatékonyabbá, eredményesebbé és vonzóbbá teszik az ismeretek és készségek elsajátítását.

Az élmény alapú oktatástervezés (LXD), a tapasztalati tanulás létrehozásának egyik folyamata, mely lehetővé teszi a tanuló számára, hogy a kívánt tanulási eredményét emberközpontú és célorientált módszerekkel érje el.

Nézzünk most meg egy konkrét példát! Világos, hogy különbség van az oktatási tapasztalat és a tanulási tapasztalat között, hiszen, ha a hangsúlyt ráhelyezzük az oktatásra és oktatóra egészen más jelentést kapunk, mintha mindezt a tanulásra és tanulóra tennénk. Az oktatásban még mindig gyakori, hogy az oktatót helyezzük az élmény középpontjába. Az LX tervezői azonban mindig a tanulót helyezik a középpontban, melynek eredményeképp egy másfajta kialakítás jön létre, hiszen a tanuló igényei lesznek a döntő szempontok.

És most következzen egy kis történelmi áttekintés!

Az oktatásfejlesztés története a 20. század közepéig, a katonaságba nyúlik vissza, ahol az oktatás létfontosságú elemnek számított. Az alapötlet az volt, hogy az oktatást a lehető leghatékonyabbá tegyék, amit főként a viselkedés és kognitív pszichológia alkalmazásával terveztek elérni. Idővel ez fejlődött, és az oktatási rendszer részévé vált. Jellemzője, hogy az oktatókat rendszereken és szabályokon alapuló módszerekkel tanítják meg ebben a formában dolgozni. Az ő szakértelmük, hogy kiválasszák a megfelelő technikai rendszereket a tartalom átadás módjához.

Az élmény alapú oktatástervezés csupán alig több, mint egy évtizede létezik. Gyökere olyan tervezési tudományágakban van, mint például az interakciótervezés, a felhasználói élmény megtervezése, a játéktervezés és a grafikai tervezés. A tervező feladata, hogy ezeket a készségeket, eszközöket és módszereket ötvözze a tanulás elméleti és gyakorlati szakértelmével. Az LX tervezők számára a kreativitás kulcsfontosságú, amit arra használnak, hogy különféle tanulási tapasztalatokat fedezzenek fel majd tervezzenek meg. Ez a szabadság egyrészről a kreativitás és a különféle művészeti ágak alkalmazásának köszönhető, másrészről viszont annak, hogy mindez kívül esik a hagyományos oktatási területektől.

Az ID törekszik rá, hogy az LXD javítsa egyes szolgáltatásait, ami nagyszerű, hiszen az LXD alkalmazása bárki számára jobb tanulási élmény meglétét biztosíthatja. Azt viszont láthatjuk, hogy nincs értelme azzal érvelni, hogy az LXD az ID egyik új megnevezése, hiszen a két terület lényeges különbségekkel bír, és más-más tényezőket szolgálnak a tanulás területein.

Forrás: https://lxd.org/news/learning-experience-design-is-not-a-new-name-for-instructional-design/