Jéghegymodell az e-learningben

A szervezeti kultúrát gyakran szokták jéghegyhez hasonlítani.

A szervezeti kultúrát gyakran szokták jéghegyhez hasonlítani. A jéghegynek vannak látható és felszín alatt meghúzódó elemei. Hajlamosak vagyunk arra, hogy csak a szemmel látható elemeket vegyük figyelembe és az alapján vonjunk le következtetéseket, vagy alakítsunk ki döntéseket, miközben a felszín alatt lévő, nem látható elemek képzik a szervezeti kultúra alapjait, melyek figyelembevétele lényeges szempont kell, hogy legyen.

Bár a jéghegy modellt alapvetően a szervezeti kultúra leírására szokás használni, mégis jól átültethető az e-learning világába is.

A jéghegy modell az e-learningben arra mutat rá, hogy egy ilyen rendszerben sokkal több tényező van jelen, mint elsőre gondolnánk. A jéghegy hasonlat olyan vizuális szemléltető eszközként működik az e-learning támogatásához szükséges összetevők szempontjából, mely által számos olyan kérdés felmerül, amivel érdemes foglalkozni.

A modell szerint a jéghegy vízből kikandikáló csúcsa jelképezi a látható elemeket, a víz alatti hatalmas rész pedig a nem látható, de sokkal több elemet. Ez az e-learning vonatkozásában sincs másképp.

Látható elemek: Funkcionalitás; Technológia; Stílus; Infrastruktúra.

Sikerhez szükséges, nem látható elemek: Integráció, Erőforrások, Tanmenet, Szerkesztési folyamat, Célközönség, Tanítási és tanulási folyamat, Szervezeti folyamat, Tartalom, Tanítási stílus, Marketing és bevezetési folyamatok, Működési és felhasználási folyamat, Oktatás ellenőrzése, Változásmenedzsment, Szervezeti modell, Kereslet-Kínálat.

A nem látható elemek a jéghegy főbb alkotóelemeit adják és ismertetik azokat a lényeges szempontokat, amiket figyelembe kell venni a tananyag kialakításakor. Ezt három összetevő figyelembevételével kell megtenni: oktatás, informatikai rendszer és vátozásmenedzsment.

A vízszint felett lévő elemekből felmerülő kérdések:

• A rendszer funkcionalitása: Mi az, amit tenni tudunk.
• Technológia: SSO, virtuális osztályterem, sandbox tesztelése, GDPR összetevők, e-learning szervezői eszközök.
• Megjelenés: Legyen érzékletes, például a vállalati márkakép.
• Infrastruktúra: Helyszíni tárhely, felhő tárolás, tartalomszerverek földrajzi helyzetei.

A vízszint alatti elemek sokkal bonyolultabbak. Itt működnek a pedagógiai és technológiai elemeket a szakmai készségek fejlesztéséhez.

Körvonalazva néhány, ennél a szakasznál felmerülő kérdést:

• Tanterv: Kiválasztott tanulmányi terület integrált képzése.
• Tartalom: A tanuló megfelelő bizonyítékokon alapuló tartalma, például a relevancia és hatékonyság – nem túl bonyolult, de nem is túl könnyű – elengedhetetlen a sikerhez.
• Tanítási stílus: A tanulás és a környezet fejlesztése. Az oktatás és tanulás fejlesztése digitális média megtervezése és megvalósítása révén.
• Elemzés és értékelés: A reflekciós elemzés a folyamatos fejlődés eleme (például a tesztelés).
• Változásmenedzsment: A korszerű technológia bevezetése nem elegendő a hatékony szervezeti változáshoz. A kudarcba merülő változás kockázatának csökkentése érdekében, a puha elemeket figyelembe kell venni.

Forrás:

https://elearningindustry.com/top-considerations-when-selecting-ideal-lms