Tervezés a munkamemória szolgálatában (I. rész)

Hogyan támogatja a tanulást a megfelelő design?  (Patti Shank, PhD írása) Fejlesztőként fontos, hogy tudd: a képzés vizuális része legalább olyan fontos, mint a szöveges tartalom, hiszen azt erősíti, sőt, a képek előhívják

Hogyan támogatja a tanulást a megfelelő design? 

(Patti Shank, PhD írása)

Fejlesztőként fontos, hogy tudd: a képzés vizuális része legalább olyan fontos, mint a szöveges tartalom, hiszen azt erősíti, sőt, a képek előhívják az információkat. Amikor egy projekten dolgozunk, rendkívül hasznos, hogy megértsük annak igazi igényeit és korlátait. Például autóvásárláskor a pénzügyeink és valódi szükségleteink pontos ismerete segít minket abban, hogy a legjobb döntést tudjuk meghozni. Gyakran nem lehetséges viszont, hogy minden a rendelkezésünkre álljon, hogy tudjuk, mi ügyfelünk számára a legértékesebb (pl. a folyamatos frissítésektől való megszabadulás, vagy a gazdaságosabb üzemeltetés), vagy mire van a hallgatóságnak leginkább szüksége (pl. az alapvető feladatok gyors összefoglalása). A továbbiakban arról lesz szó, hogyan állíthatjuk a designt a munkamemória szolgálatába, és még hatékonyabb tanulási élményt kínálhassunk a diákjainknak.

Hatékony tanulás biztosítása: tervezés a munkamemóriáért

Az egyik legnagyobb akadály, hogy az e-learning tervezők és fejlesztők nem veszik figyelembe az emberi memória működését. A memória nagymértékben hat a tanulhatóságra (hogy amit tervezünk, mennyire jól tanulható), így nagyon fontos megérteni, hogyan használjuk a tervezést a memória segítésének érdekében.

Dr. Sweller, oktatáspszichológus azt kutatta, hogyan befolyásolják az instrukciók a memóriánkat, ezt a koncepciót humán kognitív architektúraként írja le (hogyan építjük be, dolgozzuk fel, és használjuk a tudást). Ennek egyszerűsített változata a következőképp néz ki:

Rövidtávú memória (RTM)	Munkamemória (MM)	Hosszú távú memória (HTM) és sémák
A RTM nagyon korlátozott kapacitású. A rövid távú információtárolásért felelős.	A MM-t sokszor a RTM szinonim fogalmaként használják, de amíg a RTM csak tárolja az információt, a MM aktívan fel is dolgozza azt.	A HTM felel az emlékezettárolásért. Úgy véljük, hogy végtelen kapacitással és tárhellyel működik.
	Olyan feladatokat tervezni, amelyek jól kihasználják a MM-t, alapvető szempont, mivel annál nehezebb tanulni, minél kevésbé kihasznált a MM.	Az információ HTM-be való kerülése és használatra való készsége egy másik kritikus pont, amit a tervezésnél figyelembe kell venni.
		Ismereteink szerint a HTM-ban lévő információ sémákban, rendszerezett egységekben tárolódik. A sémák az információk tárolását és elérését könnyítik meg. Az instruálás egyik fontos célja, hogy a kisebb tudással rendelkezők is megfelelő sémákat tudjanak alkotni.

Látható, hogy az információnak a memóriába történő áramlása ott kezdődik, hogy érzékelünk valamit, és ez bekerül a RTM-ba néhány másodpercre. Ha a MM nem dolgozza fel, akkor nem halad tovább. Hogyan dolgozza fel a MM? Úgy, hogy figyelmet fordítunk rá, és eldöntjük, mihez kezdünk vele. A legtöbb, minket körülvevő dologra nagyon kevés figyelmet fordítunk, ezért nem emlékezünk rájuk. A MM-nak fel kell dolgoznia, különben nem tud továbbhaladni a HTM-ba. A HTM-ban tároljuk az információkat, és innen szerezzük vissza azokat, amikor emlékeznünk kell rájuk.

Amikor valamit elfelejtünk, az információ vagy megfakult (mert nem hívtuk elő elég gyakran), vagy felülírta egy hasonló, újabb emlék.

Tervezés a humán kognitív architektúra jegyében

Mindent, amit megtanulunk, a munkamemória dolgozza fel. A MM csak néhány dolgot tud egyszerre kezelni, és lassú is. Ennek megvan az oka, amit Sweller meg is magyaráz, de a lényeg, hogy nem tudunk gyorsan megtanulni olyan dolgokat, amelyek újak számunkra. Talán már hallhattad az „5 +/- 2” szabályt. A korábbi kutatások szerint ennyi féle új információt tud a MM egyszerre kezelni. Az új kutatások szerint ez kevesebb lehet.

Hallottam már oktatókat büszkélkedni, hogy „a tréningünk olyan, mintha tűzcsapból innál” (annyira intenzív). Itt a lényeg: ha tűzcsapból kellene innod, szomjan halnál, és még az arcod is leszakadna.

Hasonlóképpen, a diákok semmit nem fognak tanulni, hanem csak fájdalmaik lesznek, ha tonnányi új tartalmat zúdítunk rájuk rövid idő alatt. Az emberi kognitív képességek, vagyis a memória keretein belül kell dolgoznunk, különben nem segítünk senkinek a tanulásban.

A folytatásban konkrét példákat, tippeket, tanácsokat adunk a memóriát is figyelembe vevő, hatékony tananyagtervezésre.

Forrás: https://elearningindustry.com/design-help-working-memory

 

Amennyiben kérdésed van hozzánk, vedd fel velünk a kapcsolatot!