Etikus hálózatkutatás - mire figyeljünk?

- Baksa Máté vendégírása - A szervezeti hálózatelemzés méltán egyre népszerűbb. Diagnosztikai eszközként hatékony támogatást nyújt többek között a változásvezetés, a tudásmenedzsment, a csapatfejlesztés és a tehetségme

- Baksa Máté vendégírása -

A szervezeti hálózatelemzés méltán egyre népszerűbb. Diagnosztikai eszközként hatékony támogatást nyújt többek között a változásvezetés, a tudásmenedzsment, a csapatfejlesztés és a tehetségmenedzsment területén. Ráadásul, akik résztvevőként egyszer megértik a koncepció lényegét, nem tudnak majd ugyanúgy gondolkodni a szervezeti működésről, mint korábban. A hálózatkutatók ugyanakkor érzékeny adatokkal dolgoznak – ezért különösen fontos, hogy a tanácsadók mellett a megbízó HR vezetők is megismerjék a módszer etikai szempontjait. A szervezeti hálózatelemzés olyan informális kapcsolatok megismerésére teremt lehetőséget, amelyek máskülönben láthatatlanok maradnának a vállalati vezetők számára. Az eközben felvett adatok éppen ezért, illetve személyes jellegük miatt különösen értékesek és szenzitívek. A szervezetben meglévő bizalom megtartása és a hálózatelemzés eredményessége szempontjából is fontos, hogy etikai megfontolásokat is érvényesítsünk az adatok felvétele, kezelése és megosztása, valamint a felhasználásuk célkijelölése során. Mindezért a felelős vezetők számára különösen fontos, hogy az etikai szempontokat szem előtt tartó tanácsadók segítségét válasszák.

1. A pszichológiai szerződés tiszteletben tartása

Mivel a szervezeti hálózatelemzés alapvetően a formális struktúra által nem kontrollált kapcsolatokat vizsgálja, érdemes megfontolni, hogy ezekből a viszonyokból mennyit szükséges és mennyit szabad megismerni. A szervezeti és a privát élet közötti határvonal kevéssé tiszta és igen keskeny. Ritka az olyan vezető, aki ne szeretné a lehető legtöbbet megtudni munkatársi környezetéről, mégis érdemes feltenni a kérdést: a vizsgálni kívánt kapcsolatok közvetlenül is összefüggenek-e a szervezetbeli teljesítménnyel. A hálózatelemzés céljának kijelölésekor fontos tiszteletben tartani a munkáltató és munkavállaló közötti pszichológiai szerződést, vagyis az informális kapcsolatukra vonatkozó kimondott és kimondatlan megállapodások összességét.

2. Az önkéntes részvétel szabadságának meghagyása

Bár a hálózatkutatás szempontjából szükséges, hogy a vizsgált szervezet vagy szervezeti egység minél több tagja (min. 80-85%) választ adjon a feltett kérdésekre, fontos hogy ez ne utasításra, hanem önkéntes alapon, pozitív érdeklődéstől vezérelve történjen. Ehhez természetesen kritikus a szervezeti vezetők példamutató támogatása, ugyanakkor a válaszok érvényességének biztosítása érdekében érdemes elkerülni a vezetői nyomásgyakorlást. Mivel a válaszadás során a munkatársak alapvetően nem csupán magukról, hanem kollégáikhoz fűződő kapcsolataikról közölnek adatokat, a kérdés típusától függően akkor is képet kaphatunk valakiről, ha ő maga nem is válaszolt. Az ehhez hasonló helyzetek elkerülése és etikus kezelése a tanácsadók feladata.

 

3. A szükséges előzetes tájékoztatás biztosítása

A szervezeti hálózatelemzésben résztvevő munkatársakat minden esetben tájékoztatni kell arról, hogy mi a vizsgálat célja és menete, hogy az általuk közölt adatokhoz ki és hogyan férhet hozzá, és hogy mindez milyen következményekkel szolgálhat rájuk nézve. A tájékoztatás elősegíti a bizalmi légkör kialakítását egy relatíve kevéssé ismert módszerrel szemben, és megkönnyíti a „szervezeti tükörben” látottak későbbi értelmezését, feldolgozását. Egy tájékoztató levélnél még többet jelenthetnek a hálózatelemzést előkészítő személyes beszélgetések, és a menetközben felmerülő kérdések megválaszolását segítő külső vagy belső kapcsolattartó személyek kijelölése.

4. A hozzáférési jogosultságok etikus kezelése

A hálózatkutatás egyik legfontosabb etikai dilemmája, hogy a felrajzolt hálózati térképen ki kit láthat névvel vagy név nélkül. Míg kisebb csoportok vizsgálata esetében kifejezetten fontos a nevek feltüntetése, nagyobb szervezetek elemzésekor a hálózati mintázatok tanulmányozása fontosabb. Természetesen a kiemelt, csomóponti helyzetben lévő szereplők nevesítése szükséges lehet a menedzsment akciók megfogalmazásához, ezzel kapcsolatban pedig külön is egyeztetni kell az érintett munkatársakkal. Általánosan elfogadható elv, hogy a nevek és adatok kezelésekor következetesnek kell maradni az előzetes tájékoztatás során bejelentettekhez a résztvevők biztonságérzetének és bizalmának megőrzése érdekében. A hálózatkutatás során érdemes eleve olyan szoftverrel dolgozni, amelyik támogatja a jogosultságok etikus kezelését.

5. Az értelmezésben nyújtott segítség

A hálózatelemzés eredményei váratlanul érhetik a szervezet tagjait, hiszen a „tükörbe nézve” olyasmit láthattak, amit korábban nem. A hálózati térképet vizsgálva akár megváltozhat az önmagukról és környezetükről kialakított képük is. Fontos, hogy a szervezet tagjai segítséget kapjanak a látottak értelmezésében és feldolgozásában, és hogy a pillanatnyi felbolydulás cselekvő mederbe terelődjön. Szükség van arra, hogy elkerüljük, vagy elviselhetővé tegyük a sérelmeket, mégis érdemes megőrizni a változtatásra, fejlődésre indító motivációt.

A szervezeti hálózatelemzés etikai szempontjainak felvetése azt a célt szolgálja, hogy érvényesülhessen az a két alapelv, ami szerint el kell kerülni az „ártatlanok” sérelmét, és biztosítani kell az értékteremtést – nem csak a szervezet egésze – de az egyes résztvevők számára is, például egyéni, személyre szabott visszajelzéseken keresztül.

 

A szerzőről: Baksa Máté a Budapesti Corvinus Egyetem hálózatkutatás iránt érdeklődő hallgatója, aki szakdolgozatát a szervezeti hálózatelemzés etikai és kulturális kérdéseiről írta. A téma feldolgozását az etikai megközelítésre súlyt fektető vezető hálózatkutató cégek – köztük a Maven7 – tanácsadói tapasztalataira alapozta.