A Munkahelyi Wellness alapfogalmai

[caption id="attachment_25" align="alignleft" width="82"] Péter Krisztina[/caption] Kapcsolat: [email protected] vagy a Munkahelyi Wellnes Partner oldalon Telefon: 06/70 622 8252 Következő offline találkozó: 2014 Március 2.  

[caption id="attachment_25" align="alignleft" width="82"] Péter Krisztina[/caption]

Kapcsolat: [email protected]

vagy a Munkahelyi Wellnes Partner oldalon

Telefon: 06/70 622 8252

Következő offline találkozó: 2014 Március 2.

Munkahelyi ártalmak: A stressz mint kockázati tényező

A Pszichoszociális kockázatokról

A munkahelyi környezet elemzése során szükséges megemlíteni a pszichoszociális kockázati tényezőket és ebből kifolyólag a stresszt is.

Pontosítsuk, hogy mit is értünk hétköznapi értelemben pszichoszociális kockázaton. Ha a legegyszerűbb megfogalmazást vesszük alapul, akkor röviden azt mondhatjuk, hogy „tartós stressz”. Ehhez azonban meg kell határozni, hogy mit is értünk stressz alatt, és miért fontos ez a pszichoszociális kockázat szempontjából.

2008-ban vállalati személyügyi elemzés területen végzett munkám során készítettem interjút a felmerülő munkahelyi rizikófaktorokról. Ennek a következőképpen lehet összefoglalni a lényegét:

„A pszichoszociális kockázat, mint fogalom kevésbé ismert, mint a stressz. Szinte mindenki tisztában van vele, mit is jelent a stressz fogalma. Ám a közgondolkodásban nem jelenik meg a hozzá tartozó veszélyek sokasága. Pedig a gyakorlatban megjelenik. Jelesen a kórházban, rendelőkben túlnyomó többségben olyan betegek jelennek meg, ahol a tartós stressz következményeit kénytelenek diagnosztizálni az orvosok. Nincs kivétel, sem életkori, sem nemi, sem pedig státuszbéli különbözőség nem található. A tartós stressz, mely megélten negatív hatású, gyakran okoz testi tüneteket. A testi tünetek kivizsgálás után nem mutatnak szervi elváltozást, tehát pszichoszomatikus betegségről beszélhetünk. Ezek a betegek a pszichiátriai osztályon gyógyulnak, nagyon gyakran hosszantartó kezelés során. A leggyakoribb testi tünetek a fejfájás - mely egyértelműen szorongásos tünet-, gyomor és bélpanaszok, emésztési zavarok, súlyvesztés, végtagfájdalmak, zsibbadás érzése, általános rossz közérzet, rossz hangulat, szorongás, alvászavar. [...] Könnyen átlátható, hogy mennyire időigényes, és mekkora apparátust mozgat egy-egy beteg úgy, hogy közben kiesik a munkából. Tehát megszűnik a kereső státusza, az otthonában szintén nem tudja ellátni feladatait, kapcsolatai beszűkülnek, felveszi a betegstátuszt. Ebből kimozdulni, kimozdítani hosszadalmas, komoly segítséget igényel, szakemberek bevonásával zajlik." (Schüll Zsuzsa szupervizortól származó összegzés, aki a székesfehérvári Szent György Kórház neurológiai osztályán dolgozott 17 évig)

A tartós stressz oldását mindenki másként próbálja meg, hiszen a tartós feszültséget a szervezet „nem engedi meg”. Különféle stressz oldó mechanizmusok állnak rendelkezésre, ám a feszültségtől való szabadulás leggyorsabb, és leghatékonyabb formáját választják a legtöbben. Ez pedig a legtöbb esetben gyógyszer illetve alkoholbevitel formájában jelenik meg. Ennek hosszú távú hatásait nem részletezném, több kimutatás is rendelkezésre áll, ahol nagyon előkelő helyre sorolják hazánkat.”

Világosan látszik, hogy a tartós stressznek kitett emberek kezelése komoly következményekkel jár: mind az egyén, a család, a munkahely, mind pedig a egészségügyi ellátás, adott esetben az államháztartás is megsínyli. Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy hosszú távon mi a kifizetődő. Természetesen ezen állapotok megelőzése lehet az optimális megoldás. Megtanulható az önérvényesítés, az önmenedzselés, a stressz tűrés, és az, hogy a problémákat feladatokká alakítsuk.

A munkahelyen mindemellett az egyén sokszor csak csekély hatással lehet saját környezetére, ezért kiemelten fontos a munkáltató szerepe a megfelelő miliő kialakításában. Egy testben, szellemben és lélekben egészséges dolgozó a munkáltató javát szolgálja és hozzájárul egy folyamatosan fejlődő környezethez. Egy ilyen közegben a dolgozó nem csak jobban érzi magát, de nagyobb aktivitással, életkedvvel, motiváltsággal és energiaszinttel rendelkezik, amely hatással van a cég valós gazdasági helyzetére is. Ez a kölcsönhatás ösztönözte az elmúlt években a munkahelyi programok kialakítását a dolgozók egészségfejlesztése érdekében. De valójában miért fontos a munkahelyi egészségvédelem?

Alábbi pontok a JÓL-LÉT alapítvány Biztonságos várandóság, biztonságos munkahely c. lelki egészséggel kapcsolatos kutatásából származnak, válaszolva arra a kérdésre, hogy miért fontos a munkahelyi egészség védelme:

• a munkahelyi lelki betegségek megelőzésére indított programok csökkentik a hiányzások számát és növelik a munkavállalók motivációját azaz a vállalat termelékenységét,
• tartós munkahelyi stressz által kialakuló pszichoszomatikus betegségek (magas vérnyomás, immunrendszer leromlása, cukorbetegség, mozgásszervi betegségek) tovább rontják a munkavállalók munkaképességét és teljesítményét,
• a munkavállalók egészségi állapota kihat a szolgáltatások minőségére is és befolyásolja a vevői megelégedettséget,
• egy munkavállaló stresszes állapota jelentősen kihat munkatársai munkaképességére, tovább rontva a termelékenységet,
• a magas munkahelyi stressz gyakran vezet hibás cselekedetekhez és ez által növeli a munkahelyi balesetek számát,
• a munkahelynek jelentős szerepe van a lelki rendellenességekkel küzdő betegek szociális beilleszkedésében (pl. a vezetői stílus,a munkahelyi túl-vagy alulterhelés révén), így jelentősen befolyásolhatja a mentális rendellenességek kialakulását,
• a problémák közvetlenül kihatnak a vállalatok és az egész közösség termelékenységére és pénzügyi mutatóira[1]

A felsoroltak alapján is érthető, mekkora hatással van az egészség és az egészség romlása a dolgozóra és ez milyen, pénzügyi és gazdasági hatással van egy vállalatra. Kiemelt prioritással kell tehát kezelni a dolgozói egészséget.

Mikor mondhatjuk, hogy egészséges a dolgozó? Tegyük fel, hogy adott egy tökéletes fizikai és mentális egészséggel rendelkező egyén. Amennyiben a tesztalanyt egy fertőző betegségekkel telített környezetbe helyezzük, csak idő kérdése, hogy mikor betegszik meg és esik ki munkafolyamataiból.Egyértelmű, akár munkáltatók, akár dolgozók vagyunk, hogy egy ilyen környezet nem megfelelő az egészségünk számára, ezért törekszünk, hogy például ne legyenekfertőző anyagok a levegőben és ennek elérése érdekében megtesszük a megfelelő, akár megelőző lépéseket. De elég-e a betegség megelőzése ahhoz, hogy egészséges dolgozóink legyenek?Travis Illness-Wellness modellje (2. ábra) óta tudjuk, hogy a betegség hiánya nem feltétlenül jelenti az egészség jelenlétét.

Munkáltatóként kitűzhetjük a fenti esetben a dolgozók influenza elleni oltását. Ugyanakkor, ha nincsen éppen aktuális ’járvány szezon’ és hiányoznak a betegségre utaló külső jegyek, az egészségmegőrzés háttérbe szorul.

Sajnos még mindig gyakori a ’ha nem beteg, akkor egészséges’ szemlélet. Annak ellenére, hogy nincsenek látható tünetetek, az egyén szenvedhet stressztől, depressziótól, általános rossz kedvtől vagy lehet elégedetlen saját életével.Egy ilyen érzelmi állapot, ha nincs helyén kezelve, táptalajt nyújthat egy testi vagy lelki megbetegedéshez és a későbbiekben akár nagyobb egészségkárosodáshoz is vezethet. A munkahelyi pszichoszociális kockázati faktorok (lásd 3. Ábra),tehát például konfliktus helyzetek, határidők vagy az állásunk bizonytalansága, egy megemelkedett stressz-szinthez vezethet, amely hatással van a dolgozó testi és lelki állapotára.

A 'Munkahelyi Wellness' blogban többnyire ezekkel a tényezőkkel és ezek feloldásával fogunk foglalkozni.

Kedves HR Vezető! Önnek bizonyára különösen fontos a téma! Tartson velünk! Ha úgy gondolja, hogy cége Munkahelyi Wellness programjához segítségre van szükség, vegye fel velünk a kapcsolatot.