Amikor a szokás kötelez

Új ügyvezető kerül a céghez. A külső változások éppen nem kedveznek a businessnek, ezért az a feladata, hogy szorosabbra húzza a nadrágszíjat miközben kialakítja a válságstratégiát. Költségcsökkentési lehetőségek után nyomo

Új ügyvezető kerül a céghez. A külső változások éppen nem kedveznek a businessnek, ezért az a feladata, hogy szorosabbra húzza a nadrágszíjat miközben kialakítja a válságstratégiát. Költségcsökkentési lehetőségek után nyomoz és meglepődve tapasztalja, hogy a cégnél az a gyakorlat, hogy a munkavállalók minden évben egyhavi bónuszt visznek haza a karácsonyfa alá. Sehol nincs ez leírva, nem ment ki róla kör e-mail a munkavállalóknak, egyszerűen évekig jól ment a cégnek, és öt éve minden munkavállaló, minden év végén megkapta a karácsonyi jutalmat. Csábító, hogy ezt a szokást, legalább egy időre, fel kellene függeszteni. De meg lehet ezt tenni? Automatikusan járna a munkavállalóknak ilyenkor a következő évben is a bónusz? 

Nem csak az a kötelező, ami le van írva

Még nagy cégeknél is számtalan olyan szokás és gyakorlat alakul ki, amit anélkül alkalmaznak akár évek óta, hogy az le lenne írva. Olyat is gyakran látok, hogy van egy szépen megfogalmazott és kihirdetett HR policy, de bizonyos részeit felülírta egy régóta alkalmazott szokás.

Attól még, hogy a gyakorlat nincs leírva, bizonyos esetekben mégis hivatkozhat arra a munkavállaló, hogy neki valami jár, a kialakult gyakorlaton nem lehet „csak úgy” változtatni, az ő hozzájárulása nélkül.

De mi is az a gyakorlat?

A kérdéssel kapcsolatban a magyar szabályozás annyit mond, hogy ha a munkáltató egyoldalúan kialakított egy gyakorlatot, azt rajta számon is lehet kérni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ha tavaly fizetett a munkáltató karácsonyi bónuszt, akkor most már mindig kell.

Nem mindegy, hogy egy juttatás mióta és milyen gyakran fordul elő. Ha például a munkáltató a havi buszbérletet adja ingyen, abból már néhány hónap alatt „szokás” lesz, míg a karácsonyi bónuszt több egymást követő évben kell fizetni ahhoz, hogy munkavállalói csomag részévé váljon. Ha következetlenül adja a munkáltató a juttatást – például egyik hónapban igen, aztán kéthónapig nem, majd újra – abból nem lesz ilyen gyakorlat. A hangsúly a következetességen van: ha felfedezhető egy minta, az a munkavállalóknak kedvez.

Bonyolíthatja a helyzetet például, ha minden évben volt karácsonyi bónusz, de valamikor félhavi, valamikor egyhavi, máskor kéthavi fizetés. Ilyenkor szerintem azt lehet legfeljebb megállapítani, hogy a munkáltató minimálisan a legalacsonyabb összeg fizetését vállalta.

Amikor a kialakult szokás a munkáltatónak kedvez

Vannak esetek, amikor a kialakult gyakorlat nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kedvez. Például a sales-es kollégák jutalékát a belső szabályzatban szereplő határidőhöz képest a gyakorlatban egy hónap csúszással fizetik ki évek óta, mert lassú az adminisztráció. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a cégtől távozó munkavállalók követelhetik-e, hogy nekik már a távozáskor fizessék ki a jutalékot, azaz előbb, mint amikor a munkáltató a szokás alapján utalná.

Azt gondolom, hogy az olyan kialakult gyakorlat, amit a munkavállalók elfogadtak, a csomag részévé kell hogy váljon, függetlenül attól, hogy nekik egyébként kedvező-e.

És ki bizonyít?

Ezekben az ügyekben annak kell bizonyítania, hogy a szokásból kötelezettség lett, aki arra hivatkozik, és minden bizonyítási bizonytalanság az ő kockázata.

Arról pedig, hogy az ilyen szokásokon mikor lehet mégis változtatni és hogyan, majd a jövő héten...