„Feketelistás” munkaügyi jogsértések

Vannak olyan munkaügyi jogsértések, amelyeknél nem a munkaügyi bírság okozza a legnagyobb fejfájást, hanem az, hogy a jogsértő cégnek állami támogatásról, közbeszerzésről kell lemondania miattuk. Nem is beszélve arról, ha egy i

Vannak olyan munkaügyi jogsértések, amelyeknél nem a munkaügyi bírság okozza a legnagyobb fejfájást, hanem az, hogy a jogsértő cégnek állami támogatásról, közbeszerzésről kell lemondania miattuk. Nem is beszélve arról, ha egy ilyen jogsértés a cég hitelszerződésének megsértését is jelentheti.

Mit jelentenek a rendezett munkaügyi kapcsolatok?

A héten egy olyan témát hoztam, amiről nem minden felsővezető tud, pedig hasznos észben tartani. Vannak olyan munkaügyi jogsértések, amelyek másodszori vagy akár első jogerős megállapítása esetén „rendezetlenné” teszik az elkövető cég munkaügyi kapcsolatait. Tudom, borzalmasan hangzik ez a „rendezett-rendezetlen” dolog, kicsit olyan, mintha a jogalkotó kisiskolásnak nézné a munkáltatókat, de ezzel kell főznünk.

A cégek ugyanis, ha jót akarnak, „rendezett” munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkezniük. Rendezettnek minősülnek a jogszabályok szerint a munkaügyi viszonyok, ha egy munkáltató nem kap két éven belül, kétszer jogerősen és végrehajthatóan bírságot vagy a költségvetésbe történő befizetésre kötelezést hatóságtól vagy bíróságtól az alábbiak egyike miatt:

• munkavállaló bejelentésének elmulasztása (egyszerűsített foglalkoztatás esetén is)
• munkavállaló minimum életkorára vonatkozó feltételek megsértése
• jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése
• engedély (nyilvántartásba vétel) nélküli munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatása
• az egyenlő bánásmód követelményének megsértése.

Nem jogászok számára talán felesleges szóismétlésnek hangzik, de nem az, ezért hadd hangsúlyozzam: nem minden elmarasztaló határozat tartozik ide, csak azok, ahol a határozat bírságot vagy költségvetésbe történő befizetésre kötelezést állapít meg munkaügyi jogsértés miatt, és a határozat jogerőre emelkedik, illetve már végrehajtható.

Könnyebbséget jelent, hogy ha a cégnek több telephelye van, akkor két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belüli azonos jogsértést kell érteni.

Viszont már egyszeri, jogerősen megállapított és szankcionált jogsértés esetén rendezetlenné teszi a munkaügyi kapcsolatokat, ha a cég harmadik országbeli (azaz EU-n és EGT-n kívüli) személyt engedély nélkül foglalkoztat, tehát ezekre nagyon kell figyelni.

A költségvetési támogatások esetében a rendezettség szempontjából mindig a két éven belüli jogerős és végrehajtható bírságok/befizetésre kötelezések számítanak.

Mik a következmények?

A fenti jogsértések miatt a jogsértő cégek bekerülnek egy nyilvántartásba, és az államháztartási törvény alapján nem kaphatnak költségvetési támogatást, illetve a már kapott költségvetési támogatást vissza kell fizetniük. Ezért kell nagyon figyelni azoknál a munkáltatóknál különösen, akik mondjuk munkahelyteremtés miatt kaptak támogatást, hiszen ezek a cégek visszamenőleges hatállyal, kamatostul köteles visszafizetni az államháztartási támogatást.

A harmadik országbeli személyek engedély nélküli foglalkoztatása egyszeri elkövetése közbeszerzési eljárásban kötelező kizáró oknak minősül, a többi jogsértés akár egyszeri megállapítása is lehet alternatív kizáró ok, ez az ajánlatkérőtől függ.

Sok helyen nem beszélnek róla, de legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb, hogy sok banki hitelszerződésben szerződésszegésként szerepel a jogerősen megállapított munkaügyi jogsértés, és ilyen esetekben a bankok figyelik is a nyilvántartást.

Jövő héten a feketelistás jogsértésekkel kapcsolatos néhány további tudnivalóval folytatom ...