Jár-e külön díjazás a helyettesítést ellátó munkavállalónak?
A munkáltatónak joga van arra, hogy a dolgozót átmeneti jelleggel arra utasítsa, hogy a munkaszerződéstől eltérő munkakört lásson el, illetve eltérő munkahelyen, vagy ideiglenesen más munkáltatónál végezzen munkát. Milyen korlátai vannak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak? Milyen díjazás illeti meg a munkavállalót?
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
A Munka Törvénykönyve biztosítja azt a lehetőséget a munkáltatónak, hogy utasítási joga alapján a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa. Ezt korábban átirányításként, kiküldetésként, ill. kirendelésként ismertük.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás csak átmeneti jellegű lehet, és nem szükséges hozzá a dolgozó beleegyezése, mivel nem munkaszerződés módosítást jelent, hanem a munkáltató egyoldalú utasításán alapul. Az ideiglenes jelleget a törvény azzal biztosítja, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot, vagy a 352 órát nem haladhatja meg. Ez azt jelenti, hogy egy naptári éven belül a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás valamennyi formáját össze kell adni, és együttesen nem haladhatják meg ezen időtartamot. Ennél hosszabb idejű átirányításhoz, kiküldetéshez, kirendeléshez már a munkaszerződés módosítása, tehát a munkavállaló belegyezése is kell.
Megtagadható-e az utasítás?
A munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre vonatkozó munkáltatói utasítást a dolgozó rendszerint nem tagadhatja meg. Azonban a törvény általános jelleggel előírja a munkáltató számára, hogy a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, és az utasítással a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ez azt jelenti, hogy például az átirányítás, kiküldetés elrendelése miatt nem okozhat a dolgozónak aránytalan sérelmet, például életkorára, egészségi állapotára, képzettségére tekintettel. (A bírósági gyakorlat szerint pl. ilyen eset volt, amikor a rossz egészségi állapotban lévő dolgozót rendelte ki külföldre a munkáltató).
A munkavállaló megtagadhatja a más munkakörbe való átirányítás teljesítését, ha az adott munkakörben való munkavégzés a dolgozó egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, például mert nem rendelkezik kellő képzettséggel és jártassággal az adott munkakörben, amelynek hiányában egészsége közvetlen és súlyos veszélynek lenne kitéve.
További törvényi korlát, hogy bizonyos munkavállalókat csak belegyezésük esetén lehet a munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre kötelezni. Ilyen például a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás díjazása
Alapvető szabály, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt alapbérre jogosult. Más munkavállaló helyettesítése esetén tehát automatikusan nem jár a törvény alapján a helyettesítési díj. Ha a dolgozó más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, és ennek a feladatellátásnak az időtartama meghatározható, a rendes munkakörétől elkülöníthető, akkor az ellátott munkakörre vonatkozó alapbérre jogosult a munkavállaló.
A törvény előírja, hogy a munkavállaló alapbére a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén sem lehet kevesebb, mint a munkaszerződés szerinti alapbére. Tehát ha olyan munkakörbe irányítják át, amelyre alacsonyabb alapbér érvényes, akkor is a saját munkaszerződése szerinti, magasabb alapbért fogja kapni. Az viszont fontos, hogy a törvény csak az alapbért védi, így előfordulhat, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ideje alatt ténylegesen kevesebb bért kap kézhez a dolgozó, mint rendes munkakörében, mert például az átirányítás alatt ellátott munkakörre tekintettel bérpótlékokra nem válik jogosulttá.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
