Kit illet a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás?
Előfordulhat, hogy a munkavégzés során vagy azzal kapcsolatosan olyan alkotás jön létre, amely jogi védelemben részesül. Ezeket a szellemi alkotásokat sok esetben a munkavállalók hozzák létre, és akár komoly anyagi és eszmei értéket is képviselhetnek. Kit illet a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás?
Szerzői mű és találmány
A munkaviszonyban sokféle szellemi alkotás jöhet létre. E szellemi alkotások legtöbbször szerzői műnek vagy találmánynak minősülnek.
A szerzői művek a szerzői jog védelme alá tartoznak. Szerzői műnek az irodalom, a tudomány és a művészetek területén létrehozott alkotások számítanak. A szerzői jog minden olyan művet védelemben részesít, amely e területeken létrehozott egyéni, eredeti jellegű alkotásnak minősül. A védelem nem függ a mű mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőitől, és az alkotás színvonalának megítélésétől sem.
A szerzői művek nagyon sokfélék lehetnek, nem is lehetséges tételesen felsorolni e művek összes típusát. Jellemzően ide tartoznak például az irodalmi, képzőművészeti alkotások, filmalkotások, zeneművek, szoftverek, műszaki létesítmények tervei, iparművészeti alkotások, gyűjteményes művek. A szerzői művet a törvény létrejöttének időpontjától védi.
A találmányok olyan műszaki megoldások, amelyek szabadalmi védelmet élvezhetnek.
Egy találmány akkor kaphat szabadalmi védelmet a technika bármely területén, ha a találmány új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható. Nem kaphat szabadalmi oltalmat a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer. Nem számít találmánynak az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, a szabály vagy eljárás. Nem szabadalmazható önmagában a szoftver és az információk megjelenítése sem. A szerzői joggal szemben lényeges különbség, hogy a szabadalmi oltalmat hatósági eljárás során lehet megszerezni.
Szolgálati és alkalmazotti találmány
A munkavállaló által létrehozott találmányokat két csoportba sorolhatjuk.
- Szolgálati találmányról beszélhetünk, ha a dolgozó munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány körébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
- Alkalmazotti találmánynak minősül a találmány, ha annak hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik, de a találmány kidolgozása nem tartozott a dolgozó munkaviszonyból eredő kötelességei közé.
A feltaláló munkavállaló köteles mind a szolgálati, mind az alkalmazotti találmányt megalkotását követően haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. Szolgálati találmány esetén a szabadalom a munkáltatót illeti. Az alkalmazotti találmány feletti szabadalom a munkavállalót illeti, ugyanakkor a munkáltatónak joga van a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos, és nem adhat más részére hasznosítási jogot. A feltaláló munkavállaló viszont jogosult arra, hogy másnak is engedélyezze a találmány hasznosítását.
A munkáltatónak a találmány ismertetésétől számított 90 napja van arra, hogy nyilatkozzon, igényt tart-e a szolgálati találmányra, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. Ha ezekre nem tart igényt vagy e határidőben nem nyilatkozik, akkor a szolgálati találmány a munkavállalót illeti meg, az alkalmazotti találmány szabadalma pedig a munkáltató hasznosítási joga nélkül illeti meg a dolgozót.
Munkaviszonyban létrehozott szerzői mű
Abban az esetben, ha a szerzői mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadásával a szerzői vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg. Nincs kizárva, hogy a felek ettől eltérően állapodjanak meg, például abban, hogy a szerzői vagyoni jogok vagy azok egy része a dolgozót illeti meg.
A munkáltatóra átszálló szerzői vagyoni jogok jelentik a mű bármilyen felhasználásához való jogot, és azt a kizárólagos jogot, hogy a mű felhasználására a munkáltató másnak engedélyt adjon. A felhasználás körébe esik a mű minden felhasználási módja, különösen a mű többszörözése, terjesztése, nyilvános előadása, nyilvánossághoz való közvetítése, átdolgozása, kiállítása. A munkáltató jogosult tehát arra is, hogy e vagyoni jogok gyakorlását másnak engedélyezze vagy akár e jogokat másra ruházza. Abban az esetben viszont, ha a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a vagyoni jogokat másra átruházza, a szerző munkavállalót díjazás illeti meg.
Nem szállnak át a munkáltatóra a szerző személyéhez fűződő jogok. E jogok jelentik egyrészt a mű nyilvánosságra hozataláról való döntés jogát, és a szerző nevének feltüntetésére való jogot.
A mű munkáltatónak való átadása egyben a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak is minősül. Ugyanakkor, a dolgozónak joga van ahhoz, hogy a művét visszavonja. Ebben az esetben a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. A szerző akkor is kérheti, hogy a munkáltató mellőzze nevének feltüntetését, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat a művön, de a változtatással a szerző nem ért egyet.
Szintén a szerzőt illeti a mű egységének védelméhez való jog a mű mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása ellen, valamint a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes bármely megváltoztatás, visszaélés ellen.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
